Város / Közlekedés
A boltok gyakran apró cselekkel érik el, hogy olyasmit is megvegyél, amire semmi szükséged. Ezek a leggyakoribb cselek, nézd meg, mire kell figyelni!
1. Ne hagyd ki! Csak ennyibe kerül!
Például 5 összecsomagolt zokni, vagy 3 csokoládé összeragasztva. A vásárló nem feltétlenül tudja, hogy nem nyer azzal az öt zoknival, hiszen egyesével is ugyanannyiba kerülnének, darabja 500 forint, így meg 2500 forint.
hirdetés
2. A csomag csel
Hajlamos vagy azt hinni, hogy a magasabb, keskenyebb csomagok több darabot tartalmaznak. Ezért ezeket választod még akkor is, ha egyáltalán nincs benne több. Nem kellene a külső csomagolás alapján ítélni.
3. AKÁR 50 százalékos kedvezmény
Már épp biztonságosan, vásárlásmentesen elsétálnál a következő ruhaüzlet mellett, amikor meglátod az 50 százalékos leértékeléses táblákat. Csakhogy ahogy közelebb lépsz, már be is csaltak a boltba. Akkor már látod, hogy apró betűvel oda van írva: akár. A legtöbb termék, főleg ami neked tetszik, csak 10 százalékkal van leárazva. De addigra már beleszerettél, meg kell hát venni, hiába drága.
4. De hát ez nem is drága!
Azt gondolod magadról, okos vagy, téged ugyan át nem ver egy ilyen felirat. Pedig a legtöbb esetben, ha a reklámok azt mondják, ez csak ennyibe kerül, elhiszed, hogy az bizony olcsó. Ugyan, miért lenne az sok, ha az ár 20 százalékát ki kell fizetni a szállításért? Egy 80 ezer forintos mosógépnél 16 ezer forintot. Pedig ők azt mondták csak az ár 20 százalékát kell kifizetni.
5. Árengedmények - na persze!
Az árengedmények esetében sokszor nincs a terméken rajta az új ár, csupán látod a tájékoztató feliratokat: 30 százalék kedvezmény jár majd neked fizetéskor. Sokan azonban végül nem hajtják be az árengedményt, mert elfelejtik, mire a kasszához érnek. Vagy az adott termékről kiderül, hogy mégsem akciós. De akkor már megveszed, mert nem akarod, hogy sóhernek tartsanak.
6. Számmisztika
Ha 999 forint valami, előbb megvesszük, mint az 1000 forintosat. Ez azóta sem változott, mióta a kerekítés szabályai szerint már vissza se kaphatjuk fizetéskor azt az 1 forintot. Az érdekes azonban az, hogy a Quantitative Marketing and Economics című lapban megjelent kutatás szerint még akkor is a 9-esre végződő árú terméket választjuk, ha vele szemben egy olcsóbb, 4-esre végződő árú termék áll. Tehát az 59 forintosat az 54-es helyett.
7. 1500 forint - de két éven keresztül
Sokkal olcsóbbnak tűnik az adott termék, ha azt mondják neked, ez a mobiltelefon a tiéd havi 1500 forintért. Csak így nem tudatosul benned az, hogy ha két évig fizeteted a havi 1500 forintot, akkor már 36 ezer forintnál tartasz, így máris más az összeg. Ugyanígy például utasbiztosításnál is sokszor emlegetik, mindössze 200 forint naponta, szinte ingyen van. Pedig egy hét napos nyaralás esetén az máris 1400 forint.
8. Nincs ott a pénznem jele
Egy amerikai egyetemi tanulmány szerint az étteremben sokkal többet költenek a vendégek, ha nincs feltüntetve a dollár jel az árak mellett, csak a számok. Utána persze az étlap egyik sarkában fellelhető a felirat: az árak forintban/dollárban/euróban értendők. De ettől még mindenki vígan költekezik.
9. Felárazás
Sok esetben az adott termék már alapból annyiba került, mint amennyiért fél áron kínálják. A ruhaüzletnek esze ágában nem volt 16 ezer forintért árulni azt a farmert, mindig is 8 ezer forintot akart kapni érte. Viszont így azt gondolod, nagyon megéri 50 százalék kedvezménnyel ez a nadrág. (Cikkünk a Business Insider cikke nyomán készült.)
10. Okosvásárlás
Ha egy erre a célra szolgáló appban rendszeresen vezeted, mire mennyit költöttél, valamint listával indulsz el vásárolni, sok pézt takaríthatsz meg havonta, hisz láthatod, mit vettél meg feleslegesen, illetve mit vehettél volna meg máshol olcsóbban/akciósan vagy kuponnal. Ha tudásodat szeretnéd bővíteni, az okosvásárlásról, a háztartási költségek lefaragásáról, egyébként pedig a hulladékcsökkentésről egy-egy fejezet erejéig ide kattintva olvashatsz bővebben...
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
