Sajtóközlemény
A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
A Remote Sensing tudományos folyóirat visszavonta azt a 2022-es tanulmányt, amely szerint műholdas radar segítségével korábban ismeretlen építmények mutathatók ki Kheopsz fáraó nagy piramisának belsejében és mélyén. A folyóirat súlyos módszertani hibákra és statisztikai tévedésekre hivatkozott, amelyek megkérdőjelezik a kutatás következtetéseit, írja az Ahram Online.
A folyóirat augusztusban megjelent hivatalos közleménye szerint a tanulmány publikálása után egy olvasó aggályokat fogalmazott meg az alkalmazott módszerrel kapcsolatban.
A szerkesztőség és a szerkesztőbizottság ezt követően megvizsgálta az ügyet, és „súlyos módszertani hibákat és statisztikai tévedéseket” állapított meg. A folyóirat szerint ezek a problémák aláássák a cikk tudományos következtetéseit. A visszavonásról szóló közleményt 2026. augusztus 10-én tették közzé, a döntést pedig a folyóirat főszerkesztője is jóváhagyta.
A közlemény nem nevezte meg az aggályokat felvető olvasót, és az egyes hibákat sem részletezte. A szerzőket nem vádolták adatok meghamisításával vagy kutatási visszaéléssel. A tanulmány szerzőit, Filippo Biondit és Corrado Malangát tájékoztatták a döntésről. A folyóirat szerint a kutatók nem értettek egyet a visszavonással, kifogásaikat azonban nem hozták nyilvánosságra.
Műholdas radarral próbáltak belátni a nagy piramis belsejébe
Az eredeti, 2022-es tanulmány címe magyarul így fordítható: A szintetikus apertúrájú radar Doppler-tomográfiája feltárja a gízai nagy piramis korábban ismeretlen, nagy felbontású belső szerkezetének részleteit. A kéziratot 2022. augusztus 30-án nyújtották be, szeptember 28-án módosították, október 12-én elfogadták, majd október 19-én publikálták.
A megjelenés idején Biondi a skóciai Strathclyde Egyetem elektronikai és villamosmérnöki tanszékének munkatársa volt. Malanga ezzel szemben az olaszországi Pisai Egyetem kémiai és ipari kémiai tanszékéhez tartozott. A kutatók maguk is elismerték, hogy a hagyományos szintetikus apertúrájú radar, vagyis a SAR által alkalmazott elektromágneses hullámok csak korlátozott mélységben képesek behatolni a tömör anyagokba. Az ilyen berendezések rendszerint elsősorban a vizsgált objektumok felszínéről szolgáltatnak adatokat.
A szerzők ezt a korlátot a piramis rendkívül kicsi, háttérben zajló szeizmikus rezgésekből eredő mozgásainak elemzésével próbálták megkerülni. Elméletük szerint nem maguk a radarhullámok hatolnak át közvetlenül a kőtömegen, hanem a fononokként leírt rezgések rekonstruálhatók SAR Doppler-tomográfia segítségével. Állításuk szerint így kirajzolható az építmény belső szerkezete.
A kutatók az olasz COSMO-SkyMed második generációs műholdrendszerének felvételeit használták. Közlésük szerint ezekből nagy felbontású, háromdimenziós képet készítettek a nagy piramis belsejéről és az alatta található területről. Úgy fogalmaztak, hogy a piramis „átlátszóvá” vált az általuk mikromozgási tartománynak nevezett megközelítésben. Azt állították, hogy korábban még nem azonosított építményeket sikerült rekonstruálniuk. A tanulmány 20 feltételezett szerkezeti elemet sorolt fel. Ezek között emelkedő és lejtő rámpák, föld alatti folyosók, helyiségek, összekötő járatok, valamint egy „kis üregnek” és egy különálló „nagy üregnek” nevezett képződmény is szerepelt.
A feltételezett építményeket tomográfiai felvételeken és számítógéppel készített háromdimenziós modelleken mutatták be. A kutatók ugyanakkor elismerték, hogy méréseik a feltételezett szerkezeteket körülvevő anyagot is magukban foglalták. A módszer ezért nem tudta egyértelműen megkülönböztetni a tömör kőzetet az üres térségektől. A szerzők azt is közölték, hogy elképzelésük kizárólag helyszíni vizsgálatokkal igazolható. A rekonstrukciókon szereplő járat- és helyiséghálózat létezését azonban sem ásatás, sem fizikai vizsgálat, sem független felmérés nem erősítette meg.
Vízrendszert és gyógyító hanghatást feltételeztek a piramisban
A tanulmány nem állt meg a piramis feltételezett belső térképének bemutatásánál. A kutatók a vélt helyiségeket, járatokat és aknákat egy hatalmas, vízzel feltöltött akusztikai rendszer részeiként értelmezték. Feltételezésük szerint a rendszer rezonátorként vagy aluláteresztő szűrőként működhetett.
