Tavaly a világ CO₂-kibocsátása újabb 1%-kal nőtt, így negyedik éve dönt meg negatív rekordot

2024-ben ismét rekordot döntött a világ energiafogyasztása – derül ki a Statistical Review of World Energy friss, 74. kiadásából, amelyet az Energy Institute tett közzé a Kearney és a KPMG közreműködésével.

A jelentés rávilágít: bár a megújuló energiaforrások – különösen a nap- és szélerőművek – figyelemre méltó mértékben, 16%-kal bővültek, a globális energiaigény még ennél is gyorsabban nőtt. Az eredmény: a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása is emelkedett, több mint 1%-kal.

Ez azt jelenti, hogy a megújulók nem kiváltják a fossziliseket, hanem kiegészítik azokat. A világ energiaszerkezete így egyre inkább keverté válik, és bár az átállás zajlik, az adatok egy kaotikus, egyenlőtlen ütemű folyamatot mutatnak.

2024-ben a világ CO₂-kibocsátása újabb 1%-kal nőtt, így zsinórban negyedik éve dönt meg negatív rekordot. A globális hőmérséklet is rendszeresen átlépte az 1,5°C-os határt, amit a klímatudósok veszélyes küszöbként tartanak számon.

Az OECD-országok olajkereslete stagnált, míg a nem OECD-régiók – ahol az energiaigények növekedése koncentrálódik – 1%-kal növelték olajfogyasztásukat. Kínában viszont meglepő visszaesést mértek: 2024-ben 1,2%-kal csökkent a nyersolaj-kereslet, ami arra utalhat, hogy 2023 lehetett a csúcsév.

A földgáz iránti globális igény 2,5%-kal nőtt, miután a piacok stabilizálódtak a 2023-as visszaesés után. Indiában a szén iránti kereslet 4%-kal emelkedett, és immár megegyezik az egész amerikai kontinens, Európa és a FÁK-országok együttes szénfogyasztásával.

Andy Brown, az Energy Institute elnöke így nyilatkozott:

„Az idei adatok a globális energiapiac összetett helyzetét mutatják. A villamosítás gyorsul, főként a fejlődő országokban, ahol egyre többen jutnak hozzá a modern energiához. De a megújulók terjedése még mindig nem tudja felvenni a versenyt az igények növekedésével. Az eredmény: negyedik éve tartó rekordkibocsátás, ami rávilágít a rendszer szintű problémákra.”

Dr. Nick Wayth, az Energy Institute vezérigazgatója hozzátette:

„Minden nagyobb energiaforrás – beleértve a nukleáris és vízenergiát – rekordszintet ért el. Ebben Kína játssza a főszerepet: miközben gyors ütemben bővíti a megújuló kapacitásokat, továbbra is masszívan támaszkodik a szénre, gázra és olajra. Az, hogy Kína merre mozdul, meghatározza majd a világ energiajövőjét.”

A Kearney energiaátmeneti intézetének igazgatója, Dr. Romain Debarre is aggasztónak nevezte a helyzetet:

„2024 ismét fordulópontot hozott: a geopolitikai feszültségek miatt az energiapolitikában a biztonság és szuverenitás került előtérbe a klímacélokkal szemben. A kibocsátási rekordok és a hőség riadót fújnak. A szükséges technológiák és stratégiák rendelkezésre állnak – most végre tettekre van szükség, gyorsan és széles körben.”

Wafa Jafri, a KPMG energiastratégiáért felelős partnere így fogalmazott:

„A COP28 ambiciózus célokat tűzött ki a megújulók megháromszorozására 2030-ig, de a növekedés üteme továbbra is elmarad a szükségestől. Európában a megugró kamatok és ellátási láncbeli problémák lassítják az előrehaladást, miközben Kína és más feltörekvő piacok továbbra is dinamikusan fejlődnek. Világos: az energiatranszformáció kaotikus, nem egységes.”

Kapcsolódó anyagok:

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Pixabay: pexels