A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

A világ legnagyobb vállalatai mintegy 28 billió dollárnyi klímakárt okoztak – becsülte meg egy új tanulmány, amelynek célja, hogy megkönnyítse az emberek és a kormányok számára a cégek pénzügyi felelősségre vonását, hasonlóan ahhoz, ahogy a dohányipari óriásokat is felelősségre vonták.

A Dartmouth College kutatócsapata 111 vállalat által okozott szennyezés becsült értékét számolta ki, és a teljes kárösszeg több mint fele tíz fosszilis energiaszolgáltatóhoz köthető: Saudi Aramco, Gazprom, Chevron, ExxonMobil, BP, Shell, National Iranian Oil Co., Pemex, Coal India és a British Coal Corporation, írja a phys.org.

hirdetés

Összehasonlításképpen: a 28 billió dollár valamivel kevesebb, mint az Egyesült Államok tavalyi összes termék- és szolgáltatásértékének összege.

A lista élén a Saudi Aramco és a Gazprom áll, mindkét vállalat kicsivel több mint 2 billió dollárnyi hőkárt okozott az évtizedek során – számolták ki a kutatók a szerdán a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban. A kutatók megállapították, hogy az 1990 óta a légkörbe került üvegházhatású gázok minden egyes 1 százaléka 502 milliárd dollárnyi hőkárt okozott, amibe nem tartoznak bele az egyéb szélsőséges időjárási események, például a hurrikánok, aszályok és árvizek költségei.

Jogalkalmazás, perek és jogalkotás

Mint ismeretes, sokan beszélnek arról, hogy a szennyező vállalatokat anyagi értelemben is felelősségre kellene vonni, akár bíróság elé citálva őket, akár szigorúbb törvényekkel korlátozva a tevékenységüket.

A tanulmány célja

A mostani tanulmány célja az volt, hogy világosan feltárja azokat az okozati összefüggéseket, amelyek sok elszámoltathatósági elmélet alapját képezik – mondta Christopher Callahan, a kutatás vezető szerzője. Callahan a munkát még a Dartmouth College-on végezte, de ma már a Stanford Egyetem földrendszertudósa. A Zero Carbon Analytics adatai szerint eddig világszerte 68 pert indítottak klímakárok miatt, ezek több mint fele az Egyesült Államokban zajlik.

„Mindenki ugyanazt kérdezi: pontosan mit tudunk bizonyítani arról, hogy ki okozta ezeket a károkat?” – mondta Justin Mankin, a tanulmány társszerzője és a Dartmouth klímatudósa. – „A válasz pedig végső soron termodinamikai: meg tudjuk-e határozni, hogy az éghajlati katasztrófák vagy a belőlük fakadó károk konkrét kibocsátókhoz köthetők-e?”

Callahan és Mankin szerint a válasz egyértelműen igen.

A kutatók a világ 111 legnagyobb karbonkibocsátó cégének ismert végtermék-kibocsátásaiból indultak ki – például benzinfogyasztásból vagy szénalapú áramtermelésből –, egészen 137 évre visszamenőleg, ameddig megbízható adatok állnak rendelkezésre. A szén-dioxid ugyanis sokkal tovább megmarad a légkörben, mint ezek az adatsorok. A csapat e kibocsátásokat 1000 számítógépes szimulációval elemezte, majd összevetette egy olyan forgatókönyvvel, ahol ezek a kibocsátások nem történtek volna meg, így kiszámolva a globális átlaghőmérséklet változását.

Így például azt is megállapították, hogy a Chevron szennyezése önmagában 0,045 Fahrenheit-fokkal (0,025 Celsius-fokkal) növelte meg a Föld hőmérsékletét.

További 80 szimulációval kiszámolták azt is, mennyiben járult hozzá az egyes vállalatok kibocsátása az év öt legforróbb napjának intenzitásához, majd egy olyan gazdasági modell segítségével értékelték az extrém hőhullámok által okozott gazdasági károkat.

Ez a módszertan azon a tudományos technikán alapul, amelyet több mint egy évtizede használnak annak kimutatására, hogy egyes extrém időjárási eseményeket – például a 2021-es csendes-óceáni hőhullámot – mennyiben súlyosbított az éghajlatváltozás.

Mankin elmondta: korábban gyakori érv volt, hogy "ki mondhatná meg, melyik szén-dioxid-molekula felelős a károkért?" – ám mostanra a tudomány világosan bizonyítja, hogy a „valószínű tagadás” már nem állja meg a helyét. A károk konkrétan visszavezethetők a legnagyobb kibocsátókhoz.

A Shell nem kívánt nyilatkozni, míg az Aramco, a Gazprom, a Chevron, az ExxonMobil és a BP megkeresésre sem reagált.

„Az alkalmazott módszereik rendkívül megbízhatóak” – mondta Friederike Otto, az Imperial College London klímatudósa, aki a World Weather Attribution programot vezeti. Ez a kutatócsoport gyorsan próbálja kimutatni, hogy az egyes extrém időjárási eseményeket az éghajlatváltozás súlyosbította-e, és ha igen, milyen mértékben. Otto maga nem vett részt a mostani tanulmányban.

„Nagyon jó lenne, ha más kutatócsoportok is alkalmaznák ezt a módszert. Ahogyan az extrém időjárási események klímaváltozáshoz rendelésénél is: minél többen dolgoznak ezen, annál pontosabb lesz a tudományos kép” – tette hozzá. Bár eddig még egyetlen jelentős karbonkibocsátó elleni klímakár-pert sem nyertek meg, az egyre erősebb tudományos bizonyítékok talán változást hozhatnak.

Callahan kiemelte: régebben a vállalatok által okozott károk elmerültek az adatok zajában, és így nem voltak pontosan kimutathatók.

„Mára azonban eljutottunk oda, hogy a klímaválságban keletkezett károk olyan óriásiak, miszerint egyetlen vállalat termékei által okozott éves kár is több tízmilliárd dollárt tesz ki” – mondta Chris Field, a Stanford Egyetem klímatudósa, aki szintén nem vett részt a kutatásban.

Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem klímatudósa szerint a Callahan és Mankin által bemutatott eredmények jó alapot adnak az elszámoltathatósághoz, ám valószínű, hogy a cégek által ténylegesen okozott károk ennél is sokkal nagyobbak, mivel a vizsgálat nem tudott minden klímaváltozási tényezőt figyelembe venni.