A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az időutazás évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat és a tudományos-fantasztikus történetek kedvelőit. Egy kínai fizikus új elmélete azonban arra utal, hogy a múltba történő visszautazás a világegyetemek elméleti modelljeinek széles körében lehetetlen lehet. Hongsheng Zhang kutatása Albert Einstein relativitáselméletére épül, ugyanakkor két különleges kivételt is felvet, amelyek bizonyos körülmények között mégis lehetővé tehetik az időutazást, írja az AZERNEWS.
A kínai Jinan Egyetem kutatója, Hongsheng Zhang olyan elméletet dolgozott ki, amely szerint az ember saját múltjába történő visszautazása a világegyetem számos elméleti modelljében fizikailag lehetetlen. Az Euronews beszámolója szerint a fizikus következtetései Einstein relativitáselméletének egyik alapelvén nyugszanak.
Az elmélet értelmében a fény terjedésének iránya soha nem lehet merőleges arra az irányra, amelyben egy objektum az időben halad. Ez az alapelv arra utal, hogy a téridőben történő mozgás csak meghatározott irányokban lehetséges. Ennek következtében egy korábbi időpontba való visszatérés bizonyos elméleti feltételek mellett kizárható.
A kutató ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az eredmények nem jelentik minden elképzelhető időutazási lehetőség végleges cáfolatát.
Két különleges kivétel mégis lehetővé teheti a múltba utazást
Hongsheng Zhang tanulmánya, amely egyelőre nem esett át független szakértői értékelésen, két olyan elméleti kivételt azonosít, amelyek bizonyos körülmények között lehetővé tehetik a múltba történő időutazást.
Az első lehetőség a forgó fekete lyukakhoz kapcsolódik.
Einstein relativitáselmélete szerint egy forgó tömeg magával ragadja a körülötte lévő teret és időt. Ezt a jelenséget a fizikusok a téridő vonszolásaként ismerik. Egy forgó fekete lyuk középpontjának közelében ez a hatás elméletileg olyan erőssé válhat, hogy az idő előrehaladásának iránya körkörös pályát követhet. Ha valaki ilyen pályán haladna, saját óráján azt tapasztalná, hogy az idő teljesen megszokott módon telik. Az út végén azonban elméletileg visszajuthatna ugyanabba az időpillanatba, amikor elindult. Ez azt jelentené, hogy az utazó számára az idő folyamatosan előrehaladna, miközben a téridő sajátos szerkezete miatt végül mégis visszatérne a kiindulási időponthoz.
A második lehetséges kivétel magának a világegyetemnek a szerkezetével kapcsolatos.
Ebben az elméleti modellben a téridő olyan módon rendeződhet el, hogy egy objektum egyetlen irányban történő folyamatos mozgással végül visszajuthat eredeti kiindulópontjához. A fizikusok által kidolgozott időgépmodellek többsége, köztük a féreglyukakra épülő elképzelések is, ezen az alapelven nyugszik. A féreglyukak olyan feltételezett téridőbeli összeköttetések, amelyek elméletileg távoli térbeli vagy időbeli pontokat kapcsolhatnak össze.
Zhang ugyanakkor kiemelte, hogy kutatása nem bizonyítja, hogy a természetben valóban létezhetnek ilyen jelenségek. Az elméleti lehetőség tehát önmagában nem jelenti azt, hogy a múltba történő időutazás a valóságban is megvalósítható.
A jövőbe történő időutazás viszont már tudományosan igazolt jelenség
Miközben a múltba történő visszautazás lehetősége továbbra is tudományos vita tárgya, a jövőbe irányuló időutazás bizonyos formája már a modern fizika által igazolt jelenségnek számít. Ennek alapját szintén Einstein relativitáselmélete adja.
A relativitáselmélet szerint az idő múlásának üteme függ a megfigyelő mozgásától és a gravitációs körülményektől. Ez azt jelenti, hogy két ember számára az idő eltérő ütemben telhet, ha különböző sebességgel mozognak, vagy eltérő gravitációs környezetben tartózkodnak.
Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint ennek egyik gyakorlati példája a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) szolgáló űrhajósok esete. Az űrállomáson tartózkodó asztronauták a Föld körüli nagy sebességű keringésük következtében az idő múlását kissé másként tapasztalják, mint a bolygó felszínén élő emberek. Amikor visszatérnek a Földre, néhány ezredmásodperccel fiatalabbak, mint amilyenek akkor lennének, ha ugyanazt az időszakot a bolygó felszínén töltötték volna. A különbség rendkívül kicsi, de a relativitáselmélet alapján tudományosan értelmezhető és mérhető. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az idő nem minden megfigyelő számára telik azonos ütemben.
A kínai fizikus új kutatása így egy fontos különbségre világít rá: miközben az idő múlásának relativisztikus eltérései már bizonyítottak, a múltba történő visszautazás továbbra is olyan elméleti lehetőség, amelynek tényleges megvalósulását a tudomány még nem igazolta.
Kapcsolódó anyagok:
Egy fizikus azt állítja, lehetséges visszautazni a múltba
Tudósok szerint lehetséges az időutazás, példa is van rá
Furcsa bizonyítékot találtak a tudósok az időutazásra
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Genty from Pixabay
