A kép csak illusztráció (Forrás: Unsplash)
Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint az Egyesült Államok haderejének készen kell állnia arra, hogy a Hold közelében, esetleg annak felszínén is harcoljon. A kijelentés néhány nappal azután hangzott el, hogy amerikai katonai vezetők először beszéltek nyilvánosan az ország Föld körüli pályán elhelyezett űrfegyvereiről, írja a Defense One.
Dan Caine tábornok, az Egyesült Államok legmagasabb rangú aktív katonai vezetője az Air, Space, and Cyber Conference rendezvényén tartott beszédében jelentősen kibővítette azt a területet, amelyre az amerikai haderőnek szerinte fel kell készülnie. Mindeközben a katonai vezetők még mindig próbálják tisztázni az újonnan nyilvánosságra hozott orbitális fegyverek alkalmazásának jogi kereteit.
„Barátaim, az a feladatunk, hogy már most alkalmazkodjunk, és felkészítsük az összhaderőt arra, hogy a tengerfenéktől a ciszlunáris térségig terjedő, világszerte vitatott környezetekben harcoljon, kitartson és győzzön” – mondta Caine a légierő és az űrhaderő tagjai, valamint a hadiipari szereplők előtt.
A tábornok később megismételte, hogy a modern hadszíntér ma már „a tengerfenéktől a ciszlunáris térségig” terjed. Azt azonban nem tisztázta, hogy ebbe a Hold felszínét is beleérti-e. Az amerikai jog ebben a kérdésben nem teljesen egyértelmű. A vonatkozó meghatározás szerint a ciszlunáris térség a Földtől a Hold felszínét körülvevő régióig, azt is beleértve terjed. A Harvard Law Journal legalább egyik tanulmánya úgy értelmezi a rendelkezést, hogy az magát a Holdat is magában foglalja. A Fehér Ház 2024 végén közzétett Nemzeti Ciszlunáris Tudományos és Technológiai Cselekvési Terve ugyancsak kifejezetten a térség részének tekintette a Hold felszínét.
Ezzel szemben az amerikai légierő kutatólaboratóriumának 2021-es, ciszlunáris térségről szóló összefoglalója látszólag két külön területként kezeli a világűrt és a Hold felszínét.
Kína tevékenysége miatt növelné jelenlétét az amerikai haderő
Caine az amerikai légierő miniszterének és az űrműveletek vezetőjének orbitális fegyverekkel kapcsolatos közelmúltbeli nyilatkozataira is hivatkozott. Az űrhaderő vezető tisztségviselői egyelőre kevés részletet közöltek arról, hogyan működnének az amerikai erők ebben a térségben, illetve milyen módon alkalmaznák felelősen az űrfegyvereket egy jövőbeli konfliktus során.
Bár az amerikai űrhaderő vezetői alig beszéltek arról, hogyan folytatnának hadműveleteket a Föld és a Hold közötti területen, többször is hangsúlyozták, hogy további érzékelőkre és megfigyelési képességekre van szükség az ellenfelek mozgásának nyomon követéséhez.
Aaron Brynildson, a Mississippi Egyetem űrjoggal foglalkozó professzora szerint érthető, hogy a hadsereg növelni szeretné helyzetismeretét ebben a régióban.
„Attól tartanak, hogy Kína közelmúltbeli tevékenysége a Holdon és a ciszlunáris térségben meghaladhatja az Egyesült Államok képességeit” – mondta Brynildson. Hozzátette, hogy Kína már rendelkezik egy ciszlunáris térben működő átjátszó műholddal, és robotizált küldetéseket hajt végre a Hold túlsó oldalán.
Az Egyesült Államok által is aláírt, 1967-es Világűrszerződés bizonyos katonai tevékenységeket megtilt a Holdon, és kimondja, hogy az égitestet kizárólag békés célokra szabad használni. A szerződés szerint tilos katonai támaszpontok, létesítmények és erődítmények létrehozása, bármilyen fegyver kipróbálása, valamint katonai gyakorlatok végrehajtása az égitesteken. Katonai személyzet tudományos kutatásra vagy más békés tevékenységre történő alkalmazása ugyanakkor nem tiltott.
Gregory Gagnon altábornagy, az amerikai űrhaderő harcoló erőinek parancsnoka újságíróknak elmondta, hogy a 18. és a 19. Űrvédelmi Század jelenleg közösen látja el a ciszlunáris térséghez kapcsolódó feladatokat.
