A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Egy új, „majdnem csillagközi” objektum felfedezése tartja izgalomban az asztronómusokat. A C/2025 V1 (Borisov) jelű égitestet a híres orosz csillagász, Gennagyij Boriszov fedezte fel 2025. november 2-án, nem sokkal azután, hogy az intersztelláris eredetű 3I/ATLAS elhaladt a nap közelében.
A kutatók azonnal felvetették a kérdést, írja Avi Loeb a Medium oldalán: vajon a két objektum kapcsolatban állhat egymással, vagy csak véletlen az időbeli egybeesés?
Egy majdnem csillagközi látogató a Naprendszer pereméről
A NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) és a Minor Planet Center adatbázisaiban már hivatalosan is szereplő C/2025 V1 pályasíkja 113 fokos szöget zár be az ekliptikával, vagyis merőben eltér a bolygók keringési síkjától. Külön érdekesség, hogy a 3I/ATLAS-hoz hasonlóan ennek az objektumnak sincsen látványos kómája vagy csóvája, ami egy szokatlan jelenség a Naprendszer üstökösei között.
A C/2025 V1 pályája 1,0095-ös excentricitással rendelkezik, ami azt jelzi, hogy nagyon közel áll ahhoz, hogy a Nap gravitációs mezejéből kiszabaduljon. Ha ez az érték jelentősen meghaladná az 1-et, az égitest valóban csillagközi eredetű lenne. A jelenlegi adatok azonban arra utalnak, hogy inkább az Oort-felhőből, a Naprendszer távoli, jeges peremvidékéről származhat.
A kutatók számításai szerint, ha visszavetítik az objektum mozgását egészen 1000 csillagászati egység távolságra – ahol már a bolygók gravitációja nem érvényesül –, az excentricitás valószínűleg 1 alá csökkenne. Egy kisebb gravitációs lökés a Jupiter közelében elegendő lehetett ahhoz, hogy az objektum kissé hiperbolikus pályán mozogjon, így tűnve „majdnem csillagközinek”. Emellett az üstökösökre jellemző gázkibocsátás is torzíthatja a mért értékeket.
Titokzatos kapcsolat – természetes vagy technológiai eredet?
A 3I/ATLAS esetében a tudósok még mindig vitatják, vajon természetes eredetű, szétesett üstökösről van-e szó, vagy esetleg egy fejlett technológiai „anyahajóról”, amely kisebb szondákat bocsátott ki a Naprendszer belső térségébe. A C/2025 V1 azonban csak akkor lenne kapcsolatban vele, ha nem gravitációs hajtóművet alkalmazott volna.
A két objektum legkisebb távolsága pályájuk során 75 millió kilométer (0,5 csillagászati egység), de valójában soha nem közelítették meg egymást 225 millió kilométernél jobban. A 3I/ATLAS-nál megfigyelt enyhe, nem gravitációs gyorsulás nem elegendő ahhoz, hogy áthidalja ezt a távolságot.
A legújabb megfigyelések szerint a 3I/ATLAS legalább hét aktív gázsugarat bocsát ki, amelyek ellentétes irányokba törnek elő. Ez arra utal, hogy a test jelentős tömegveszteséget szenvedett el a nap közelében. Ha természetes üstökösről van szó, akkor a Webb-űrteleszkóp spektroszkópiai mérései – amelyeket 2025. december 19-én, a Földhöz legközelebbi pontján végeznek – pontosan meghatározhatják az anyagösszetételt.
Egy technológiai eredetű objektum azonban sokkal kevesebb anyagot bocsátana ki, mivel a szükséges lendületet nagy sebességű gázáramlással érné el. A hagyományos kémiai rakéták 3–5 km/s sebességgel működnek, míg az ionhajtóművek akár 10–50 km/s sebességet is elérhetnek – tízszeresét annak, amit természetes folyamatok előidézhetnek egy üstökös felszínén.
A kutatók szerint a következő hetek döntő jelentőségűek lesznek: a 3I/ATLAS jetjeinek sebessége, tömege és kémiai összetétele egyértelműen eldöntheti, hogy természetes vagy mesterséges eredetű objektummal van dolgunk. Mint az egyik szakértő megjegyezte: „Csak remélni tudjuk, hogy a 3I/ATLAS nem hoz semmiféle nem kívánt meglepetést a Földnek az ünnepi szezonban.”
Kapcsolódó anyagok:
| Idegen technológia rejtőzik a 3I/ATLAS objektumban? Egy csillagászprofesszor szerint igen |
|---|
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
