Fő tartalom átugrása

A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Évek óta komoly problémát okoz egy több mint ezer szarvasmarhából álló, szabadon kóborló csorda az észak-macedóniai Kriva Palanka városában. Az állatok többnyire éjszaka ereszkednek le a környező dombokról, és élelmet keresve letarolják a kerteket, gyümölcsösöket és mezőgazdasági területeket. A helyiek szerint a helyzet már nemcsak a megélhetésüket, hanem a közlekedés biztonságát és a város ivóvízellátását is veszélyezteti. A lakosság egyre türelmetlenebb, a polgármester pedig rendkívüli állapot kihirdetését sürgeti. 

Az Észak-Macedónia északkeleti részén fekvő, mintegy 19 ezer lakosú Kriva Palanka mezőgazdasági településén évek óta küzdenek az ellenőrizetlenül kóborló szarvasmarhákkal. A csorda létszáma mára meghaladta az ezer állatot, amelyek rendszeresen károsítják a lakóingatlanokat és a termőföldeket, veszélyeztetve a helyiek megélhetését, írja az abcNEWS.

A probléma azonban messze túlmutat a mezőgazdasági károkon. A lakosok szerint a szabadon mozgó tehenek komoly veszélyt jelentenek a város vízellátására, valamint a szomszédos Bulgáriába vezető úton közlekedő autósokra is. 

Sokan az ország bürokratikus rendszerét hibáztatják, amiért a hatóságok mindmáig nem hajtották végre az Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökség 2024-ben kiadott határozatát, amely elrendelte a csorda elkobzását annak három tulajdonosától. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy amikor az illetékes szervek az egyik állattartó ellen jogi eljárást indítottak, a bürokratikus mulasztások végül meghiúsították az ügyet, és a tulajdonos szabadon távozhatott.

Erről Sashko Mitovski, Kriva Palanka polgármestere beszélt, aki szerint a lakosság türelme végleg elfogyott. A helyiek tiltakozásokat szerveznek, hogy rákényszerítsék a hatóságokat a probléma megoldására. A polgármester azt kéri Hristijan Mickoski miniszterelnök konzervatív kormányától, hogy hirdessen ki 30 napos rendkívüli állapotot a településen, amely lehetőséget biztosítana a szarvasmarhák ügyének végleges rendezésére.

„Négy évvel ezelőtt még 400 szarvasmarha volt, mára azonban a számuk meghaladta az ezret” – mondta Mitovski az Associated Press hírügynökségnek. A polgármester szerint a városvezetés válságkezelő törzset hozott létre, miután arra a következtetésre jutottak, hogy az illetékes intézmények évek óta képtelenek megoldani a helyzetet.

„Azért hívtuk össze a válságkezelő törzset, mert megállapítottuk, hogy az illetékes intézmények évek óta sem hajlandóságot, sem elkötelezettséget, sem megfelelő kapacitást és erőforrásokat nem mutattak a probléma megoldására” – fogalmazott.

A tehenek több száz gyümölcsfát pusztítottak el, és az autósokat is veszélyeztetik

A város peremén élő, 71 éves nyugdíjas Lazo Stamenkovski szerint a szabadon kóborló állatok már több mint 150 fát tettek tönkre a gyümölcsösében.

„Folyamatosan elpusztítják a kertemben termő növényeket, felmennek a főútra, és veszélyeztetik a Bulgáriába vezető úton a közlekedés biztonságát” – mondta az Associated Pressnek.

A város egyik külvárosi negyedének több lakója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem magukat az állatokat tartják felelősnek a kialakult helyzetért, hanem a működésképtelen rendszert. Elmondásuk szerint egyes feldühödött lakosok már bántalmazták a teheneket, sőt előfordult, hogy le is vágtak közülük néhányat.

„A kormány felelős mindazért, ami velünk történik. Nemcsak a jelenlegi kormány, hanem az összes korábbi is” – jelentette ki az 59 éves Venka Nikolovska, Kriva Palanka egyik háziasszonya.

„Mindannyian szenvedünk, az emberek és az állatok egyaránt” – tette hozzá.

