A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A mesterséges intelligencia fejlődése sokáig elsősorban gazdasági és technológiai kérdésként jelent meg, azonban egyre világosabbá válik, hogy ennél jóval többről van szó.
Az úgynevezett „AI-buborék” nemcsak pénzügyi értelemben jelent kockázatot, hanem komoly közegészségügyi következményekkel is járhat. A vízigényes adatközpontok gyors terjedése világszerte új problémákat vet fel, amelyek hatással vannak a higiéniai viszonyokra, az egyenlőtlenségekre és a betegségek terjedésére. A szennyezőanyagok kibocsátásán túl az egyik legnagyobb gond a tiszta víz iránti hatalmas igény. Ez a jelenség csökkentheti a környező közösségek vízellátását, ami fokozhatja a gyomor-bélrendszeri megbetegedések kockázatát. Mindez komoly terhet róhat a helyi egészségügyi rendszerekre, írja az ALJAZEERA.
Az AI energia- és vízigénye drámai mértékben nő
A generatív mesterséges intelligencia olyan technológia, amely képes új szövegeket, képeket vagy akár kódot létrehozni, és mára világszerte elterjedt. Egyedül a ChatGPT napi szinten körülbelül egymilliárd lekérdezést kap, ami jól mutatja az egyéni felhasználói igények nagyságát. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen olyan vállalatok, mint a Google, az Apple és a Microsoft már alapvető szolgáltatásaikba építik be az AI-t. Az online keresések, vásárlások és utazásfoglalások egyre inkább mesterséges intelligenciára támaszkodnak, ami jelentősen növeli az energiaigényt. Egy AI-alapú Google-keresés például akár harmincszor több energiát is felhasználhat, mint a hagyományos verzió.
A technológia működtetéséhez használt grafikus feldolgozó egységek, azaz GPU-k rendkívül energiaigényesek és jelentős hőt termelnek. Egyetlen ilyen chip akár 700 wattot is fogyaszthat, így három darab már egy háztartási sütő energiaigényével vetekszik. Az adatközpontokban felhalmozódó hő miatt napi szinten akár több százezer gallon édesvizet használnak hűtésre. A ventilátorok nem elegendők, ezért a rendszerekben vízzel hűtik a chipeket, hogy elkerüljék a túlmelegedést. Az Egyesült Királyság Government Digital Sustainability Alliance jelentése szerint az AI 2027-re 1,1 milliárd köbméterről 6,6 milliárd köbméterre növelheti a globális vízfogyasztást.
Bár egyes vállalatok tengervíz használatával próbálkoznak, az édesvíz továbbra is kulcsszerepet játszik a hűtési folyamatokban. A víz újrahasznosítása sem egyszerű feladat, mivel a hűtés során felhalmozódó ásványi anyagok és szennyeződések rontják a víz minőségét. Ez folyamatos kezelést vagy cserét igényel, ami tovább növeli az erőforrásigényt.
A vízhiány és a közegészségügyi kockázatok kapcsolata
Az adatközpontok gyakran olyan területeken épülnek, ahol már eleve vízhiány tapasztalható. A Microsoft 2023-as jelentése szerint vízfelhasználásának 41 százaléka vízstresszes térségekből származik, míg a Google esetében ez az arány 15 százalék volt. A vízhiány szoros összefüggésben áll a fertőzésekkel, az alultápláltsággal és a higiéniai problémákkal. Amikor kevesebb tiszta víz áll rendelkezésre, a háztartások kénytelenek az ivásra és főzésre koncentrálni, miközben a tisztálkodás háttérbe szorul. Ez növeli a betegségek terjedésének kockázatát.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a nem megfelelő ivóvíz és higiénia kedvez a kolera és más hasmenéses betegségek terjedésének. Ezek a fertőzések sok esetben emberről emberre is átadhatók, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A gyermekek különösen veszélyeztetettek, hiszen a globális hasmenéses betegségek 84 százaléka az öt év alattiakat érinti. Ezek a fertőzések hosszú távon a kognitív fejlődésre is hatással lehetnek.
Bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot még nem sikerült bizonyítani az AI adatközpontok és a betegségek között, az összefüggések egyre nyilvánvalóbbak. A vízkészletek csökkenése és az egészségügyi kockázatok növekedése együtt jelentkezik, ami komoly figyelmeztetés. A szakértők szerint a kormányoknak nem szabad megvárniuk, amíg a problémák súlyosbodnak, hanem megelőző intézkedéseket kell hozniuk.
Az Egyesült Államokban, Georgia államban például egy Meta-adatközpont közelében élők elszíneződött, üledékes vizet jelentettek. Hasonló panaszok érkeztek Fayette megyéből is, ahol a lakosok a közeli adatközpont-építkezéssel hozták összefüggésbe a vízminőség romlását. Kaliforniában egy új létesítmény tervei váltottak ki aggodalmat egy már eleve szennyezett közösségben. Ezek az esetek különösen az afroamerikai közösségeket érintik, ami környezeti igazságossági kérdéseket vet fel.
A vízszennyezés rövid távon gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket, hosszú távon pedig akár krónikus betegségeket is okozhat. A mikrobiális fertőzések mérgezésekhez vezethetnek, míg a kémiai szennyeződések lassú, de súlyos károkat idézhetnek elő. Afrikai országokban, például Nigériában, Egyiptomban és Dél-Afrikában tervezett adatközpontok esetében különösen kérdéses, hogy a helyi közösségek megfelelő védelmet kapnak-e.
A Föld vízkészletének mindössze 0,5 százaléka édesvíz, amelyre nemcsak az adatközpontoknak, hanem az energiatermelésnek és a gyártási folyamatoknak is szükségük van. A vállalatok egy része ugyan fenntarthatósági célokat hirdet, például „vízpozitív” működést, de ezek hatása gyakran nem ott jelentkezik, ahol a vízkivétel történik. Ezért elengedhetetlen az átlátható szabályozás és a felelős vállalati működés.
A kormányoknak lépést kell tartaniuk az AI gyors terjedésével, és olyan szabályozásokat kell bevezetniük, amelyek a közegészséget helyezik előtérbe. A fenntartható jövő megteremtése nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kötelesség is. A vízbiztonság megőrzése és a környezeti károk megelőzése kulcsfontosságú a következő generációk számára.
Kapcsolódó anyagok:
A világ 100 legnagyobb városának fele súlyos vízhiánnyal küzd
A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába, figyelmeztet egy új ENSZ-jelentés
Ankara egyes kerületeiben naponta több órára, váltott rendszerben zárják el a vízcsapokat
Irán drámai döntés előtt: Teherán víz nélkül maradhat, új fővárost kell alapítani
Kiderült, melyik lehet az első főváros, ahol teljesen elfogy a víz
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Gerd Altmann from Pixabay