„Ellenfeleink és lehetséges ellenfeleink, például a Kínai Népköztársaság aktív tevékenységet folytatnak a világűr ciszlunáris részein. Ez olyan, mintha egy futballmérkőzésen kibővítenénk a célterületet” – fogalmazott Gagnon.
Arra a kérdésre, hogy a Világűrszerződés korlátozza-e az amerikai hadsereg ciszlunáris ambícióit, az altábornagy azt válaszolta, hogy az egyezmény nem szab határt a Föld körüli pályán végzett műveleteknek.
„Az Egyesült Államok Űrhadereje továbbra is biztonságos és felelősségteljes műveleteket fog végrehajtani a világűr valamennyi térségében és minden pályán” – jelentette ki.
Brynildson szerint a szerződés ugyan tiltja katonai támaszpontok létrehozását a Holdon, az Egyesült Államoknak mégis jobb ciszlunáris képességekre van szüksége annak ellenőrzéséhez, hogy Kína betartja-e ezt a kötelezettséget, és nem militarizálja-e a Holdat. A professzor úgy véli, az amerikai megfigyelési rendszerben jelenleg valódi lefedettségi hiányosság található, amelyet meg kell szüntetni.
Egyelőre tisztázatlan az űrfegyverek alkalmazásának jogi háttere
Troy Meink, az amerikai légierő minisztere és Douglas Schiess tábornok, az űrműveletek vezetője a héten fedte fel, hogy az Egyesült Államok Föld körüli pályán működő, az űrbeli ellenőrzésre alkalmas fegyverekkel rendelkezik. A bejelentés komoly jogi kérdéseket vetett fel ezek felelős alkalmazásával kapcsolatban. Szakértők feltételezése szerint valószínűleg nem kinetikus eszközökről, például zavaróberendezésekről és elektronikai hadviselési rendszerekről lehet szó.
Amikor Gagnont arról kérdezték, hogy az amerikai szabályozás korlátozza-e a kinetikus, vagyis fizikai pusztítást és törmelékképződést okozó űrfegyverek használatát, az altábornagy az illetékes szakpolitikai szervekhez irányította a kérdést.
„Azért rendelkezünk katonai képességekkel, mert felkészülünk az ország védelmére. Ezeknek a képességeknek az a céljuk, hogy segítsék az elrettentést” – mondta, majd hozzátette: „Amikor háborúba indulunk, dolgokat teszünk tönkre.”
Brynildson szerint jelenleg nem világos, hogy a hatályos jogszabályok pontosan milyen korlátokat állítanak az űrfegyverek alkalmazása elé.
A professzor úgy fogalmazott, nem egyértelmű, milyen jogi korlátozások vonatkozhatnak a kinetikus vagy nem kinetikus fegyverek világűrbeli használatára. A Világűrszerződés nem ad pontos választ arra, milyen tényezőket kell mérlegelni egy katonai művelet során, és az amerikai védelmi minisztérium hadijogi kézikönyve sem fogalmaz egyértelműen az űr sajátos körülményeivel kapcsolatban.
Legalább a fegyveres konfliktusok jogának általános alapelvei alkalmazandók lennének. Ezek alapján kizárólag katonai célú műholdakat lehetne támadni, miközben kerülni kellene a polgári lakosságot érintő járulékos károkat.
Az amerikai törvényhozók is aggódnak amiatt, hogy nem áll rendelkezésre elegendő, kifejezetten az űrműveletekre összpontosító katonai jogi szakértelem. A szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága ezért rendelkezést illesztett a 2027-es Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvénybe. A rendelkezés arra utasítja a védelmi minisztériumot, hogy a növekvő fenyegetésekre tekintettel mérje fel az „űrjogi követelményeket”, és vizsgálja meg egy önálló jogi szervezet létrehozásának lehetőségét a légierőn, az űrhaderőn vagy az Űrparancsnokságon belül. A módosítás szerint a szenátorok attól tartanak, hogy a védelmi minisztérium jelenlegi jogi, szakpolitikai és intézményi struktúrái nem tartottak lépést az űrműveletek egyre növekvő összetettségével.
A világosabb jogi normák azonban akár csak akkor alakulhatnak ki, amikor már túl késő lesz.
„Végső soron úgy gondolom, hogy az első űrbeli konfliktus lehet az a pillanat, amikor e szabályok többségét megírják” – mondta Brynildson.
Kapcsolódó anyagok:
Űrháború a láthatáron? Az amerikai hadsereg új fegyvert telepít az űrbe
Mennyi pénzbe kerülne megépíteni és működtetni a Halálcsillagot?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by NASA on Unsplash
