Milliárdok veszhetnek el? – Egy közgazdász figyelmeztet az AI-részvények túlárazására

A mesterséges intelligencia (AI) körüli tőzsdei őrület elérte a csúcspontját – és ez akár rosszabb is lehet, mint az 1999-es dotkom-válság volt. 

Legalábbis erre figyelmeztet Torsten Slok, a világ egyik legnagyobb befektetési alapkezelője, az Apollo Global Management vezető közgazdásza, írja a Gizmodo.

Slok szerint az amerikai részvénypiac 10 legértékesebb AI-részvénye – többek közt a Nvidia, a Microsoft, az Apple és a Google anyavállalata, az Alphabet – jelenleg olyan mértékben túlértékelt, ami még az 1990-es évek végének internetes eufóriáját is felülmúlja. Az elemző grafikonja szerint ezeknek a vállalatoknak az árfolyam/nyereség (P/E) mutatója 2025-ben magasabb, mint a dotkom-buborék csúcspontján, 2000-ben volt.

Ez azt jelenti, hogy a befektetők irreálisan magas összegeket fizetnek ezekért a részvényekért, abban a hitben, hogy az AI azonnal óriási termelékenységnövekedést és milliárdos megtakarításokat hoz. Azonban ezek az ígéretek még nagyrészt nem váltak valóra – a tőzsde mégis úgy áraz, mintha máris teljesültek volna.

A helyzet kockázatosságát tovább fokozza, hogy az S&P 500 index idei emelkedésének zömét pusztán ez a tíz cég hozza. A maradék 490 vállalat gyakorlatilag stagnál. Ez azt jelenti, hogy ha például a Nvidia gyengébben teljesít, az az egész piacot megrázhatja. A rally tehát nem széles alapokon nyugszik, hanem néhány óriáscég lábán áll – ami igencsak ingatag alap.

Slok figyelmeztet: a történelem ismétli önmagát

1999-ben is valós volt a technológiai áttörés – az internet valóban forradalmasította a világot. Ez azonban nem akadályozta meg a befektetőket abban, hogy túlárazott, működési eredményekkel nem rendelkező cégekbe öljék a pénzüket. Az eredmény: 2000 és 2002 között 5 billió dollárnyi tőke tűnt el a semmibe.

A mesterséges intelligencia hatása kétségtelenül forradalmi lehet, de a legfontosabb kérdés nem az, hogy az AI megváltoztatja-e a világot – hanem az, hogy mit hajlandók ma megfizetni a befektetők olyan jövőbeli nyereségekért, amelyek lehet, hogy soha nem valósulnak meg.

Ráadásul a piac úgy viselkedik, mintha nem létezne semmiféle kockázat: se szabályozói korlátok, se költségproblémák, se technológiai hibák. Slok szerint épp ez az önámító optimizmus teszi veszélyessé a jelenlegi helyzetet.

És mi történik, ha az óriáscégek bevételei nem nőnek a remélt ütemben?

Nos, lehet, hogy a lufi már attól is kipukkad, ha egyszerűen elfogy a levegő. És a tőzsdei buborékok sosem szivárognak ki szépen – mindig robbanás követi őket, aminek ára akár ezermilliárd dollárokban is mérhető.

Slok szerint az AI, mint technológia, túléli majd ezt az időszakot – és a most túlértékelt cégek is. Azonban azok a befektetők, akik védőháló nélkül ugrottak a jövőbe, súlyos veszteségeket szenvedhetnek. Ahogyan 2000-ben sem a technológia halt meg – csak az irreális várakozások –, úgy most is a józan ész hiánya jelenti a legnagyobb veszélyt. És Slok csupán arra figyelmeztet: ez már egyszer megtörtént.

Kapcsolódó anyagok:

Nukleáris energiával működtetné MI szolgáltatásait a Google, van azonban egy kis bibi

A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik