Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

abecsapasmerleg.jpg 

Négyből egy kisboltban, ötből egy áruházláncnál szabálytalanságokat talált a mérlegek használatát ellenőrző Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Nem kis pénzről van szó: egy vásárlás során átlagosan 200 forinttal csellózzák át a vevőket. Súlypótlás, billegés, érme a súly alján – nem ismer határokat a magyar kreativitás, a trükkök száma szinte végtelen, mutatjuk a leggyakoribbakat.

Átverési razziát futtatott le a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), és arra jutottak, hogy az élelmiszer-áruházláncokban átlagosan a vásárlások 20, a kisebb élelmiszerüzletekben pedig  25 százalékánál lehúzzák a vevőt. A fogyasztókat egy-egy ilyen esetnél átlagosan több mint 207 forint kár éri. Az NFH szerint minden ötödik próbavásárlásnál többet mutatott a mérleg, azaz például több felvágottat fizettettek ki, mint amennyit vásároltak.

A vizsgálat tapasztalatai szerint leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncokban és a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elő, hogy többet mutatott a mérleg.

Csomagolóanyag, pluszsúly, érme a súly alján

A többletszámolás oka a legtöbb esetben az volt, hogy a mérést végző alkalmazottak a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérték. Ez pedig szabálytalan, az a kereskedő, aki így jár el, megtéveszti a vásárlókat.

Szintén jogsértő, amikor a valódi mennyiségnél azért mutat többet a mérleg, mert pontatlanul van beállítva. Volt, hogy kisebb súlypótló eszközzel trükköztek az üzletben, vagy a méréshez manipulált súlyt használtak.

Előfordult továbbá, hogy a mérlegeléshez használt súly aljára tettek egy érmét, ami miatt már nem a valós mennyiséget mutatta a műszer. De arra is volt példa, hogy kitámasztották a mérleget, hogy másként billenjen, az így mért mennyiség szintén nem valós.

Sok a nem hitelesített mérleg

Több száz üzletben fordult elő, hogy a mérleg hitelessége az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb ilyen szabálytalanság kisebb élelmiszerüzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, hús-hentesáru üzletekben fordult elő. A szabálytalanság oka ugyanakkor sok esetben az, hogy nem tudták a vállalkozók, hogy a mérlegeket 2 évente hitelesíttetni kell. Volt olyan mérleg, amelynek a hitelesítése az ellenőrzés idején 5 éve lejárt.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás

A kép csak illusztráció