Sajtóközlemény
A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése nemcsak technológiai, hanem környezetvédelmi szempontból is egyre nagyobb kihívás elé állítja a világ legnagyobb technológiai vállalatait. Az Amazon, a Google, a Microsoft és a Meta óriási összegeket fektet új adatközpontok építésébe, amelyek működtetése hatalmas mennyiségű villamos energiát igényel. Bár a cégek továbbra is kitartanak klímavédelmi vállalásaik mellett, legfrissebb fenntarthatósági jelentéseik szerint a szén-dioxid-kibocsátásuk ismét jelentősen emelkedett.
A növekvő energiaigény ráadásul nemcsak az adatközpontok működéséből fakad, hanem az építkezésekhez szükséges acél, beton és számítástechnikai hardver előállítása is komoly környezetterhelést jelent, miközben a villamos energia jelentős része továbbra is fosszilis tüzelőanyagokból származik, írja a FINANCIAL POST.
hirdetés
Az Amazon és a Google kibocsátása ismét jelentősen emelkedett
Az Amazon.com Inc. és az Alphabet Inc. tulajdonában lévő Google üvegházhatású gázkibocsátása 2025-ben jelentősen megugrott. Ez arra utal, hogy a hiperskálázó technológiai vállalatok számára egyre nagyobb kihívást jelent összeegyeztetni klímavédelmi céljaikat a mesterséges intelligencia működtetéséhez szükséges óriási energiaigénnyel.
Az Amazon szerdán közzétett fenntarthatósági jelentése szerint a vállalat kibocsátása 16 százalékkal nőtt 2024-hez képest. A cég tavaly mintegy 81 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami hozzávetőleg 19 millió benzinüzemű személyautó éves kibocsátásának felel meg. A jelentés szerint a növekedést elsősorban az adatközpontok építése és a kiszállítások során felhasznált üzemanyag okozta.
A Google saját, kedden kiadott fenntarthatósági jelentése szerint az úgynevezett „ambícióalapú” kibocsátása – amely nem tartalmazza az ellátási lánc egyes elemeit – összességében 18 százalékkal emelkedett 2025-ben. A vállalat Scope 1 kategóriájú kibocsátása, vagyis a saját működéséből származó közvetlen kibocsátás a vásárolt villamos energia nélkül számolva 20 százalékkal nőtt 2024-hez képest. Ennek egyik fő oka a folyamatosan bővülő adatközponti infrastruktúra.
Az Amazon célja, hogy 2040-re nettó zéró kibocsátást érjen el, míg a Google ezt már 2030-ra tervezi megvalósítani. A mesterséges intelligencia egyre növekvő energiaigényének és a fenntarthatósági céloknak az összehangolása azonban eltérő eredményeket hoz a két vállalatnál.
A Google villamosenergia-felhasználása tavaly 37 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a vásárolt villamos energiából származó Scope 2 kibocsátását kis mértékben sikerült csökkentenie a tiszta energiaforrások nagyobb arányú alkalmazásának köszönhetően. Az Amazon ezzel szemben arról számolt be, hogy a vásárolt villamos energiához kapcsolódó kibocsátása 34 százalékkal nőtt.
A teljes technológiai szektor ugyanazzal a problémával küzd
A kihívás nem kizárólag az Amazont és a Google-t érinti. A Microsoft Corp. vállalta, hogy 2030-ra óránkénti villamosenergia-fogyasztásának 100 százalékát nulla szén-dioxid-kibocsátású energia vásárlásával fedezi. A Bloomberg News azonban az év elején arról számolt be, hogy a vállalat az adatközpontok gyors bővülése miatt mérlegelte e vállalás visszafogását.
A Microsoft és a Meta Platforms Inc. tavaly közzétett legfrissebb jelentése szerint kibocsátásaik rendre 23, illetve 64 százalékkal emelkedtek. A Meta teljes értékláncára vonatkozóan 2030-ra nettó zéró kibocsátási célt tűzött ki.
Az adatközpontok óriási energiaigénye hozzájárul a közüzemi költségek emelkedéséhez, miközben újabb beruházásokat ösztönöz az Egyesült Államok fosszilis energiahordozókat használó infrastruktúrájába, beleértve a földgáztüzelésű erőműveket is. A SpaceX például Tennessee és Mississippi államban működő mesterséges intelligencia-adatközpontjaihoz gázturbinákat használ.
Nemcsak az adatközpontok működtetése energiaigényes. Az épületekhez szükséges hardverek, beton és acél gyártása is jelentős energiafelhasználással jár. A Google új jelentése szerint a Scope 3 kategóriába tartozó, vagyis az ellátási láncból származó kibocsátásai 25 százalékkal emelkedtek 2024-hez képest, elsősorban a hardvergyártás és az adatközpontok építése miatt.
A kritikusok szerint a technológiai iparágnak jóval többet kellene tennie karbonlábnyomának csökkentése érdekében.
„Lényegében klímaválságban vagyunk, ezért vitatható módon egyáltalán nem lenne szabad növekedniük a kibocsátásoknak, mégis azt látjuk, hogy az adatközpontok éppen az ellenkező irányba haladnak” – mondta Sasha Luccioni, a Sustainable AI Group társalapítója és tudományos igazgatója, amely a mesterséges intelligencia környezeti hatásainak mérésével és csökkentésével foglalkozik.
Az Amazon és a Google egyaránt hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezett fenntarthatósági céljai mellett. A Google jelentése szerint a nettó zéró kibocsátáshoz vezető út nem lesz egyenes, „mivel mesterségesintelligencia-infrastruktúránk jelenleg gyorsabb ütemben bővül, mint ahogy az elektromos hálózat szén-dioxid-mentesítése halad”.
Az Amazon fenntarthatósági igazgatója, Kara Hurst úgy fogalmazott, hogy „bár a mesterséges intelligencia elterjedésének sebessége és mérete egyedülálló, és a változás gyorsabban és szélesebb körben zajlik, mint bármi más életünk során, továbbra is ragaszkodnunk kell hosszú távú elképzelésünkhöz, miközben rugalmasnak kell maradnunk a megvalósítás részleteiben”.
Az idei tavasszal aktivista befektetők részvényesi javaslatokban arra kérték az Amazont, az Alphabetet és a Metát, hogy ismertessék, miként kívánják összehangolni a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen növekvő villamosenergia-igényt a klímavédelmi vállalásaikkal. A javaslatok közül egyik sem kapta meg a részvényesek többségének támogatását.
Kapcsolódó anyagok:
Egy egész várost lekapcsolhatnak az áramról az adatközpontok miatt
A mesterséges intelligencia vízéhsége egyre komolyabb közegészségügyi kockázattá válik
Az adatközpontok akár 4 Fahrenheit-fokkal is növelhetik egy város hőmérsékletét
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
Fenntartható fejlődés