A szerzők azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a király és a királyné kamrájában tartózkodó embereket meghatározott hangfrekvenciáknak tették ki „gyógyító és vallási célokból”. Elméletük szerint a víz végighaladhatott az építmény kamráin és járatain, majd visszafolyhatott a Nílus irányába. A visszavonási közlemény nem tisztázta, hogy ezek az értelmezések, a mögöttük álló jelfeldolgozási számítások vagy a tanulmány más részei vezettek-e a döntéshez.
Már a megjelenés előtt kétségek merültek fel a módszerrel kapcsolatban
A nyilvánosan hozzáférhető szakértői értékelésekből kiderül, hogy a bírálók már a publikálás előtt kérdéseket fogalmaztak meg az eredmények igazolhatóságával kapcsolatban. Egy névtelen bíráló szerint hiányzott a megfelelő validálás, a következtetések pedig gyengék voltak. A tanulmány egyik korábbi változatának értékelője arra figyelmeztetett, hogy a képeken látható alakzatok akár a módszer által létrehozott műtermékek is lehetnek. A bíráló ezért olyan ellenőrzött kísérleteket kért, amelyeket ismert belső szerkezetű építményeken végeznek el.
A korábbi értékelés azt is kifogásolta, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő mérési tengelyek. A bíráló felvetette annak lehetőségét, hogy a tomográfiai képeket és a piramis ábráit szubjektív módon nyújtották és igazították egymáshoz, amíg az egyes részletek látszólag megfeleltek egymásnak.
Lawrence Conyers radararcheológus, akit szintén bírálóként azonosítottak, azt írta, hogy nem tudja értékelni a tanulmányban szereplő matematikai egyenleteket. Később elmondta, hogy azt tanácsolta a folyóiratnak, keressenek egy további szakértőt, aki képes ellenőrizni a számításokat. Conyers később úgy érvelt, hogy egy műhold radarérzékelője kizárólag azt tudja megfigyelni, ami közvetlenül látható számára. Véleménye szerint a kutatók által leírt mikrorezgések túl gyengék lennének ahhoz, hogy a világűrből érzékelni lehessen őket.
„Nem érdekel, milyen mágikus tulajdonságokra hivatkoznak: ez egyszerűen nem működik” – mondta Conyers a Retraction Watch című lapnak.
A Khephrén-piramis alatti „föld alatti város” nem szerepelt a tanulmányban
A visszavont tanulmány Kheopsz nagy piramisával foglalkozott. A kutatók későbbi állításai, amelyek a Khephrén-piramis alatt húzódó kiterjedt építményekről szóltak, nem szerepeltek ebben a cikkben, és különálló szakértői ellenőrzésen sem estek át. Ezek az újabb állítások 2025 márciusában kaptak széles körű figyelmet, miután Biondi, Malanga és munkatársaik egy olaszországi sajtótájékoztatón bemutatták elemzésüket.
A csoport szerint felvételeik öt összekapcsolódó építményt mutattak a Khephrén-piramis talapzatának közelében. Emellett nyolc, mintegy 648 méter mélységig lenyúló hengeres aknáról beszéltek, amelyeket spirális járatok vesznek körül, és amelyek két kocka alakú szerkezethez vezetnek. A kutatók azt is felvetették, hogy a kamrák és alagutak akár két kilométeres mélységig is lenyúlhatnak a Gízai-fennsík alatt. A bemutatón az ókori egyiptomi alvilágra és az úgynevezett Amenti csarnokaira is utaltak. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a közösségi médiában a feltételezett építményegyüttest „föld alatti városként” vagy a legendás Feljegyzések Csarnokaként kezdték emlegetni.
A Khephrén-piramissal kapcsolatos eredményeket azonban nem publikálták tudományos folyóiratban, más kutatók nem tudták megismételni őket, és sem ásatás, sem helyszíni geofizikai mérés nem igazolta az állításokat.
Zahi Hawass szerint az állításoknak nincs tudományos alapjuk
Zahi Hawass egyiptológus és korábbi egyiptomi régészeti miniszter 2025. március 23-án, röviddel az állítások nemzetközi elterjedése után visszautasította a híreszteléseket.
„Mindez teljesen téves, és semmilyen tudományos alapja nincs” – mondta Hawass.
Közölte, hogy sem az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium, sem a Régiségek Legfelsőbb Tanácsa nem adott engedélyt a kutatóknak arra, hogy a Khephrén-piramis belsejében vagy környezetében dolgozzanak. Hawass azt az állítást is elutasította, hogy a piramis belsejében radarberendezéseket használtak volna.
„Ez nem igaz” – jelentette ki. Az állítások mögött álló módszereket nem engedélyezték és nem igazolták. „Az általuk bejelentett részleteket ilyen eljárásokkal nem lehetett volna kimutatni.”
