A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Az Oxfam szerint a szupergazdagok kétszer is meggazdagodnak a klímaválságból, miközben a szegények fizetik meg az árát, írja az Al Mayadeen English.
A világ leggazdagabb 0,1 százaléka nemcsak a klímaváltozást előidéző, környezetszennyező iparágakból szerez hatalmas bevételeket, hanem egyre nagyobb hasznot húz az éghajlati katasztrófák utáni helyreállításból is. Az Oxfam (globális segélyszervezet-konföderáció) új jelentése szerint a szupergazdagok egyszerre profitálnak a válság kialakulásából és annak következményeiből, miközben a legszegényebb országok lakói viselik a legsúlyosabb terheket.
Az Oxfam új kutatása szerint ugyanazok a vagyonos elitcsoportok, amelyek a klímaváltozást előidéző iparágakból keresnek pénzt, most arra is felkészülnek, hogy az éghajlati válság okozta károkból szerezzenek további bevételeket.
A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet megállapította, hogy a világ leggazdagabb 0,1 százaléka, vagyis körülbelül 8 millió ember jelentős tulajdonrésszel rendelkezik olyan vállalkozásokban, amelyek katasztrófavédelmi felkészüléssel, helyreállítással és újjáépítéssel kapcsolatos szolgáltatásokat értékesítenek. Az előrejelzések szerint az ágazat éves kiadásai 2029-re 70 milliárd dollárról 92 milliárd dollárra emelkedhetnek. Az Oxfam szerint ez azt jelenti, hogy a szupergazdagok „kettős haszonra” tehetnek szert a klímaválságból, és pénzügyi érdekük fűződhet az éghajlatváltozás megfékezésére irányuló intézkedések késleltetéséhez vagy akadályozásához.
A leggazdagabbak szén-dioxid-kibocsátása és a klímakatasztrófákból származó profit
Az Oxfam becslése szerint a világ leggazdagabb 0,1 százalékához tartozó emberek együttesen több szén-dioxid-kibocsátásért felelősek, mint a legszegényebb 3,5 milliárd ember összesen. A szervezet számításai alapján e gazdag elit tagjainak kibocsátásához 125-ször akkora mértékben köthetők szélsőséges hőségesemények, mint egy átlagos emberéhez.
Ebben a fényűző életmód is szerepet játszik.
A világ magánrepülőgép-flottája például mindössze két másodperc alatt több szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a legtöbb ember egy teljes év során. Az Oxfam szerint azonban a leggazdagabbak befektetési portfóliói még ennél is nagyobb környezeti károkat okoznak.
A „rombolás és újjáépítés” index
Az Oxfam új indexe 217 olyan vállalatot követ nyomon, amelyek vagy hozzájárulnak a klímaválság súlyosbodásához, vagy abból szereznek bevételt, hogy segítenek az embereknek alkalmazkodni annak következményeihez. Ezek a cégek többek között légkondicionáló berendezéseket, árvízvédelmi megoldásokat, tűzoltófelszereléseket, közlekedési szolgáltatásokat, élelmiszereket, biztosításokat és hiteleket kínálnak.
Az indexben szereplő vállalatok tavaly átlagosan 1,8 milliárd dollár bevételt értek el, és 1 milliárd dollárt juttattak vissza részvényeseiknek. A listán hat nagy vagyonkezelő társaság is szerepel, amelyek emellett más, az indexben megtalálható vállalatokban is rendelkeznek tulajdonrésszel.
A két legnagyobb vagyonkezelő, a BlackRock és a Vanguard az indexben szereplő cégek 92 százalékában birtokol részvényeket. Ezeknek a részesedéseknek az együttes értéke meghaladja az 1000 milliárd dollárt.
Az élelmiszerárak emelkedéséből is a milliárdosok profitálhatnak
Az Oxfam az élelmiszer-kereskedelmi ágazatra is felhívja a figyelmet, ahol a milliárdos tulajdonosok vagyona 2020 óta összesen 120 milliárd dollárral növekedett. Az aszályok, árvizek, viharok és háborúk gyakran megzavarják a mezőgazdasági termelést és a betakarítást, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet. A drágulásból származó nyereség jelentős része azonban a nagyvállalatokhoz és azok befektetőihez kerül, miközben a kisgazdálkodók és a hétköznapi vásárlók veszteségeket szenvednek el.
A jelentés példaként említi a kakaó piacát. Nyugat-Afrikában 2024-ben a szélsőséges időjárás következtében 231 százalékkal emelkedtek a kakaóárak. A beszámolók szerint azonban a helyi termelők ebből az áremelkedésből nem részesültek.
