A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

A világ vége nem egyetlen pillanat lesz, hanem egy lassú, kozmikus átalakulás. A NASA friss magyarázata szerint a Napunk körülbelül öt milliárd év múlva olyan változáson megy keresztül, amely végleg eltörli a Földet, ugyanakkor új bolygók születésének alapjait is megteremtheti. A James Webb Űrteleszkóp most olyan képeket készített, amelyek megmutatják, hogyan nézhet ki ez a folyamat egy másik csillagrendszerben, és mit tartogat számunkra a Nap jövője.

A felvételek a 650 fényévnyire található Helix-ködöt ábrázolják, amely egy Naphoz hasonló csillag halála után visszamaradt por- és gázburok. A NASA szerint ez a köd „közeli bepillantást enged Napunk és bolygórendszerünk lehetséges végső sorsába”, írja a Daily Mail.

hirdetés

Amikor a Nap vörös óriássá válik

A csillagok életük nagy részét úgynevezett fősorozati állapotban töltik, amikor a gravitáció és a magban zajló hidrogénfúzió egyensúlyban tartja őket. A Nap ilyen állapotban maradhat még milliárd évekig, amíg hatalmas hidrogénkészlete ki nem merül.

Amikor ez megtörténik, a magban már nem lesz elegendő üzemanyag a fúzió fenntartásához, a külső rétegek befelé kezdenek omlani. Az ebből keletkező nyomás olyan hőt hoz létre, amely a héliumot szénné alakítja, új energiakitörést indítva el. Ez az energia felfújja a csillag külső rétegeit, amelyek 100–1000-szeresükre tágulnak, és a Nap vörös óriássá válik.

Ebben a fázisban a Nap elérheti a Föld pályáját. A bolygó vagy elpárolog a perzselő hőben, vagy a gravitációs árapály-erők darabokra szaggatják és a csillagba rántják. Végül a Nap magja egy forró, Föld méretű fehér törpévé omlik össze, miközben külső rétegei szétáradnak az űrben, létrehozva egy planetáris ködöt, olyat, mint amilyen a Helix-köd.

A pusztulásból születő új világok

A James Webb felvételei megmutatják, hogyan világítja meg a fehér törpe sugárzása a táguló gázburkot. Míg a Hubble korábbi képei csak elmosódott foltokat mutattak, az új NIRCam-képek élesen elkülönítik a forró és hűvös régiókat. A kékes területek a legmelegebb zónák, ahol az ultraibolya sugárzás felhevíti a gázt. A sárgás részek már hűvösebbek, ahol a hidrogén molekulákká állhat össze, míg a vörös területek jelzik a leghidegebb régiókat, ahol por kezd kialakulni.

A kutatók szerint ezek a felhők a jövő csillagainak és bolygóinak nyersanyagát hordozzák. Janet Drew, a University College London csillagásza úgy fogalmazott, hogy ez a folyamat valójában nem pusztításról, hanem teremtésről szól. A kémiailag gazdag anyag visszakerül a csillagközi térbe, ahol új csillagok és bolygók alapja lehet.

A NASA arra is rámutat, hogy a porfelhőben sötét, védett zsebek találhatók, ahol összetett molekulák alakulhatnak ki. Ezek azok az építőkövek, amelyek később sziklás bolygókat és akár szénalapú életet is létrehozhatnak.

Öt milliárd év múlva a Föld elpusztulhat, de anyagai egy új világ születésének alapjául szolgálhatnak. A Nap halála így nemcsak a vég, hanem egy új kezdet is lehet az Univerzum történetében.

Kapcsolódó anyagok:

Japán tudósok meghatározták a világvége pontos dátumát

Hogyan érhet véget a világ? Egy új tanulmány megdöbbentő választ ad

64 éve meghatározták a tudósok, mikor jön el a világvége

A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay