A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Egy új németországi kutatás szerint a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban dolgozók körében jelentősen magasabb az öngyilkosság kockázata, mint a lakosság más csoportjaiban. A gazdálkodókra nehezedő gazdasági nyomás, a növekvő bürokrácia, a klímaváltozás következményei és a lelki problémák miatti segítségkérés nehézségei együttesen súlyosbíthatják a helyzetet. Alois Rainer német szövetségi mezőgazdasági miniszter szerint a gazdák mentális egészsége egyre nagyobb figyelmet igényel.
Bajorországban átlagosan hetente egy ember vet véget az életének a mezőgazdasághoz és más, természeti erőforrásokhoz kapcsolódó foglalkozási területeken dolgozók közül. Az érintettek számára a mindennapi élet terhei olyan mértékűvé válhatnak, hogy már nem látnak kiutat a nehézségekből. Egy friss tanulmány arra utal, hogy az úgynevezett zöld ágazatokban, különösen a mezőgazdaságban dolgozók fokozott veszélynek lehetnek kitéve. A kutatás jelentősen magasabb öngyilkossági arányt mutatott ki ezekben a foglalkozási csoportokban.
A háttérben gazdasági aggodalmak, egyre növekvő követelmények és a segítségkéréssel kapcsolatos fenntartások egyaránt szerepet játszhatnak.
Alois Rainer, Németország szövetségi mezőgazdasági minisztere, a CSU politikusa szintén figyelmeztetett a mezőgazdaságban dolgozók súlyos pszichés terhelésére. A Funke médiacsoport egyik podcastjában arról beszélt, hogy a gazdálkodók körében az öngyilkossági arány háromszor akkora, mint a lakosság többi részében. A miniszter a lehetséges okok között a gazdasági nehézségeket, a növekvő bürokráciát, a klímaváltozást és különböző növényvédő szerek kivonását említette, írja az agrarheute.
Megdöbbentő adatok: nyolc év alatt 463 öngyilkosságot regisztráltak Bajorországban
A problémára egy 2026 augusztusában, a Bundesgesundheitsblatt című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány is rámutatott. A kutatás első alkalommal közölt részletes adatokat a mezőgazdasághoz kapcsolódó foglalkozásokban dolgozók öngyilkossági kockázatáról. A Christian Hetzel vezette kutatócsoport Bajorország 2017 és 2024 közötti rendőrségi bűnügyi statisztikáit elemezte.
Bajorország az egyetlen német szövetségi tartomány, ahol az öngyilkossági adatokat foglalkozási csoportokhoz is hozzárendelik. A vizsgálat azonban nem kizárólag a mezőgazdasági termelőkre terjedt ki. A kutatók az állattenyésztésben, a kertészetben, az erdőgazdálkodásban, a vadászatban és a halászatban dolgozókat is figyelembe vették. Ezekben a foglalkozási csoportokban a rendőrség nyolc év alatt összesen 463 öngyilkosságot regisztrált.
Ez évente közel 58 esetet, vagyis átlagosan hetente körülbelül egy öngyilkosságot jelent, kizárólag Bajorországban. A kutatás szerint különösen veszélyeztetettek a 18 és 59 év közötti férfiak. Ebben a csoportban a becsült öngyilkossági arány 3,4-szerese volt a lakosság megfelelő összehasonlítási csoportjában mért értéknek. Az összes korosztályt figyelembe véve a kutatók ennél is nagyobb, 6,1-szeres különbséget számítottak.
A tudósok ugyanakkor elismerték, hogy a foglalkozási csoportok meghatározása és az összehasonlításhoz felhasznált adatok bizonytalanságokat tartalmaznak.
Még az óvatosabb számítások szerint is legalább 50 százalékkal magasabb az öngyilkossági arány a zöld ágazatokban dolgozók körében, mint az összehasonlítás alapjául szolgáló lakossági csoportban. A bajorországi eredmények ugyanakkor nem általánosíthatók automatikusan Németország valamennyi gazdálkodójára. A tanulmány arra sem ad választ, hogy az egyes esetekben pontosan milyen körülmények vezettek az öngyilkossághoz. Az eredmények azonban alátámasztják Alois Rainer figyelmeztetését a mezőgazdaságban dolgozók fokozott pszichés terheléséről.
A miniszter szerint különösen a családi gazdaságok nehéz gazdasági helyzete jelent komoly problémát.
A legnagyobb gondot a likviditási nehézségek, vagyis a rendelkezésre álló pénzügyi források hiánya, valamint a kiszámítható gazdálkodási feltételek hiánya okozza.
„Ha azt mondják nekem, hogy minden harmadik gazdálkodónak likviditási problémái vannak, akkor nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaságban rendkívül nehéz a helyzet” – fogalmazott Rainer.