A klímaválság árát a szegény országok fizetik meg, miközben a gazdagok védettebbek
Kik viselik a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit? Az Oxfam számításai szerint a világ leggazdagabb 1 százalékának éves kibocsátása 1,9 millió további, hőséggel összefüggő halálesethez vezethet. A becslés az éghajlatváltozás egészségügyi következményeire, a mezőgazdasági terméshozamokra és a tengerszint emelkedésére vonatkozó előrejelzéseken alapul. A várható halálesetek több mint háromnegyede alacsony és közepes jövedelmű országokban következhet be. Ezek az országok ugyanakkor a globális kibocsátás mindössze 8 százalékáért felelősek. Az ott élő embereknek emellett az emelkedő élelmiszerárakkal, a szélsőséges időjárás után szükségessé váló lakásfelújítások költségeivel és az esetleges elköltözés terheivel is meg kell küzdeniük.
Az Oxfam szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a legkiszolgáltatottabb emberek fizetnek azoknak a gazdasági szereplőknek, amelyek a legnagyobb mértékben járultak hozzá a probléma kialakulásához. A gazdag országok és a vagyonos emberek ezzel szemben egyelőre sokkal jobban képesek megvédeni magukat a klímaválság következményeitől. Könnyebben megengedhetik maguknak a drágább élelmiszereket, az ellenállóbb lakóépületeket, az evakuálást, a magánegészségügyi ellátást és a biztonsági szolgáltatásokat.
Az Oxfam szerint ez a pénzügyi védettség csökkenti az érintettek motivációját arra, hogy határozott éghajlatvédelmi intézkedéseket támogassanak. Egyesek akár ellenállhatnak a kibocsátáscsökkentési törekvéseknek is, amennyiben azok veszélyeztetnék pénzügyi érdekeiket. A szervezet szerint bizonyos gazdasági szereplők a természeti katasztrófákat arra is kihasználják, hogy előmozdítsák a privatizációt, vagy további hitelfelvételre ösztönözzék a szegényebb országokat.
Az Oxfam szerint a milliárdosok a pusztításból és a helyreállításból is nyernek
Jean McLean, az Oxfam érdekképviseleti tevékenységéért felelős vezetője szerint a milliárdosok a káoszt is képesek nyereséggé alakítani. Úgy fogalmazott, hogy a leggazdagabbak a klímaválság mindkét oldalán nyertesek. Először a környezetszennyező iparágakba történő befektetéseikkel szereznek bevételt, majd az egyre gyorsabban növekvő alkalmazkodási gazdaságba fektetnek, amely helyreállítási és újjáépítési szolgáltatásokat értékesít a felmelegedő bolygón.
McLean hozzátette, hogy azok szenvedik el a klímaválság legsúlyosabb következményeit, akik a legkevésbé járultak hozzá annak kialakulásához. Eközben a problémáért leginkább felelős szereplők rendelkeznek a legjobb lehetőségekkel saját maguk megvédésére.
Alex Maitland, a jelentés egyik vezető szerzője szerint a szupergazdagok nem egyszerűen olyan kívülállók, akik véletlenül hasznot húznak a kialakult helyzetből. A szakértő úgy véli, hogy az eredmény tudatos döntések következménye, és a leggazdagabbak politikai befolyása különösen súlyossá teszi a jelentés megállapításait.
Nafkote Dabi, az Oxfam International klímapolitikai vezetője szerint sokan hajlamosak úgy tekinteni az éghajlatváltozásra, mint minden ember közös problémájára, holott a felelősség és a következmények rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg. A szakértő szerint a megoldás egyértelmű: korlátozni kell a leggazdagabbak befolyását és kibocsátását, valamint meg kell adóztatni a vagyonukat.
Az Oxfam ezért magasabb adókat sürget a gazdagok, a magánrepülőgépek, az olaj- és gázipari vállalatok, valamint más jelentős környezetszennyezők esetében. A szervezet emellett arra szólítja fel a brit kormányt, hogy nemzetközi klímafinanszírozási vállalásait hitelek helyett vissza nem térítendő támogatásokra alapozza. Az Oxfam szerint véget kell vetni annak a gyakorlatnak is, hogy egyes gazdasági szereplők hatalmas nyereségre tesznek szert a klímakatasztrófák következményeiből.
Kapcsolódó anyagok:
A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket a klímaválság elleni küzdelemben
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by ata ataer: pexels
