A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A világ leggazdagabb embereinek környezetre gyakorolt aránytalanul nagy hatásáról már számos tanulmány készült. Most azonban kutatók először próbálták meg pénzben is kifejezni, hogy mekkora társadalmi költséget jelent a leggazdagabb 10 százalék fogyasztása és életmódja. Az eredmények szerint a bolygó legtehetősebb rétege évente ezermilliárd dolláros nagyságrendű környezeti károkat okoz, amelyek költségeit végső soron a társadalom viseli.
A környezet értékének pénzbeli meghatározása nem egyszerű feladat, és sok tudós szerint a természet önmagában is értéket képvisel, függetlenül attól, milyen szolgáltatásokat nyújt az emberiség számára. Bizonyos esetekben azonban hasznos lehet gazdasági szempontból is megvizsgálni a kérdést, különösen akkor, amikor a világ leggazdagabb szereplőiről és a környezeti felelősségről van szó.
A hollandiai Leideni Egyetem kutatói, Inge Schrijver, Rutger Hoekstra és Paul Behrens ezért arra vállalkoztak, hogy kiszámolják, milyen összegű „környezeti számlát” kellene fizetnie a világ leggazdagabb 10 százalékának, írja a Science Alert.
Évente akár 5,7 ezermilliárd dolláros környezeti számla is keletkezhet
A kutatók számításai szerint a világ legtehetősebb 10 százaléka évente 1,7 és 5,7 ezermilliárd dollár közötti környezeti kárt okozhat. Ez személyenként 2300 és 7500 dollár közötti összeget jelent 2017-es amerikai dollárban számolva. A kutatók szerint ez az összeg meghaladja a nemzetközi klíma- és biodiverzitás-védelmi finanszírozási hiányokat. A tanulmány különösen aktuálisnak tekinthető annak fényében, hogy Elon Muskot nemrégiben a világ első dollárban számolt ezermilliárdos vagyonú emberének nevezték.
A kutatók tanulmányukban azt írták, hogy céljuk annak bemutatása volt, hogy a társadalom leggazdagabb tizede milyen mértékben felelős a környezeti károkért, és mekkora bevételt jelenthetne, ha megfizetnék a rájuk eső környezeti költségeket.
Szerintük az erre a csoportra célzott környezetvédelmi adók jelentős forrást biztosíthatnának azokhoz az átalakulásokhoz, amelyek szükségesek a társadalmak fenntartható működéséhez és a környezeti összeomlás elkerüléséhez. Emellett a bevételek az alacsonyabb jövedelmű háztartások életkörülményeinek javítását is segíthetnék.
A tanulmány szerint még a konzervatív becslések alapján is elegendő bevétel keletkezhetne az Egyesült Államok és Kína leggazdagabb 10 százalékának környezeti adóztatásából ahhoz, hogy fedezni lehessen a biodiverzitás-védelem 2030-ig fennálló, mintegy 675 milliárd dolláros finanszírozási hiányát.
A kutatók arra is rámutattak, hogy az amerikai felső 10 százalékra vonatkozó közepes becslések meghaladnák azt az évi 993 milliárd dollárt, amelyre a COP30 célkitűzéseinek 2035-ig történő teljesítéséhez lenne szükség.
A biodiverzitás pusztulása és a klímaváltozás okozza a legnagyobb károkat
A számítások alapját a világ leggazdagabb 10 százalékának 2017-es fogyasztási lábnyoma adta. A kutatók megjegyezték, hogy ezek a legfrissebb elérhető adatok, bár már közel tízévesek. Az elemzés során meghatározták, hogy ez a társadalmi réteg mennyi szén-dioxid-kibocsátásért, biodiverzitás-csökkenésért, valamint nitrogén-, foszfor- és édesvízfelhasználásért felelős.
Ezt követően az Environmental Prices Handbook 2024 adatait használták fel arra, hogy pénzbeli értéket rendeljenek az egyes környezeti károkhoz. Az összegeket 2017-es amerikai dollárra számították át, hogy összehasonlíthatók legyenek a fogyasztási adatokkal.
Az eredmények jelentős eltéréseket mutattak az egyes országok között. A kutatás szerint a leggazdagabb 10 százalék globális környezeti terheinek legnagyobb részét a biodiverzitás csökkenése adja, amely a teljes kár 47–56 százalékáért felel. A második legnagyobb tényező a klímaváltozás, amely a teljes környezeti költség 36–45 százalékát teszi ki.
Az Egyesült Államok leggazdagabb 10 százalékához tartozó fogyasztók esetében a becsült környezeti számla 19 ezer és 63 ezer dollár között mozog személyenként. Ez jövedelmük 6–20 százalékának, illetve vagyonuk 0,8–3 százalékának felel meg.
A tanulmány szerint globális összehasonlításban ez a csoport viseli a legnagyobb környezeti felelősséget. Indiában ezzel szemben a leggazdagabb 10 százalék esetében a becsült környezeti számla személyenként 410 és 1400 dollár között alakul. Ez a jövedelmük 0,8–2,8 százalékát, illetve vagyonuk 0,2–0,5 százalékát jelenti. A kutatók szerint az országok közötti különbségek elsősorban a fogyasztás és a kibocsátások egyenlőtlenségeit tükrözik.
A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi adók önmagukban nem oldják meg a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése által okozott globális problémákat. Ugyanakkor szerintük a fenntarthatóbb gazdasági és fogyasztási modellek kialakításához szükséges forrásokat valahonnan elő kell teremteni.
A kutatók végkövetkeztetése szerint az eredmények világosan megmutatják a leggazdagabb 10 százalék kibocsátáscsökkentési felelősségét, valamint azt, hogy a „szennyező fizet” elv alkalmazása esetén milyen jelentős bevételek keletkezhetnének környezetvédelmi célokra.
A kutatás eredményeit a Communications Sustainability tudományos folyóirat publikálta.
Kapcsolódó anyagok:
A gazdag országok elvesztették lelkesedésüket a klímaválság elleni küzdelemben
|
Ahogy közeledik a COP30 klímacsúcs, a világ vezetői sorra jelentik be új vállalásaikat |
|---|
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Walkerssk from Pixabay
