A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az adatközpontok működése nemcsak az internet és a mesterséges intelligencia fejlődése miatt kerül egyre inkább a figyelem középpontjába, hanem azért is, mert komoly hatással lehetnek a városi környezetre. Egy új amerikai kutatás szerint a Phoenix környékén működő adatközpontok érezhetően növelik a környező városrészek levegőhőmérsékletét.
Az Arizona State University kutatói először végeztek olyan valós idejű méréseket, amelyek során adatközpontok szél felőli és szél alatti oldalán is közvetlenül vizsgálták a levegő hőmérsékletét. Az eredmények szerint az adatközpontokból távozó hulladékhő átlagosan 1,3–1,6 Fahrenheit-fokkal emeli a környező negyedek hőmérsékletét, bizonyos esetekben pedig akár 4 Fahrenheit-fokos növekedést is okozhat.
A kutatás szerint a hatás az adatközpontoktól akár egyharmad mérföld, vagyis nagyjából öt várostömb távolságban is kimutatható volt. Az eredményeket a Journal of Engineering for Sustainable Buildings and Cities tudományos folyóirat közölte, írja az INTERESTING ENGINEERING.
Autókból mérték a hőmérsékletet Phoenix környékén
A kutatást David Sailor, az Arizona State University Földrajzi Tudományok és Várostervezési Iskolájának igazgatója vezette. A vizsgálatban Soroush Samareh Abolhassani és Eli Martin kutatók is részt vettek.
A kutatócsoport nagy pontosságú, gyors reagálású hőmérséklet-érzékelőket szerelt járművekre, majd 2025. június 18. és október 25. között körbejárták a Phoenix környéki adatközpontokat és lakónegyedeket. Több autót használtak egyszerre, hogy egy időben tudjanak mérni a szélirány előtti és utáni területeken is.
A vizsgált négy adatközpont különböző méretű volt. Az egyik egy 36 megawattos, egyetlen épületből álló központ volt Mesában, míg a legnagyobb egy 169 megawattos adatközpont-komplexum Chandlerben. Ezek az úgynevezett hyperscale adatközpontok több ezer szervert működtetnek, és elsősorban levegőalapú hűtőrendszereket használnak.
A kutatók szerint az adatközpontok rendkívül koncentrált hőforrásoknak számítanak. Egyetlen létesítmény által termelt hulladékhő meghaladhatja akár 40 ezer háztartás teljes hőkibocsátását is.
A szervereket hűtő légkondenzátor-rendszerek 14–25 Fahrenheit-fokkal melegebb levegőt bocsátanak ki a környezeti hőmérsékletnél. Ezek az úgynevezett hőcsóvák fokozatosan sodródnak be a környező lakóövezetekbe.
A melegebb levegő tovább növelheti az energiafogyasztást
A kutatás szerint már egyetlen Fahrenheit-fokos hőmérséklet-emelkedés is elegendő lehet ahhoz, hogy egy teljes városrészben növekedjen a légkondicionálók használata. Ezek a berendezések pedig további hőt juttatnak vissza a környezetbe, ami tovább erősítheti az úgynevezett városi hősziget-hatást.
Az előrejelzések szerint az Egyesült Államok adatközpont-kapacitása 2030-ra több mint kétszeresére nőhet. A szakértők emiatt attól tartanak, hogy azokban a városokban, ahol sok ilyen létesítmény működik, az összesített hőhatás komoly problémát jelenthet.
David Sailor szerint még az 1–2 Fahrenheit-fokos többlet-hőmérséklet is jelentős hatással lehet az emberek életére, különösen olyan régiókban, ahol az extrém hőség már most is komoly közegészségügyi kockázatot jelent.
A kutatók ugyanakkor nem az adatközpontok bezárását vagy elköltöztetését szorgalmazzák. Inkább olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel csökkenthető a létesítmények hőterhelése anélkül, hogy az működési problémákat okozna. A lehetséges megoldások között szerepelnek speciális mikroklíma-modellezésen alapuló tervezési módosítások, zöldövezetek vagy parkok kialakítása az adatközpontok körül, valamint olyan városi engedélyezési szabályok bevezetése, amelyek figyelembe veszik a helyi hőhatásokat is.
A kutatók a jövőben még szélesebb körű adatgyűjtést terveznek különböző időjárási körülmények között, hogy pontosabb légköri modelleket készíthessenek a lehetséges megoldásokról. David Sailor szerint az adatközpontok mára a modern társadalom alapvető részévé váltak, és a jövőben még fontosabb szerepet tölthetnek be a digitális világ működésében.
Kapcsolódó anyagok:
A mesterséges intelligencia vízéhsége egyre komolyabb közegészségügyi kockázattá válik
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Brett Sayles: pexels