Ehhez társulnak a kiterjedt dokumentációs kötelezettségek, az új szabályozások, a klímaváltozás következményei és számos növényvédő szer kivonása. A mezőgazdaságban ráadásul egy olyan sajátos körülmény is jelen van, amely a legtöbb más ágazatra kevésbé jellemző. Egy családi gazdaságban a munkahely, a családi élet és a vállalkozás működésével járó kockázatok szorosan összekapcsolódnak. Ha a gazdaság pénzügyi nehézségekbe kerül, gyakran az egész család megélhetése veszélybe kerülhet.
A problémák akár több generáción keresztül is éreztethetik hatásukat. Különösen nagy terhet jelenthet a gazdaság átadása a következő nemzedéknek. A fiatal gazdálkodóknak ugyanis egyszerre kell biztosítaniuk a vállalkozás gazdaságos működését, beruházásokat végrehajtaniuk és megfelelniük az idősebb generáció elvárásainak.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindebből nem lehet közvetlen ok-okozati összefüggést megállapítani az agrárpolitikai döntések, a gazdasági nehézségek és az öngyilkosságok között.
A társadalmi nyomás és a segítségkéréstől való félelem tovább súlyosbíthatja a helyzetet
A mezőgazdaságban dolgozók mentális egészségét érintő problémák nem kizárólag Németországban jelentkeznek. A tanulmány szerzői olyan nemzetközi kutatásokra is hivatkoznak, amelyek a gazdálkodókra nehezedő pszichés terheket vizsgálták. Ezek szerint a pénzügyi aggodalmak, a jelentős munkaterhelés, a politikai és társadalmi változásokból fakadó nyomás, a társadalmi megbecsülés hiánya és a klímaváltozás következményei egyaránt hozzájárulhatnak a nehézségekhez.
A hosszú munkanapok, a társadalmi elszigeteltség és a nagy személyes felelősség tovább ronthatják a helyzetet. A mezőgazdaságban azonban egy hagyományos szemlélet is megnehezítheti a problémák kezelését. Sok gazdálkodó úgy érzi, hogy erősnek kell mutatkoznia, és minden nehézséget ki kell bírnia. Ez a hozzáállás különösen megnehezítheti, hogy az érintettek időben beszéljenek lelki problémáikról.
A segítségkéréssel kapcsolatos szégyenérzet további akadályt jelenthet. Alois Rainer szerint különösen a férfiak számára nehéz beismerni, ha már nem tudnak megbirkózni a problémáikkal. A miniszter úgy véli, hogy a minden terhet elviselő, rendíthetetlen gazdálkodóról kialakult hagyományos kép hamis büszkeséget eredményezhet. Megfigyelése szerint a nők általában nyitottabbak arra, hogy segítséget kérjenek.
A tudományos kutatások szintén arra utalnak, hogy az ilyen társadalmi elvárások akadályozhatják a szakmai támogatás igénybevételét. A családi gazdaságokban ehhez társulhat az a félelem is, hogy az érintetteket gyengének vagy alkalmatlannak tartják, ha beszélnek a nehézségeikről. Emiatt sokan eltitkolják mentális betegségeiket, a jövővel kapcsolatos félelmeiket vagy a túlzott munkaterhelésből fakadó kimerültségüket.
A szakemberek szerint ezért olyan tanácsadási lehetőségekre lenne szükség, amelyek könnyen hozzáférhetők, bizalmasan működnek, és már a problémák korai szakaszában segítséget nyújtanak. A kutatók célzottabb öngyilkosság-megelőzési programokat sürgetnek a mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban. Javaslataik között szerepel a könnyen elérhető pszichoszociális tanácsadás, az egészségügyi ellátás fejlesztése, a munkakörnyezetben dolgozók megfelelő képzése és a mentális problémákról folytatott nyíltabb párbeszéd.
A tudósok szerint ugyanakkor további adatokra is szükség van.
Németország egészére vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan megbízható statisztikák, amelyek segítségével pontosan meghatározható lenne az egyes foglalkozási csoportok öngyilkossági kockázata, és módszeresen vizsgálhatók lennének a háttérben álló okok. Alois Rainer bejelentette, hogy minisztériuma szeretné részletesebben feltárni a mezőgazdaságban tapasztalható magas öngyilkossági arány hátterét. A vizsgálatok eredményei segíthetnek azonosítani a különösen veszélyeztetett csoportokat, és megfelelő támogatási programokat kidolgozni számukra. A pszichológiai segítségnyújtás mellett fontos szerepet kaphat a gazdasági és pénzügyi tanácsadás, a családi gazdaságok generációváltásának támogatása, valamint a pénzügyi válsághelyzetek korai felismerése és kezelése is.
A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mentális egészségét nem lehet kizárólag egyéni problémaként kezelni. A gazdasági, társadalmi és munkahelyi terhek együttes hatása miatt átfogó megelőzési és támogatási intézkedésekre lehet szükség.
Kapcsolódó anyagok:
Egy gazda évente 10 ezer liter gázolajat takarít meg, miközben a talajt is javítja
Így vált energiafüggetlenné: 7000 liter olajat spórol évente egy gazda az energiafű termesztésével
Kamaszból gazda: így lett Carl Combergből Németország legfiatalabb földművese
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Peter H from Pixabay
