Új uniós vízügyi törvényt készíthet elő az Európai Bizottság

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új uniós vízügyi jogszabály előterjesztését fontolgatja az idei nyáron tapasztalt súlyos aszály következményei miatt. A lehetséges „vízügyi törvény” a jelenlegi Víz Keretirányelvnél szélesebb területet szabályozna, részletei azonban egyelőre nem ismertek. 

A tervről az Európai Unió helyzetét értékelő közelgő beszéd előkészítéséről tájékoztatott források számoltak be az Euractivnak.

Az Európai Bizottság vezetője minden évben az úgynevezett SOTEU-beszédben ismerteti a következő évre és a hosszabb távra vonatkozó politikai célkitűzéseit. Az eseményt megelőzően a különböző érdekcsoportok intenzív lobbitevékenységet folytatnak annak érdekében, hogy saját ügyeik is bekerüljenek az elnöki felszólalásba.

Két, von der Leyen kabinetjének előkészületeit ismerő forrás szerint az új vízügyi törvény hatálya szélesebb lenne a jelenlegi Víz Keretirányelvénél. Ezzel párhuzamosan elvetnék a meglévő szabályozás korábban tervezett, célzott felülvizsgálatát. Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen rendelkezéseket tartalmazna az új uniós jogszabály.

Az Európai Bizottság illetékesei az Euractiv megkeresésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták az értesülést. Egyikük ugyanakkor elismerte, hogy a nyári szélsőséges időjárás ráirányította a figyelmet a vízügyi politika fontosságára.

Szeptember 16-án ismertetheti terveit von der Leyen

Jelentős érdeklődés övezi, hogy az Európai Bizottság elnöke miként tér majd ki az aszályra szeptember 16-i beszédében. Egyes vélemények szerint a nyári eseményeket már nem hagyhatja figyelmen kívül.

„Ursula von der Leyennek foglalkoznia kell azzal, ami ezen a nyáron történt” – mondta az Euractivnak egy harmadik forrás.

Az aszály nemcsak a termést tette tönkre Európa számos térségében. A Duna és a Rajna történelmi mélységbe süllyedő vízszintje miatt atomreaktorokat kellett leállítani, a folyami közlekedés pedig több héten keresztül akadozott.

A vízgazdálkodás az elmúlt időszakban egyre fontosabb kérdéssé vált az Európai Bizottság számára. A testület 2025-ben közzétette jogilag nem kötelező erejű vízügyi rezilienciastratégiáját. A jelenlegi szabályozásnál átfogóbb vízügyi törvény előkészítése azt jelezné, hogy Brüsszel tovább növeli e terület politikai jelentőségét.

Az új törvény erősíthetné Európa vízügyi ellenálló képességét

A Bizottság korábban a Víz Keretirányelv célzott módosítását tervezte. Ennek egyik célja az lett volna, hogy könnyebbé tegye a bányavállalatok és más iparági szereplők számára a környezetvédelmi előírások teljesítését. A most felmerült elképzelés alapján azonban az uniós végrehajtó testület elállhat a keretirányelv korlátozott felülvizsgálatától, és helyette szélesebb körű jogalkotási javaslatot terjeszthet elő. Ennek középpontjában az Európai Unió vízügyi ellenálló képességének megerősítése állhatna.

Jessika Roswall környezetvédelmi biztos korábban jelezte, hogy az idei nyár eseményei minden korábbinál világosabban megmutatták, mennyire alapvető jelentőségű az Európai Unió vízügyi programja.

Roswall ugyanakkor fontos szerepet játszott a Víz Keretirányelv célzott módosításának előmozdításában is. A szabályozás megnyitása azonban azzal a kockázattal járna, hogy az eredetileg szűk körű változtatások helyett szélesebb újratárgyalás kezdődne, amelynek alakulását az Európai Bizottság már nem tudná teljesen ellenőrizni.

Pernille Weiss-Ehler, aki Roswall kabinetjében foglalkozik vízügyi kérdésekkel, szeptember 8-án, egy engedélyezési eljárásokról rendezett brüsszeli konferencián továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a jelenlegi irányelvet módosítani kell.

Kapcsolódó anyagok:

Nagyon nagy területeket áraszthatnak el Magyarországon a víz megtartása érdekében

Átfogó kormányzati terv indul: új alapokra helyezik a magyar vízgazdálkodást az aszály miatt

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Dušan Cvetanović from Pixabay