A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Egy frissen publikált tanulmány az Antiquity tudományos folyóiratban új magyarázatot adott Peruban, a Monte Sierpe hegyen található titokzatos „Band of Holes” (Lyukak sávja) nevű régészeti helyszín funkciójáról.
A kutatást Jacob L. Bongers régész és csapata vezette, akik arra a megállapításra jutottak, hogy az 1,5 kilométer hosszan, precíz sorokba rendezve kialakított több mint 5000 ember által készített lyuk egy kifinomult őslakos számlálási és cserekereskedelmi rendszert szolgált, írja a HERITAGE DAILY.
A Pisco-völgy előhegységében található helyszín egykor a prehispán Chincha Királyság területéhez tartozott, és régóta régészeti találgatások középpontjában állt.
Korábbi elméletek megdőltek
Korábban többen feltételezték, hogy a lyukak védelmi célt, bányászati tevékenységet vagy vízgyűjtést szolgáltak. A mostani kutatás azonban drónos felvételek és mikrobotanikai üledékelemzések alapján ennél sokkal összetettebb funkcióról ír. A tanulmány szerint a helyszín először cserekereskedelmi piacként, majd később az Inka Birodalom adónyilvántartási rendszerének részeként működhetett.
A lyukak szegmentált blokkokba rendezve találhatók: egyes részek egyszerű sorokba, mások váltakozó mintázatba szervezve. Például az egyik szakaszban nyolc lyukból álló kilenc egymást követő sor, egy másik zónában pedig hét és nyolc lyuk váltakozik tizenkét sorban. Ez a logika az inkák khipu nevű csomózott zsinór alapú adatnyilvántartási rendszerére emlékeztet, ami a számolás és dokumentáció ősi módszerét idézi.
Ősi cserekereskedelem és adónyilvántartás nyomai
Mikroszkopikus növényi maradványok – például kukorica-, pamut-, chili-pollen, fitolitok és keményítőszemcsék – is előkerültek a lyukak üledékeiben. Ezek jelenléte arra utal, hogy ide mezőgazdasági termékeket helyezhettek el csere vagy adóbeszedés céljából.
A kutatók szerint a Monte Sierpe helyszín két működési időszakot élt meg:
-
Késő-középkor (i. sz. 1000–1400)
Regionális cserekereskedelmi központként működhetett, ahol főként mezőgazdasági termékek – kukorica, pamut, chili és más áruk – cseréje zajlott a kereskedelmi útvonalakon. -
Inka uralom alatt (i. sz. 1400 után)
A helyszín az imperiális gazdasági rendszerbe integrálódott, és terményben fizetett adók regisztrációjára szolgált. A lyukak egyes blokkjai feltehetően meghatározott rokonsági egységeket vagy adminisztratív csoportokat jelölhettek.
A felfedezés megkérdőjelezi azt a korábbi régészeti feltételezést, miszerint az andoki őslakos társadalmaknak nem voltak formális piacaik vagy számviteli rendszereik. Ezzel szemben egy összetett, Európa érkezése előtti számszerűsítési, csere- és szervezési struktúra körvonalazódik.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy a tájépítészet maga is közgazdasági és társadalmi tudást tükrözött, hiszen a Monte Sierpe helyszín rendezése nemcsak térben, hanem számszerűen is logikusan tagolt.
Kapcsolódó anyagok:
Rejtély, hatalmas inka földalatti labirintust fedeztek fel Peruban
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Bruno7, CC BY 3.0, wikimedia
TOP 5
