Az európai lakhatási válság vészhelyzetté súlyosbodott az uniós biztos szerint

Európa lakhatási válsága már vészhelyzetté súlyosbodott: számos tagállamban a fiatalok számára lehetetlenné vált saját ingatlan vásárlása, de sokan még megfelelő albérletet sem találnak. Dan Jørgensen uniós lakhatásügyi biztos szerint elfogadhatatlan, hogy átlagos munkával rendelkező emberek nem tudnak otthonhoz jutni, ezért Brüsszel egyebek mellett a rövid távú lakáskiadások szigorúbb szabályozását segítené.

Az Euronewsnak nyilatkozó biztos szerint a lakhatási válság miatt egyre több „hétköznapi ember” képtelen tetőt biztosítani a feje fölé. Hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság „rendkívül komolyan” veszi a helyzetet.

A lakások bérleti és vételi költségei az Európai Unió egész területén egyre megfizethetetlenebbé válnak. Az Európai Bizottság adatai szerint az ingatlanárak az elmúlt évtizedben hozzávetőleg 60 százalékkal emelkedtek az EU-ban, miközben az átlagos lakbérek több mint 20 százalékkal nőttek.

„Számos európai városban túlságosan magasak az árak” – mondta Jørgensen az Euronews Europe Today című reggeli műsorában.

„Azt látjuk, hogy átlagos munkával rendelkező hétköznapi emberek nem találnak megfelelő lakhatást. Kiszorulnak azokból a városokból, ahol rendőrként, ápolóként vagy tanárként dolgoznak. Ez teljesen elfogadhatatlan, ezért cselekednünk kell” – tette hozzá.

Jørgensen szerint az Európai Uniónak annak ellenére is fel kell lépnie, hogy lakhatási ügyekben nincs közvetlen hatásköre vagy önálló jogalkotási jogosultsága.

„Az Európai Unió részéről fontos elismerni, hogy ez európai probléma is. Ezért Brüsszelből is megoldásokat kell kínálnunk” – magyarázta.

Az Airbnb és más rövid távú lakáskiadók működését is korlátozhatják

Jørgensen azután beszélt a lakhatási válságról, hogy az Európai Bizottság bemutatta új szabályait. Ezek egyértelműbb előírásokat és erősebb jogi hátteret biztosítanának a nemzeti és helyi hatóságok számára a rövid távú turisztikai célú lakáskiadás korlátozásához.

Az intézkedések a megfizethető lakhatásról szóló jogszabálycsomag részét képezik. Lisszabontól és Barcelonától Brüsszelig számos európai nagyváros lakói panaszkodnak arra, hogy az Airbnb-hez hasonló rövid távú szállásközvetítő platformok lakásokat vonnak ki a hosszú távú bérleti piacról, és ezzel felfelé hajtják az árakat.

A rövid távra kiadott ingatlanok az Európai Unió teljes lakásállományának mindössze 1,2 százalékát teszik ki. Egyes kiemelt turisztikai célpontokon azonban arányuk elérheti a 20 százalékot.

„Bizonyos városokban a rövid távú lakáskiadás kiszorította a hétköznapi embereket az otthonaikból, mert a tulajdonosok több pénzt kereshetnek az ingatlanok turistáknak történő kiadásával” – mondta Jørgensen.

Az Európai Bizottság szerint egyes országok helyi hatóságai már megpróbáltak olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek mérsékelhetnék a lakásárakat. A szolgáltatók azonban bíróságon támadták meg a korlátozásokat, arra hivatkozva, hogy azok nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Az új szabályok egyértelműbb és kiszámíthatóbb jogi környezetet teremtenének az önkormányzatok számára. Így lehetőségük nyílna az Airbnb-hez hasonló szolgáltatók korlátozására az úgynevezett lakhatási nyomás alatt álló területeken, ahol egyértelmű bizonyítékok mutatják a súlyos lakáshiányt vagy a túl magas árakat.

„Ahol ilyen helyzet áll fenn, most jogalapot biztosítunk a tagállamoknak a szabályozáshoz. Lehetőséget adunk számukra, hogy ténylegesen tegyenek valamit e fontos probléma ellen” – jelentette ki az uniós biztos.

A lakhatási válság a családalapítást és a munkavállalást is akadályozza

Jørgensen a lakhatási válság társadalmi és gazdasági következményeire is figyelmeztetett. Szerinte a megfizethető otthonok hiánya sokakat megakadályoz abban, hogy családot alapítsanak, elvállalják a kívánt munkát, vagy megszerezzék a szükséges végzettséget. Az uniós biztos visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az Európai Bizottság túllépi hatáskörét azzal, hogy nemzeti és helyi szinten megvalósítható intézkedéseket javasol. Hangsúlyozta, hogy a fellépésről és a konkrét intézkedésekről továbbra is az egyes országok és helyi hatóságok dönthetnek.

„Meg kell találnunk az egyensúlyt” – mondta Jørgensen. „Nagy nyomást éreztem arra, hogy foglalkozzunk a rövid távú lakáskiadásokkal, de nem írhatjuk elő és nem kényszeríthetjük rá a tagállamokra, hogy meghatározott intézkedéseket hozzanak.”

A biztos azt is elismerte, hogy a rövid távú lakáskiadás szigorítása önmagában nem oldja meg Európa lakhatási válságát.

Több lakást kell építeni és felújítani Európában

„Több lakást kell építenünk, több otthont kell felújítanunk, és új rendeltetést kell találnunk a már meglévő épületek számára, hogy lakásokká alakíthassuk őket” – mondta Jørgensen.

Ehhez az adminisztrációs terhek csökkentésére és további pénzügyi források mozgósítására is szükség van. Az uniós biztos szerint valamennyi intézkedést együttesen kell végrehajtani. A rövid távú lakáskiadás szabályozása fontos lépés lehet, de nem ez az egyetlen eszköz, amelyre Európának szüksége van a lakhatási vészhelyzet kezeléséhez.

Kapcsolódó anyagok:

A lakhatási világválságot nem oldja meg önmagában az új otthonok építése

Forradalmi városfejlesztés Hollandiában: több ezer új otthon épülhet a lapostetőkön

Fenntartható építészet: Rotterdamban épül fel a város új, 30 ezer négyzetméteres szuperkomplexuma

A függőleges kertek nemcsak szépek, hanem hatékonyan hűtik a túlmelegedő városokat is

Olcsó, energiatakarékos moduláris lakások épülnek a rászorulóknak Bristolban - Videó!

Elöregedő lakosság, klíma és lakhatási válság Ázsia nagyvárosaiban – az ENSZ riadót fúj

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by wal_172619 from Pixabay