A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerint Ausztrália és Új-Zéland is követheti Kanadát, ha az Európai Unió létrehozza a javasolt „társult tagsági” formát. A kezdeményezés szorosabb együttműködést kínálna a hasonlóan gondolkodó országoknak, de egyelőre nem tisztázott, pontosan milyen jogokkal és kötelezettségekkel járna.
Roberta Metsola az Euronews-nak adott interjújában beszélt arról, hogy Kanada mellett más országok, köztük Ausztrália és Új-Zéland is érdeklődhetnek az Európai Unióval kialakítandó társult kapcsolat iránt. Az Európai Parlament elnöke a teljes jogú uniós tagság és a tagjelölti státusz közötti harmadik lehetőségként írta le a javaslatot.
Metsola a Europe Today című műsornak nyilatkozott Mark Carney kanadai miniszterelnök csütörtökre tervezett európai parlamenti beszéde előtt.
„Vannak országok, amelyekkel szeretnénk elmélyíteni a kapcsolatunkat” – mondta.
Hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy a kezdeményezés más országokra is kiterjedhet, és további államok is közeledhetnek az EU-hoz. „A bizonytalanság ilyen időszakában számít, hogy vannak barátaink” – fogalmazott.
Az Európai Uniónak Ausztráliával és Új-Zélanddal is vannak kereskedelmi megállapodásai, amelyek kiindulópontot jelenthetnek a szorosabb együttműködéshez. Kanada esetében hasonló kapcsolat lehetőségét vetették fel; az ország 2016-ban átfogó kereskedelmi megállapodást írt alá az EU-val.
Mit jelentene a társult uniós tagság?
A társult tagság pontos feltételeiről Metsola elismerte, hogy a tárgyalások még korai szakaszban járnak. Lehetséges együttműködési területként a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférést és a közös szabályozást említette.
Utóbbi olyan kérdésekre is kiterjedhetne, amelyek a hasonlóan gondolkodó országok számára különösen fontosak, például a közösségi médiára és a kiskorúak védelmére.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, az unió helyzetéről szóló éves beszédében javasolta Kanadának a „társult tagságot”.
Mark Carney kanadai miniszterelnök az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború közepette keresi az EU-val való szorosabb kapcsolat lehetőségét. Az Egyesült Államok Kanada legnagyobb kereskedelmi partnere, de a magas vámok miatt Ottawa újragondolja nemzetközi helyzetét. Carney többször is szorgalmazta a „középhatalmak” szövetségének kialakítását.
Trump újabb vámokat helyezett kilátásba
A bejelentés után Donald Trump amerikai elnök újságíróknak azt mondta, fontolóra veszi újabb vámok kivetését az Európai Unióra, ha a társult tagságra vonatkozó kezdeményezés „ellenségessé” válik.
Washington és Brüsszel között jelenleg kereskedelmi megállapodás van érvényben, amelynek értelmében az uniós árukra 15 százalékos amerikai vám vonatkozik.
Metsola igyekezett mérsékelni a fenyegetések jelentőségét. Mint mondta, az EU külön kezeli a Kanadával és az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatait. Hangsúlyozta, hogy az unió nem mások ellenében cselekszik, hanem a szabályokon alapuló együttműködést támogatja.
Az Európai Parlament elnöke arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokkal tavaly nyáron állapodtak meg a kereskedelmi egyezményről, amelyet idén ratifikáltak.
Az Európai Bizottság szóvivője külön nyilatkozatban fogalmazott hasonlóan: „Partnerségünk javasolt megerősítése nem irányul senki ellen, hanem közös erőnket szolgálja.”
Mark Carney várhatóan csütörtökön 11 óra 30 perckor szólal fel az Európai Parlamentben.
Kapcsolódó anyagok:
Csatlakozna Kanada az Európai Unióhoz? Meglepő eredményeket hozott egy friss felmérés
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Anna Mustermann from Pixabay
TOP 5
