A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket a klímaválság elleni küzdelemben

A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket a klímaválság elleni küzdelemben, miközben Kína példát mutat a tiszta energia fejlesztésében és alkalmazásában – figyelmeztetett André Corrêa do Lago, a brazíliai Belémben megrendezett ENSZ klímakonferencia, a Cop30 elnöke.

A brazil diplomata szerint az északi országok visszalépése mellett a globális dél egyre aktívabban cselekszik, és ezt a világ most végre kezd észrevenni, írja a The Guardian.

Kína az élen, a gazdagok lemaradtak

Corrêa do Lago kiemelte, hogy Kína – bár a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – egyben a legnagyobb termelője és felhasználója is az alacsony kibocsátású energiáknak. „Kína olyan megoldásokat hoz létre, amelyek mindenki számára elérhetők. A napelemek például olcsóbbak, mint valaha, és annyira versenyképesek, hogy már szinte mindenhol jelen vannak. Ez óriási előrelépés a klímavédelem szempontjából” – mondta a konferencia nyitónapján.

A kéthetes Cop30 csúcstalálkozón 194 ország miniszterei és képviselői keresik a megoldást arra, miként lehet betartani az ENSZ Párizsi Egyezményében vállalt 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határt. Emellett cél, hogy világos menetrendet dolgozzanak ki a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetésére, és biztosítsák a szegényebb országok pénzügyi támogatását a klímaváltozás hatásai ellen.

A jelenlegi nemzeti kibocsátási tervek alapján a Föld akár 2,5 Celsius-fokos felmelegedés felé halad, ami katasztrofális következményekkel járna. Ilana Seid, Palau ENSZ-nagykövete és a Kis Szigetállamok Szövetségének (AOSIS) szóvivője szerint „világos, globális ütemtervre van szükség a kibocsátás csökkentéséhez. Ha nem reagálunk, elveszítjük a kontrollt.”

Ígéretek, amelyek nem teljesülnek

Bár Brazília a gyakorlati megvalósítást helyezi előtérbe – például az üvegházhatású gázok csökkentését, a megújuló energia megháromszorozását 2030-ig és az energiahatékonyság megduplázását –, a fejlődő országok szerint ennél sokkal gyorsabb intézkedésekre van szükség. „Az 1,5 fokos célkitűzésnek kell az iránytűnknek lennie” – hangsúlyozta Seid.

A konferencia kezdetére azonban újabb aggasztó adatok láttak napvilágot. A Cop26-on, 2021-ben elfogadott globális metánkibocsátás-csökkentési ígéret – amely 30%-os csökkentést vállalt 2030-ig – gyakorlatilag megbukni látszik. A 159 aláíró ország közül többnél, köztük az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Irakban, a metánkibocsátás nem csökkent, hanem nőtt. Összességében a hat legnagyobb kibocsátó országnál a metánkibocsátás 8,5%-kal haladja meg a 2020-as szintet. Az amerikai olaj- és gázipar például 18%-os növekedést mutatott.

Antoine Rostand, a Kayrros műholdas elemző cég elnöke szerint „hiába a hangzatos ígéretek, a metánkibocsátás tovább nő. Ez fájdalmasan egyértelművé vált. Muszáj változtatni, mert az idő rohamosan fogy.”

Durwood Zaelke, a Fenntartható Fejlődési és Kormányzási Intézet elnöke úgy véli, a jelenlegi önkéntes vállalások helyett kötelező érvényű, globális metánmegállapodásra van szükség. „A metán 80-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Ha most nem lépünk, gyorsan átlépjük a visszafordíthatatlan pontot” – figyelmeztetett.

A Cop30 konferencia tétje óriási: ha a világ vezetői nem tudnak közös, hatékony intézkedéseket elfogadni, az 1,5 fokos cél hamar elérhetetlenné válhat – és ezzel a bolygó jövője is veszélybe kerülhet.

Kapcsolódó anyagok:

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Gerd Altmann from Pixabay