Hawass későbbi közleményében azt írta, hogy semmilyen régészeti misszió nem dolgozott a Khephrén-piramis belsejében. Hozzátette, hogy nincs tudományos bizonyíték az állítólagos oszlopok és aknák létezésére. Az egyiptológus szerint a piramis alsó részét közvetlenül a Gízai-fennsík természetes alapkőzetéből faragták ki, megközelítőleg nyolc méteres magasságig. Kiterjedt tudományos vizsgálatok sem találtak oszlopokat a talapzat alatt.
Egyiptomi szakértők is bírálták a műholdas vizsgálatot
Egy 2025 áprilisában megjelent részletes egyiptomi értékelés felhívta a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy a tudományos tanulmány Kheopsz piramisát vizsgálta, míg a későbbi videó már a Khephrén-piramis alatt tett állítólagos felfedezésekről szólt.
Mohamed Ismail Khaled, a Régiségek Legfelsőbb Tanácsának akkori főtitkára elismerte, hogy a SAR-technológia számos térinformatikai területen hasznos. Ugyanakkor megkérdőjelezte, hogy a műholdról érzékelt parányi felszíni mozgások segítségével miként lehetne pontos képeket készíteni több száz méterrel a tömör kőzet alatt található folyosókról és oszlopokról.
Khaled azt is megjegyezte, hogy Biondi villamosmérnöki, Malanga pedig ipari kémiai háttérrel rendelkezett, nem pedig egyiptológiai vagy régészeti képzettséggel.
Kérdéseket fogalmazott meg a tanulmány megközelítőleg hat hétig tartó értékelési és elfogadási folyamatával kapcsolatban is. Hangsúlyozta, hogy a szerkezetek ilyen pontosságú azonosítását helyszíni mérések nem támasztották alá.
Hawass az állításokat azokhoz a szélesebb körben terjedő elméletekhez is kapcsolta, amelyek szerint a piramisok nem királyi síremlékek, hanem energiatermelő létesítmények voltak, és egy ismeretlen fejlett civilizáció építette őket.
Az egyiptológus ezeket az elképzeléseket régészeti leletekre, a piramisépítők temetőjére és a dokumentált bizonyítékokra hivatkozva utasította el. Ezek közé tartoznak a Vádi el-Dzsarfban talált papiruszok, amelyek feljegyzéseket tartalmaznak a Kheopsz építkezéséhez szállított mészkőről.
Hawass már korábban is óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy a távolról érzékelt rendellenességeket teljesen azonosított kamrákként mutassák be.
A 2017-es „nagy üreg” körüli vita során hangsúlyozta, hogy egy üres tér nem feltétlenül jelent helyiséget, hanem akár az építkezésből eredő hézag is lehet. Szerinte annak pontos alakját, rendeltetését és tartalmát meg kell állapítani, mielőtt végleges következtetéseket jelentenének be.
Hawass később annak a nemzetközi régészeti bizottságnak az elnöke lett, amely a ScanPyramids küldetést felügyelte. Az egyiptomi hatóságok 2023-ban jelentették be, hogy egy kilenc méter hosszú rejtett folyosót találtak a nagy piramis északi bejárata feletti, fordított V alakban elhelyezett kövek mögött.
A folyosót több, egymást kiegészítő eljárással vizsgálták meg. A kutatók müontomográfiát, infravörös képalkotást, georadart, ultrahangot és háromdimenziós modellezést is alkalmaztak, mielőtt egy endoszkópos kamera közvetlen felvételeket készített a térről.
Továbbra sincs bizonyíték föld alatti városra vagy második szfinxre
A vitatott Khephrén-piramissal kapcsolatos állítások továbbra is jelentős nemzetközi figyelmet kapnak. Olyan találgatások is megjelentek, hogy egy második szfinx lehet a fennsík alatt, MrBeast YouTuber pedig felajánlotta segítségét a piramisok feltárásához.
Sem a föld alatti város, sem egy második szfinx létezését nem sikerült igazolni. Biondi az augusztusi visszavonás után is folytatta a nagyobb kutatási projekttel kapcsolatos anyagok megosztását. Augusztus 25-én közzétette a History Channel The UnXplained című műsorának egyik részletét, amely a Gíza alatt feltételezett építményekkel foglalkozott.
Biondi egy Khafre Project-videót is megosztott. Ebben azt állították, hogy 2026. augusztus 22-én benyújtották az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztériumhoz az érintésmentes helyszíni mérésekre és az ásatási engedélyekre vonatkozó kérelmeket. A bejelentésből azonban nem derült ki, hogy az egyiptomi hatóságok jóváhagyták volna bármelyik kérelmet – számolt be hétfőn a Newsweek.
Kapcsolódó anyagok:
Rejtélyes földalatti város lenne a piramisok alatt? Heves vita a tudósok között
Nincs második Szfinx Gízában: szakértők cáfolják az interneten terjedő állításokat
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by AXP Photography: pexels
TOP 5
EU társadalom és jog
