Svédország „ehető útszórósójáról” kiderült: átverés – itt az igazság a téli útkezelésről

A közösségi médiában futótűzként terjedő poszt azt állítja, hogy Svédország olyan „ehető útszórósót” használ, amely céklakivonatból és kukoricakeményítőből készül, így a madarak biztonságosan „nyalogathatják” az utakat télen. 

Bár az ötlet rendkívül megható – pláne, hogy közeleg a tél –, sajnos semmi valóságalapja nincs. Cikkünkben tények alapján mutatjuk be, hogyan lett egy hamis információból virális tartalom, és mi az, ami valóban történik Svédország útjain, írja a WINSS.

Miért átverés az „ehető útsó” történet?

A svéd „madárbarát útszórósó” történet mögött sem tudományos kutatás, sem hivatalos dokumentum, sem hírügynökségi jelentés nem áll. A történet LinkedInen, Instagramon és Facebookon kezdett terjedni, azonos szöveggel és másolt képekkel – ez a tipikus jele az online dezinformációs hurkoknak.
Az igaz, hogy egyes helyeken a keverék céklalétől vöröses árnyalatú lesz – a fotók tehát nem hamisak –, de ezek a keverékek nem ehető „csíkok”, és nem madaraknak készülnek.

A valóság az, hogy a madarak tényleg veszélyben vannak a hagyományos útsó használata miatt, ez az érzelmi „kapaszkodó” tette hitelessé a hoaxot. A valódi cél viszont nem a madarak etetése, hanem a sóhasználat optimalizálása és a környezetterhelés csökkentése.

Madarak és útsó – létező probléma, valós veszély

Bizonyos madárfajok, például a pintyek, valóban pusztultak már el útsóból adódó sómérgezés miatt. A „salt toxicosis” – vagyis a sómérgezés – jól dokumentált jelenség. A túlzott sóbevitel többek között az alábbiakat okozhatja:

• sejtek kiszáradása és szövetkárosodás

• agyödéma, belső vérzés, görcsök, kóma

• vese túlterhelése és kiszáradás

• gyomor- és bélrendszeri irritáció

• keringési és szívproblémák, amelyek akár halálhoz vezetnek

A tünetek akár 1–6 órán belül jelentkezhetnek, és sürgős állatorvosi beavatkozás nélkül a túlélési esély minimális.

Mit tehet, aki sómérgezést szenvedett madarat talál?
– azonnal el kell távolítani a sóforrástól
– fokozatos újrahidratálás (szobahőmérsékletű vízzel)
– melegen tartás, görcsök kezelése
– aktív szén nem alkalmazható
– mielőbbi szállítás állatmentő központba vagy avián szakállatorvoshoz

Mit tehetnek az útkarbantartók?
– sótárolók lefedése, kiömlött só gyors eltávolítása
– előnedvesített sótechnológia a mennyiség csökkentésére
– lefolyók elvezetése a vadon élő állatoktól
– érzékeny területeken nem klorid alapú anyagok vagy homok használata
– ha lehet, télen friss ivóvíz biztosítása menedékhelyeken

Mit csinál valójában Svédország télen?

Svédország útkezelési protokollja teljesen hagyományos: hóeltakarítás, útszórósó (nátrium-klorid), homok használata. A svéd közútkezelő, a Trafikverket, csak „szükség esetén” alkalmaz sózást, és szigorú mennyiségi korlátokat határoz meg.

A valódi innováció izgalmasabb, mint a hoax: Svédország számos helyen körforgásos sót tesztel, vagyis újrahasznosított nátrium-kloridot (például ipari melléktermékekből, mint a szénhamu vagy műtrágya gyártása során keletkező só). A cél az import csökkentése és a fenntarthatóság javítása.

Mi a helyzet a céklás vagy „élelmiszer alapú” keverékekkel?
– Céklalé (GeoMelt, Beet Heet stb.): a cukorrépa-feldolgozás mellékterméke, a sóléhez adják. Jobban tapad az útra és hidegebb hőmérsékleten is működik, de kloridot tartalmaz, és nem állatbarát céllal használják.
– Sajt sós lé: néhány amerikai megyében olcsó megoldásként alkalmazzák, nem állatetetésre.
– Előzetes sózás sólével: akár 30%-kal kevesebb sót igényel.
– Nem kloridos alternatívák: reptereknél és érzékeny helyeken drágább, de környezetbarátabb megoldásokat használnak (pl. kalcium-magnézium-acetát).

Miért terjednek mégis az ilyen hoaxok?

Az „ehető útsó” történet minden olyan elemre épít, amely a dezinformáció sikeréhez kell:
– érzelmi töltet (madarak mentése)
– látványos fotók (vöröses utak)
– valós problémákra építés (sókár hatása élővilágra)
– látszólag szakmai részlet (keményítő, cékla), de hivatkozások nélkül

Kapcsolódó anyagok:

Ezrek várták hiába a dublini Halloween-felvonulást, átverte őket a MI

Pozitívan értékelték a neten az éttermet, pedig sohasem létezett

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Aleks: pexels