A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az emberiség jövője régóta foglalkoztatja a tudósokat és a laikusokat egyaránt. Vajon egy újabb aszteroida pusztítja el a Föld élővilágát? Saját technológiánk okozza majd a vesztünket? A Nap halála pecsételi meg bolygónk sorsát, vagy maga az univerzum jut el végső végzetéhez?
A kutatók szerint több tudományosan megalapozott lehetőség is létezik, amelyek hosszú távon véget vethetnek az emberi civilizációnak, bár jó hír, hogy ezek többsége valószínűleg milliárd évekre van tőlünk, írja a POPULAR MECHANICS.
Aszteroidák, mesterséges intelligencia és nukleáris háború is veszélyt jelenthet
Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 10–15 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott a Földbe, és végül véget vetett a dinoszauruszok uralmának. A kutatók szerint nem maga a becsapódás okozta a legtöbb pusztulást, hanem annak következményei. A légkörbe jutó törmelék hosszú időre eltakarta a Napot, tartós lehűlést idézett elő, és a dinoszauruszok többsége lassan, éhezés és hideg következtében pusztult el.
Felmerül a kérdés, hogy hasonló sors várhat-e az emberiségre.
2026 májusában a 2026 JH2 jelű aszteroida mindössze 56 ezer mérföldre, vagyis a Hold távolságának körülbelül egynegyedére haladt el a Föld mellett. A világűrben ennél jóval nagyobb égitestek ezrei keringenek, ezért a veszély elméletileg valós. Egy 2019-es kutatás szerint azonban az 5 kilométernél nagyobb átmérőjű aszteroidák átlagosan hatmillió évente egyszer csapódnak a Földbe. Ennek alapján rendkívül kicsi az esélye annak, hogy a jelenlegi emberi civilizáció ilyen eseményt éljen át.
A kutatók közben már bolygóvédelmi technológiák fejlesztésén dolgoznak. A NASA 2022-ben sikeresen módosította egy aszteroida pályáját az úgynevezett kinetikus becsapódásos módszerrel, amely során egy űreszközt irányítottak az égitestnek. Bár ez a technológia még nem tekinthető minden helyzetben megbízhatónak, jelentős előrelépést jelent a bolygóvédelem területén.
Sok tudós szerint ugyanakkor nem egy kozmikus katasztrófa, hanem maga az emberiség jelentheti saját legnagyobb veszélyét.
Robin Hanson közgazdász az 1990-es években dolgozta ki az úgynevezett Nagy Szűrő (Great Filter) elméletét. Eszerint minden intelligens civilizáció előtt létezik egy olyan akadály, amely megakadályozza a hosszú távú fennmaradást.
Michael Garrett, a Manchesteri Egyetem Sir Bernard Lovell Asztrofizikai Tanszékének professzora egy 2024-es tanulmányban azt állította, hogy a mesterséges intelligencia akár „a földi intelligencia végét is jelentheti”, még mielőtt az emberiség más bolygókat kolonizálna.
Garrett és más kutatók a nukleáris háborút is az emberiség fennmaradását veszélyeztető tényezők közé sorolják. Az Arms Control Association 2026-os jelentése szerint az Egyesült Államok mintegy 5042, Oroszország pedig körülbelül 5420 nukleáris robbanófejjel rendelkezik. Bár a nukleáris arzenál mérete kisebb, mint a hidegháború idején volt, a fegyverek technológiai fejlettsége jelentősen nőtt. Már egyetlen atomfegyver is képes lehet egy teljes város elpusztítására.
A Nap halála vagy akár az univerzum vége is elhozhatja a végzetet
A kutatók szerint körülbelül ötmilliárd év múlva a Nap kifogy nukleáris üzemanyagából, és fehér törpévé alakul. Mielőtt azonban ez bekövetkezne, csillagunk hőmérséklete jelentősen megnő, külső rétegei kitágulnak, és akár teljesen el is nyelhetik a Földet. Ha addig bármilyen élet fennmaradna bolygónkon, azt a rendkívüli hőség valószínűleg teljesen elpusztítaná.
Ugyanakkor egy idén májusban az Astronomy and Astrophysics folyóiratban megjelent kutatás szerint a helyzet nem feltétlenül ennyire egyértelmű. Az új modellek arra utalnak, hogy a Nap tágulása során a Földet befelé húzó gravitációs hatások gyengébbek lehetnek, mint azt korábban feltételezték.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez még nem bizonyítja a Föld túlélését. A végső kimenetel attól is függ, hogy a Nap fejlődése során mennyi tömeget veszít. Sőt, a bolygó környezeti változásai jóval korábban is lakhatatlanná tehetik a Földet, még mielőtt a Nap elérné életének utolsó szakaszát.
A tudósok az univerzum végéről is több lehetséges forgatókönyvet ismernek.
Az egyik legismertebb a Nagy Szétszakadás (Big Rip) elmélete. Eszerint a sötét energia egyre gyorsuló tágulásra készteti az univerzumot, amely végül olyan mértékűvé válik, hogy először a galaxisok, majd a csillagok, a bolygók, végül még az atomok is szétszakadnak. Ebben az esetben nemcsak az emberiség, hanem maga a világegyetem teljes szerkezete is megsemmisülne.
Ezzel szemben a Nagy Összeomlás (Big Crunch) elmélete azt feltételezi, hogy az univerzum tágulása egy idő után lelassul, majd a gravitáció felülkerekedik, és az egész világegyetem ismét összezsugorodik, lényegében visszafordítva az ősrobbanás folyamatát.
Bár ez az elképzelés a 20. század végére háttérbe szorult, a Dark Energy Spectroscopic Instrument 2025-ös kutatási eredményei arra utaltak, hogy a sötét energia gyengülhet, ami ismét életet lehelt ebbe az elméletbe.
A Nagy Összeomlás egyik változata a Nagy Visszapattanás (Big Bounce) elmélete, amely szerint az univerzum ciklikusan tágul és összehúzódik, hasonlóan egy lélegző tüdőhöz. Ebben a modellben az univerzum vége egy új kezdetet is jelenthet.
Bár az égboltra gyakran a remény és a végtelenség jelképeként tekintünk, a modern kozmológia szerint számos olyan folyamat zajlik a világegyetemben, amely hosszú távon akár az emberiség, sőt az egész kozmosz végét is elhozhatja. A tudósok szerint azonban jó eséllyel még több milliárd év áll rendelkezésünkre, mire kiderül, melyik forgatókönyv válik valóra.
Kapcsolódó anyagok:
Megvan a dátum és a forgatókönyv: a NASA szerint így ér véget a világ
Japán tudósok meghatározták a világvége pontos dátumát
Hogyan érhet véget a világ? Egy új tanulmány megdöbbentő választ ad
64 éve meghatározták a tudósok, mikor jön el a világvége
Egyszer már kihalt az emberiség 98.7 százaléka
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by WikiImages from Pixabay
