Egy új globális kockázatértékelés szerint 2100-ig akár az emberiség kihalásához is vezethet egy nukleáris háború vagy a mesterséges intelligencia rosszindulatú alkalmazása. A Lancet újonnan létrehozott bizottsága 17 olyan súlyos fenyegetést azonosított, amely a következő 75 évben alapvetően veszélyeztetheti az emberek egészségét, ugyanakkor mindegyik esetében reális lehetőséget lát a cselekvésre, írja a The Guardian.
Az emberiség 2100-ig akár ki is halhat a mesterséges intelligencia rosszindulatú használata vagy egy nukleáris konfliktus következtében – állapította meg egy új, globális kockázatokat vizsgáló értékelés.
Ez a két veszély áll annak a 17 jelentős egészségügyi fenyegetésnek a listája élén, amely a következő 75 évben súlyos következményekkel járhat. A kockázatok között szerepel a gazdag országok nemzetközi segélyezésének visszafogása, a klímaválság és a gyermekkori alultápláltság is. A The Lancet Commission on 21st Century Global Threats to Health elnevezésű szakértői testület hangsúlyozta, hogy a különböző veszélyek kölcsönösen hatnak egymásra, ezért azokat összehangoltan kell kezelni. A bizottság ugyanakkor arra is rámutatott, hogy valamennyi probléma esetében létezik reális cselekvési lehetőség.
„A vezetők ma meghozott döntései fogják alakítani a következő generáció egészségét és jóllétét” – mondta Christopher Murray professzor, a bizottság társelnöke, valamint a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetének igazgatója.
Tizenhét katasztrofális veszély fenyegetheti az emberi egészséget
A lista összeállításakor a bizottság modellezte, hogy a jelenlegi folyamatok alapján az egyes fenyegetések miatt hány egészségben eltöltött életév veszhet el betegségek, fogyatékosság vagy korai halálozás következtében. Ennek mérésére a fogyatékossággal korrigált életévek, vagyis a DALY mutatóját használták.
A jelentés szerint a mesterséges intelligencia rosszindulatú felhasználása – beleértve a biológiai fegyvereket is –, valamint egy nukleáris éhínséggel járó atomháború a következő 75 évben az emberiség kihalásának kockázatát hordozhatja. A szakértők hangsúlyozták, hogy ezeknek az eseményeknek a bekövetkezési valószínűsége alacsony, következményeik azonban rendkívül súlyosak lehetnének. Egy nukleáris konfliktus annyi részecskét juttathatna a felső légkörbe, hogy azok eltakarnák a napfényt, globális terméskiesést és éhínséget okozva. Az MI segítségével létrehozott biológiai fegyverek ugyancsak az egész emberiséget veszélyeztethetik.
A jelentéssel együtt megjelent Lancet-szerkesztőségi írás arra figyelmeztetett, hogy ezeknek a fenyegetéseknek a megvalósulása apokaliptikus mértékű károkat okozna az emberiségnek. A jelentős katasztrofális fenyegetések közé sorolták azokat a kockázatokat is, amelyek összesítve több mint egymilliárd egészségben eltöltött életév elvesztését okozhatják.
Ebbe a körbe tartozik a légszennyezés, az antimikrobiális rezisztencia, a gyermekkori alultápláltság és a klímaváltozás, valamint a hagyományos fegyverekkel vívott háborúk, a nemzetközi segélyezés visszaesése, a túlzott alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás, a jövedelmi egyenlőtlenség és az alacsony iskolázottság.
A szakértők ide sorolták a természetes eredetű világjárványokat, az elhízást, a rossz mentális egészségi állapotot, a dohányzást és az egészségtelen öregedést is.
Egy veszély csak akkor kerülhetett fel a listára, ha nemcsak rendkívül sok egészségben eltöltött életév elvesztését okozhatja, hanem lehetséges megoldások is rendelkezésre állnak vele szemben. Ibrahim Abubakar, a bizottság tagja és a University College London fertőzőbetegség-epidemiológiai professzora szerint a kutatás célja nem az emberek megijesztése volt. Mint mondta, abból indultak ki, hogy a jelenlegi nemzetközi vagy nemzeti döntéshozóknak tudniuk kell, milyen fenyegetésekkel találkozhatnak, azok milyen nagyságrendű károkat okozhatnak, és megfelelő intézkedésekkel mekkora változást érhetnek el.
A jelentés minden veszély esetében modellezte a legkedvezőbb és a legrosszabb forgatókönyvet. Az eredmények szerint 1,89 milliárd egészségben eltöltött életév elvesztése lenne elkerülhető, ha a globális felmelegedést körülbelül 1,8 Celsius-fokon sikerülne korlátozni ahelyett, hogy az elérné a 4,4 Celsius-fokot.
A segélyek visszavágása is milliárdnyi egészséges életévbe kerülhet
A gazdagabb régiókban elsősorban az olyan nem fertőző egészségügyi problémák jelentik a legnagyobb veszélyt, mint az elhízás és a mentális betegségek. A szegényebb térségekben ezzel szemben többek között az alacsony iskolázottság miatt romlik jelentősen az emberek egészségi állapota.
Az elmúlt évben számos jelentős adományozó ország, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is nagymértékben csökkentette nemzetközi segélyezési kiadásait. A bizottság számításai szerint a nemzetközi egészségügyi támogatások összeomlása vagy jelentős visszaesése 2100-ig akár 1,5 milliárd fogyatékossággal korrigált életév elvesztését okozhatja. Ennek közel 70 százaléka a Szaharától délre fekvő afrikai országokat sújtaná. Ugyanez a régió viseli a gyermekkori alultápláltság következményeinek legnagyobb részét is.
A bizottság 35 szakértőből állt, megállapításaikat pedig vasárnap ismertetik a németországi Berlinben megrendezett Egészségügyi Világcsúcson. Az értékelést évente frissítik majd, hogy új adatok alapján ismét megvizsgálják a 17 azonosított fenyegetést, és figyelembe vegyék az újonnan megjelenő veszélyeket is.
A szerzők arra szólították fel a világ vezetőit, hogy még azelőtt lépjenek fel a kockázatokkal szemben, mielőtt azok teljes körű válsággá súlyosbodnának. Ehhez szerintük technológiai innovációkba kell beruházni, és meg kell erősíteni az egészségügyi rendszereket. Christopher Murray elmondta, hogy a szakértők három évvel korábban még úgy kezdték meg a munkát, hogy három meghatározó fenyegetéssel számoltak: a fegyveres konfliktusokkal, a klímaváltozással és a világjárványokkal. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy ennél jóval több veszély miatt kell aggódni. Murray szerint a kormányoknak pénzügyi és emberi erőforrásokat kell biztosítaniuk a fenyegetések előrejelzésére, megelőzésére, valamint a felkészülésre.
Kapcsolódó anyagok:
Így halhat ki az emberiség: a tudósok szerint több forgatókönyv is adott
Megvan a dátum és a forgatókönyv: a NASA szerint így ér véget a világ
Japán tudósok meghatározták a világvége pontos dátumát
Hogyan érhet véget a világ? Egy új tanulmány megdöbbentő választ ad
64 éve meghatározták a tudósok, mikor jön el a világvége
Egyszer már kihalt az emberiség 98.7 százaléka
A nyitókép csak illusztráció, forrás: AI által generált kép
