A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A mesterséges intelligenciával működő algoritmus képes lehet a gazdákat figyelmeztetni a sertések negatív érzelmeire, így javítva azok jólétét.
Európai tudósok egy olyan mesterséges intelligencia algoritmust fejlesztettek ki, amely képes értelmezni a sertéshangokat. Céljuk, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely segítheti a gazdákat az állatjólét javításában, írja a FastCompany.
Az algoritmus képes lehet a gazdákat figyelmeztetni a sertések negatív érzelmeire, így javítva azok jólétét – mondta Elodie Mandel-Briefer, a Koppenhágai Egyetem viselkedésbiológusa, aki a kutatást vezeti.
A tudósok, akik Dániából, Németországból, Svájcból, Franciaországból, Norvégiából és Csehországból küldték el kutatási eredményeiket, több ezer rögzített sertéshangot használtak fel különböző helyzetekben, mint például játék, elkülönítés és ételért folytatott versengés. Megállapították, hogy az egyes röfögések és visítások pozitív vagy negatív érzelmeket tükröznek.
Bár sok gazda már most is megfelelően értelmezi állatai jólétét azáltal, hogy figyeli őket a sertésólban, a jelenlegi eszközök főként az állatok fizikai állapotát mérik – mondta Mandel-Briefer.
„Az állatok érzelmei központi szerepet játszanak jólétükben, de ezt a farmokon nem sokat mérjük” – mondta.
Az algoritmus azt mutatta, hogy a szabadban tartott, szabadtartású vagy biogazdaságokban élő sertések, ahol van lehetőségük szabadon mozogni és földet túrni, kevesebb stresszhangot adnak, mint a hagyományos módon nevelt disznók. A kutatók úgy vélik, hogy ez a módszer, ha teljesen kifejlesztik, a gazdaságok címkézésére is használható lenne, segítve a fogyasztókat abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak, hisz a jólétben nevel állatok húsa egészségesebb, finomabb.
„Amint működik az eszköz, a gazdák egy applikáción keresztül a telefonjukon is láthatják, hogy milyen érzelmeket fejeznek ki a sertéseik” – mondta Mandel-Briefer.
A rövid röfögések általában pozitív érzelmeket jeleznek, míg a hosszabbak gyakran kényelmetlenséget, például azt, amikor a sertések egymást lökdösik az etetőnél. A magas frekvenciájú hangok, mint a sikolyok vagy visítások, általában stresszt jeleznek, például fájdalom, verekedés vagy szétválasztás esetén.
A tudósok ezeket a megállapításokat felhasználva hozták létre az algoritmust, amely mesterséges intelligenciát alkalmaz.
„A mesterséges intelligencia valóban segít nekünk abban, hogy a hatalmas mennyiségű hanganyagot mind feldolgozzuk, és automatikusan osztályozzuk azokat” – mondta Mandel-Briefer.
Kapcsolódó anyagok:
Japán tudósok azt állítják, értik a csirkék nyelvét
Első alkalommal beszélgettek tudósok egy bálnával
Gombnyomásra etetik a malacokat a 26 emeletes kínai disznóólban
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Héctor Siltroy képe a Pixabay -en.
TOP 5