A lakosok azonban a súlyos problémák ellenére sem veszítették el teljesen a humorérzéküket. Egy férfi, aki a városon keresztülfolyó Kriva Reka folyó egyik hídján állt, arról beszélt, hogy a tehenek a hátsó kertjében található virágokat is felfalták.

„Legközelebb virágsalátát készítek, és meghívom a teheneket egy bulira” – tréfálkozott.

A polgármester szerint a szarvasmarhák a várost körülvevő 34 faluban is szabadon kóborolnak. Mitovski ismét az Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökséget tette felelőssé, amiért nem hajtotta végre saját határozatát, amely a három tulajdonostól történő állatelkobzásról rendelkezett.

„A csorda 2024 óta az Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökség tulajdonát képezi. Az abszurd helyzet az, hogy maga az ügynökség rendelte el az elkobzást, de a saját döntését sem hajtotta végre” – mondta. Hozzátette, hogy az önkormányzatnak nincs törvényes felhatalmazása arra, hogy önállóan beavatkozzon.

Rendkívüli állapotot követelnek, miközben a csorda több százezer eurót ér

A városvezető szerint a helyzet már a lakosság egészségét is veszélyeztetheti. Tavaly több szarvasmarha pusztult el a település legfontosabb vízforrásainak közelében, ami felvetette az ivóvízkészlet esetleges szennyeződésének veszélyét. Mitovski ebben az ügyben is az Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökséget hibáztatta, amiért nem tett megfelelő intézkedéseket.

Az Associated Press péntek este megkereste a kormány szóvivőjét, de nem érkezett azonnali válasz a hírügynökség kérdéseire. Az egyik szarvasmarha-tulajdonos ellen tavaly vádat emeltek, és őrizetbe is vették, mert állítólag akadályozta az ügynökség munkatársait az állatok elkobzásában. A polgármester szerint azonban a férfit később szabadon engedték, miután az ügynökség egyik ellenőre a bíróságon azt vallotta, hogy a tulajdonos valójában nem akadályozta az elkobzási kísérletet.

„Azt állítom, hogy ez egy egymással összefonódó rendszer, amelyben számos ember súlyos visszaéléseket követ el, és nehéz megállapítani, hol ér véget az egész” – fogalmazott Mitovski.

A városvezető szerint a kormány által kihirdetett ideiglenes rendkívüli állapot biztosíthatná azokat a pénzügyi forrásokat és egyéb erőforrásokat, amelyekkel véglegesen megoldható lenne a probléma. A jelenlegi állatpiaci árak alapján a több mint ezer szarvasmarhából álló csorda értékét 360 ezer és 570 ezer euró közé becsülik, ami hozzávetőleg 385–610 ezer amerikai dollárnak felel meg. Egyes lakosok szerint a kormány akár kedvező áron értékesíthetné is az állatokat, hogy olyan emberek vásárolhassák meg őket, akik megfelelően gondoskodnának róluk.

Ez sok családnak jelenthetne segítséget abban az országban, amelynek lakossága körülbelül 1,8 millió fő, és ahol az emberek legalább egyharmada szegénységben él. Venka Nikolovska szerint különösen érthetetlen, hogy miközben az ország jelentős mennyiségű élelmiszert kénytelen külföldről beszerezni, addig több mint ezer szarvasmarha ellenőrizetlenül kóborol és pusztítja a mezőgazdasági termelők munkáját.

„Észak-Macedónia húst, tejet, zöldséget és gyümölcsöt importál, miközben ezer tehén szabadon kóborol az országban, és tönkreteszi a gazdaságokat” – mondta.

„Ennek semmi értelme” – tette hozzá.

A Kriva Palankában kialakult helyzet így nemcsak egy különös állattartási problémára világít rá, hanem arra is, milyen súlyos következményekkel járhat, ha a hatóságok évekig képtelenek végrehajtani saját döntéseiket. 

Kapcsolódó anyagok:

Egy osztrák legelőn egy tehéncsorda több embert is megtámadott, egy nő meghalt

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by erwin bosman from Pixabay