Idén Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke kapta a World Food Prize díjat.
A nemzetközi elismerést az 1970-ben Béke Nobel díjat kapott Norman E. Borlaug alapította, és azok munkáját honorálják annak odaítélésével, akik sokat tesznek a világ élelmezésével kapcsolatos problémák megoldásáért.
Az idei díjazott úgy véli: Afrikában hatalmas potenciál rejlik, de az ott élők külső segítség nélkül nem tudják kihasználni a területek mezőgazdasági adottságait.
Az elsődleges cél az, hogy megszűnjön az a jelenlegi állapot, miszerint a kontinens élelmiszerimport nélkül nem képes megoldani lakosságának ellátását – fejtette ki Akinwumi Adesina, a World Food Prize elismerést idén átvevő díjazott. Szerinte nincs semmilyen leküzdhetetlen oka annak, hogy Afrika végre teljesen önellátó lehessen, és ehhez a hatalmas szavannák jelentik a kulcsot.
Potenciállal nem lehet jóllakni
Az afrikai szavannák nagysága eléri a 600 millió hektárt, ami több mint 60 magyarországnyi területnek felel meg. Ebből hozzávetőlegesen 400 millió hektárt tartanak mezőgazdasági művelésre alkalmasnak, ami óriási, kiaknázatlan lehetőséget jelent.
Csakhogy potenciállal nem lehet jóllakni" – mondja Adesina, utalva arra, hogy a kontinens minden valószínűség szerint nemzetközi segítség nélkül nem tudja megoldani a hatalmas területek hasznosítását.
Szerinte egy teljesen új agrokulturális rendszer kialakítására van szükség a sikerhez.
Ez magában foglalja a földfelosztási szisztémák újragondolását, az adók és járulékok kérdését, valamint az innovatív művelési eljárások bevezetését és a mezőgazdasági termények kereskedelmének támogatását.
Afrika ugyanis évente mintegy 35 milliárd dollárt költ élelmiszerek importjára, ami a jelenlegi trendek alapján, 2030-ra 110 milliárd dollárra fog nőni.
Erre pedig nem lenne szükség akkor, ha a kontinensen sikeres mezőgazdasági fordulatot hajtanának végre.
Brazil és thai példákat kellene követni
Adesina hangsúlyozta, hogy a globális élelmiszertermelés növekedése ellenére, a világon még mindig 700 millió ember él mélyszegénységben, 800 milliót fenyeget az éhínség, vagy krónikus éhezés. Kétmilliárd ember él valamilyen, az életminőségére hatással lévő egészségügyi problémával, és 150 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek alultáplált.
A díjazott szeme előtt a brazil és a thai példa lebeg.
Szerinte Brazíliában és Thaiföldön sincsenek ideális környezeti adottságok a mezőgazdaság számára, különösen a termőterületek tekintetében. Ez a két állam mégis sokat tesz hozzá a globális mezőgazdasági termeléshez.
Adesina úgy gondolja, ha ezekben az országokban sikerült megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztését úgy, hogy jelentős élelmiszerexportáló országokká válhattak, akkor ez Afrikában is sikerülhet. Meglátása szerint, ehhez éppúgy
jelentős beruházásokra és politikai akaratra van szükség, mint a két, példaértékűnek tartott államban.
Az idei díjazott az ötödik afrikai származású, aki a díj alapítása óta átvehette azt.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
AZ EMBER, AKI MEGÁLLÍTOTTA A SIVATAGOT
EGY ANALFABÉTA TALÁLT MEGOLDÁST AZ AFRIKAI ÉHEZÉSRE
Forrás - Nyitókép: Akinwumi Adesina, az idei World Food Prize díjazott szerint Afrikában a szavannák jelentik az élelmezési problémák megoldásának egyik legfontosabb elemét, Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei
TOP 5
