Fő tartalom átugrása

A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)

A daganatos megbetegedések meglepően nagy része olyan vírusokhoz és baktériumokhoz köthető, amelyekkel az emberek a mindennapi életben is találkozhatnak. Egy új tudományos kutatás szerint világszerte a rákos esetek több mint 12 százalékának kialakulásában fertőzések játszanak szerepet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy számos ilyen fertőzés védőoltással megelőzhető, mások pedig megfelelő kezeléssel megszüntethetők, így a hozzájuk kapcsolódó daganatos betegségek kockázata is csökkenthető, írja a Yahoo!Health. 

Egy idén közzétett új kutatás szerint a világon diagnosztizált daganatos megbetegedések több mint 12 százaléka vírusokkal, baktériumokkal és más fertőző kórokozókkal hozható összefüggésbe.

A The Lancet Oncology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány alapján a rákkeltő fertőzések legjelentősebb okozói közé tartozik a Helicobacter pylori baktérium, a humán papillomavírus (HPV), a hepatitis B vírus, az Epstein–Barr-vírus és a hepatitis C vírus.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szerint ezek a kórokozók különösen a gyomrot, a nemi szerveket, a májat, valamint az orr és a torok területét érinthetik. A tartós fertőzések hosszú távú változásokat idézhetnek elő a sejtekben, amelyek bizonyos esetekben rosszindulatú daganatok kialakulásához vezethetnek. A szakértők azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy sok ilyen fertőzés védőoltással megelőzhető, illetve más módszerekkel kezelhető.

„Nagyon konkrét lehetőségeink vannak a beavatkozásra. Már most is számos eszköz áll rendelkezésünkre ezekkel a vírusokkal szemben” – mondta Gary Clifford rákkutató epidemiológus, a tanulmány egyik szerzője a The Washington Post-nak.

A Helicobacter pylori és a HPV is növelheti a daganatos betegségek kockázatát

A Helicobacter pylori, röviden H. pylori, olyan baktérium, amely megfertőzi a gyomor nyálkahártyáját, és összefüggésbe hozható a gyomorrák kialakulásával. A kórokozó elsősorban emberről emberre terjedhet, például fertőzött személy hányadékával vagy székletével történő közvetlen vagy közvetett érintkezés útján. A fertőzés terjedésében szerepet játszhatnak a közösen használt evőeszközök és a szennyezett kézzel történő érintkezések is.

A H. pylori szennyezett élelmiszerrel és ivóvízzel szintén bejuthat a szervezetbe. A Cleveland Clinic szerint a fertőzés kockázata csökkenthető tiszta ivóvíz fogyasztásával, valamint a megfelelő kézhigiéniával. Különösen fontos, hogy étkezés előtt és a mosdó használata után legalább 20 másodpercig mossunk kezet szappannal és vízzel. A H. pylori-fertőzés ellen jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás.

A humán papillomavírus, vagyis a HPV szexuális érintkezéssel, valamint nem szexuális jellegű, közvetlen bőrkontaktussal is terjedhet. A fertőzött emberek gyakran nem is tudnak arról, hogy hordozzák a vírust, ezért anélkül adhatják tovább partnerüknek, hogy tisztában lennének a fertőzésükkel. A HPV bizonyos típusai a pénisz, a végbélnyílás, a hüvely, a méhnyak, a szeméremtest és a garat hátsó részének daganatos betegségeit okozhatják.

Az amerikai járványügyi központ, a CDC adatai szerint az Egyesült Államokban több mint 42 millió ember él aktív HPV-fertőzéssel. A HPV ellen ugyanakkor hatékony védőoltás áll rendelkezésre. A Gardasil-9 nevű vakcina a vírus kilenc típusa ellen biztosít védelmet. A CDC ajánlása szerint a HPV elleni oltást 11 éves kortól célszerű megkezdeni, és az ebben az életkorban induló oltási sorozat általában két adagból áll. A második adagot az első oltást követően 6–12 hónappal adják be.

Az Amerikai Rákellenes Társaság (American Cancer Society) szerint a HPV elleni vakcinák az ajánlott életkorban beadva a HPV-hez köthető daganatos betegségek több mint 90 százalékát képesek megelőzni. Ez különösen fontos, mivel a HPV-fertőzés sok esetben tünetmentes, miközben egyes vírustípusok hosszú távon súlyos egészségügyi következményekkel járhatnak.

Hepatitis B, Epstein–Barr-vírus és hepatitis C: fertőzések, amelyekből rák alakulhat ki

A hepatitis B súlyos májfertőzés, amely bizonyos esetekben májrák kialakulásához vezethet. A fertőzés kezelése attól függ, hogy akut, vagyis rövid lefolyású, illetve krónikus, tartósan fennálló hepatitis B-ről van-e szó. Egyes betegek gyógyszeres kezelésre szorulnak, míg a legsúlyosabb esetekben akár májátültetésre is szükség lehet. Becslések szerint világszerte körülbelül 2 milliárd ember fertőződött meg élete során valamikor hepatitis B vírussal, és hozzávetőleg 250 millióan élnek krónikus fertőzéssel. 

A hepatitis B ellen szintén létezik védőoltás. A CDC szerint a vakcinációt már csecsemőkorban ajánlott megkezdeni, és az alkalmazott oltóanyagtól, valamint az oltási rendtől függően két vagy három adagból álló sorozatra lehet szükség. Az oltásokat meghatározott időközönként, egyes oltási rendekben több hónapos különbséggel adják be.

Az Epstein–Barr-vírus (EBV) rendkívül gyakori kórokozó, amely bizonyos daganatos betegségekkel, köztük az orrgarat rákjával is összefüggésbe hozható. A vírus elsősorban nyállal és más testnedvekkel terjed. A fertőzés átadható például csókolózással, illetve fertőzött testnedvekkel történő érintkezés során. A terjedésben szerepet játszhatnak a közösen használt tárgyak, valamint bizonyos esetekben a szexuális érintkezés is.

Az Epstein–Barr-vírus ellen jelenleg még nem létezik engedélyezett védőoltás, bár a kutatók dolgoznak a kifejlesztésén. Seattle-i rákkutatók például olyan ellenanyagot fejlesztettek ki, amely egereknél képes volt megakadályozni a fertőzést. A védekezés egyik legfontosabb módja a fertőzés lehetséges forrásainak elkerülése. A szakemberek szerint nem ajánlott közösen használni olyan tárgyakat, amelyek nyállal érintkezhetnek, például poharakat, evőeszközöket vagy fogkeféket. A Cleveland Clinic azt is javasolja, hogy a fertőzött tárgyak megérintése után alaposan mossunk kezet, kerüljük a fertőzött személyekkel való csókolózást, és alkalmazzunk megfelelő védekezést a szexuális együttlétek során.

A hepatitis C a májrák kialakulásának egyik jelentős kockázati tényezője. A vírus ellen jelenleg nem áll rendelkezésre védőoltás, annak ellenére, hogy a kutatók már évtizedek óta dolgoznak egy hatékony vakcina kifejlesztésén. A Mayo Clinic szerint a hepatitis C elleni oltóanyag létrehozása továbbra is fontos tudományos cél. Jó hír azonban, hogy a hepatitis C-fertőzés ma már a legtöbb diagnosztizált betegnél gyógyszeresen megszüntethető.

A CDC szerint rendelkezésre állnak olyan szájon át szedhető vírusellenes gyógyszerek, amelyekkel a fertőzöttek túlnyomó többsége meggyógyítható. A fertőzés megelőzése ugyanakkor továbbra is kiemelt jelentőségű. A hepatitis C elsősorban fertőzött vérrel történő érintkezés útján terjed. A vírus átadható születéskor anyáról gyermekre, bizonyos szexuális érintkezések során, valamint olyan tetoválási vagy testékszer-behelyezési eljárások közben, amelyeknél nem megfelelően sterilizált eszközöket használnak. Különösen veszélyesek lehetnek az engedély nélkül működő tetováló- és piercingstúdiók, ahol nem feltétlenül biztosítottak a megfelelő higiéniai feltételek.

A CDC szerint a fertőzés kockázata csökkenthető a közösen használt injekciós tűk elkerülésével, a vérkészítmények és az átültetésre szánt szervek megfelelő ellenőrzésével, a biztonságosabb szexuális magatartással, valamint a megfelelő higiéniai előírásokat betartó tetováló- és piercingstúdiók választásával. 

A kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a daganatos betegségek megelőzésében a fertőző kórokozók elleni védekezésnek is fontos szerepe van. A védőoltások, a megfelelő higiénia, a fertőzések időben történő felismerése és a korszerű gyógyszeres kezelések együttesen jelentősen mérsékelhetik egyes ráktípusok kialakulásának kockázatát.

A szakemberek szerint különösen fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal: bizonyos gyakori vírusok és baktériumok nemcsak átmeneti fertőzéseket okozhatnak, hanem hosszú távon daganatos betegségek kialakulásához is hozzájárulhatnak.

Kapcsolódó anyagok:

Egyetlen szelfiből megjósolhatja a rákos betegek túlélési esélyeit a mesterséges intelligencia

Egy új mRNS-immunterápia hatására a hasnyálmirigyrák eltűnt a kezelt egerek mintegy felénél

Megfejthették, miért veszít idővel a hatásából a rák elleni immunterápia, miért térhet vissza a betegség

Egyre gyorsabban öregedhetünk biológiailag – ez magyarázhatja a fiatalabb korban megjelenő daganatos betegségek növekedését

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Thirdman : pexels