A szavannák termővé tétele simán megoldaná Afrika élelmiszerellátását

Idén Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke kapta a World Food Prize díjat.

A nemzetközi elismerést az 1970-ben Béke Nobel díjat kapott Norman E. Borlaug alapította, és azok munkáját honorálják annak odaítélésével, akik sokat tesznek a világ élelmezésével kapcsolatos problémák megoldásáért.

Az idei díjazott úgy véli: Afrikában hatalmas potenciál rejlik, de az ott élők külső segítség nélkül nem tudják kihasználni a területek mezőgazdasági adottságait.

Az elsődleges cél az, hogy megszűnjön az a jelenlegi állapot, miszerint a kontinens élelmiszerimport nélkül nem képes megoldani lakosságának ellátását – fejtette ki Akinwumi Adesina, a World Food Prize elismerést idén átvevő díjazott. Szerinte nincs semmilyen leküzdhetetlen oka annak, hogy Afrika végre teljesen önellátó lehessen, és ehhez a hatalmas szavannák jelentik a kulcsot.

Potenciállal nem lehet jóllakni

Az afrikai szavannák nagysága eléri a 600 millió hektárt, ami több mint 60 magyarországnyi területnek felel meg. Ebből hozzávetőlegesen 400 millió hektárt tartanak mezőgazdasági művelésre alkalmasnak, ami óriási, kiaknázatlan lehetőséget jelent.

Csakhogy potenciállal nem lehet jóllakni" – mondja Adesina, utalva arra, hogy a kontinens minden valószínűség szerint nemzetközi segítség nélkül nem tudja megoldani a hatalmas területek hasznosítását.

Szerinte egy teljesen új agrokulturális rendszer kialakítására van szükség a sikerhez.

Ez magában foglalja a földfelosztási szisztémák újragondolását, az adók és járulékok kérdését, valamint az innovatív művelési eljárások bevezetését és a mezőgazdasági termények kereskedelmének támogatását.

Afrika ugyanis évente mintegy 35 milliárd dollárt költ élelmiszerek importjára, ami a jelenlegi trendek alapján, 2030-ra 110 milliárd dollárra fog nőni.

Erre pedig nem lenne szükség akkor, ha a kontinensen sikeres mezőgazdasági fordulatot hajtanának végre.

Brazil és thai példákat kellene követni

Adesina hangsúlyozta, hogy a globális élelmiszertermelés növekedése ellenére, a világon még mindig 700 millió ember él mélyszegénységben, 800 milliót fenyeget az éhínség, vagy krónikus éhezés. Kétmilliárd ember él valamilyen, az életminőségére hatással lévő egészségügyi problémával, és 150 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek alultáplált.

A díjazott szeme előtt a brazil és a thai példa lebeg.

Szerinte Brazíliában és Thaiföldön sincsenek ideális környezeti adottságok a mezőgazdaság számára, különösen a termőterületek tekintetében. Ez a két állam mégis sokat tesz hozzá a globális mezőgazdasági termeléshez.

Adesina úgy gondolja, ha ezekben az országokban sikerült megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztését úgy, hogy jelentős élelmiszerexportáló országokká válhattak, akkor ez Afrikában is sikerülhet. Meglátása szerint, ehhez éppúgy

jelentős beruházásokra és politikai akaratra van szükség, mint a két, példaértékűnek tartott államban.

Az idei díjazott az ötödik afrikai származású, aki a díj alapítása óta átvehette azt.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat! 

Kapcsolódó anyagok: 

AZ EMBER, AKI MEGÁLLÍTOTTA A SIVATAGOT

EGY ANALFABÉTA TALÁLT MEGOLDÁST AZ AFRIKAI ÉHEZÉSRE

Forrás -  Nyitókép: Akinwumi Adesina, az idei World Food Prize díjazott szerint Afrikában a szavannák jelentik az élelmezési problémák megoldásának egyik legfontosabb elemét, Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei