A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Rotterdam Európa egyik legkülönlegesebb városa, amely a második világháború pusztítása után modern építészetével és lapos tetős épületeivel vált ismertté. Ma ezek a tetők új szerepet kaphatnak: a város vezetése szerint több tízezer új lakás épülhet rájuk anélkül, hogy újabb zöldterületeket kellene beépíteni.
A Topping Up projekt célja, hogy a már meglévő épületek fölött hozzon létre fenntartható, megfizethető otthonokat, írja az EURO CITIES.
A lapos tetők jelenthetik Rotterdam jövőjét
Rotterdamban sétálva azonnal feltűnik, hogy a város mennyire eltér a környező településektől. Míg Európa számos történelmi városközpontjában évszázados épületek sorakoznak, Rotterdam építészetének jelentős része mindössze néhány évtizedes. A második világháború pusztítása után a várost rendkívül gyorsan újjáépítették. Ennek eredményeként egy modern városi környezet jött létre, amelyet merész építészeti megoldások, háború utáni épületek és mindenekelőtt hatalmas számú lapos tető jellemez.
Napjainkban, amikor egyre nagyobb a lakhatási nyomás, és alig maradt hely új fejlesztések számára, Rotterdam felfelé tekint. A Yvonne Rijpers projektigazgató által vezetett Topping Up program azt vizsgálja, hogyan lehetne hasznosítani a város következő „szintjét”: az utcák fölött található, jelenleg kihasználatlan 18,5 négyzetkilométernyi lapos tetőfelületet.
A kezdeményezés nem csupán építészeti ötlet, hanem stratégiai válasz a városi népsűrűség, a fenntarthatóság és a társadalmi igények kihívásaira. Célja, hogy a város új területeket hozzon létre anélkül, hogy kifelé terjeszkedne. Yvonne Rijpers szerint ez a megoldás sokkal fenntarthatóbb, mint a hagyományos városfejlesztés.
Mint fogalmazott, ugyanazokat az utakat, iskolákat és egyéb infrastruktúrát lehet használni, ezért ez valóban fenntartható megoldás. A városok hagyományosan kétféleképpen növekednek: zöldterületek beépítésével vagy régi épületek lebontásával és magasabb házak építésével. A Topping Up ezzel szemben egy sokkal „reaktívabb” és fenntarthatóbb alternatívát kínál.
A meglévő épületekre történő ráépítés lehetővé teszi, hogy a jelenlegi infrastruktúra érintetlen maradjon, miközben továbbra is kiszolgálja a város fejlődését. Rijpers szerint ez a város sűrítésének fenntartható módja. Erre különösen most van nagy szükség, amikor a lakhatási válság komoly feszültségeket okoz.
Mivel a földszinti beépíthető területek rendkívül értékesek, a tartományi és az országos kormányzat támogatásokkal segíti, hogy a tetőtérképekből valódi lakások szülessenek. A projekt ötlete évekkel ezelőtt született. Egy barátja vetette fel Yvonne Rijpersnek egy fesztiválon, ahol helyi lelkes szervezők tetőnapokat rendeztek, hogy megmutassák a lakóknak a város rejtett lehetőségeit.
A rendezvények rendkívül sikeresek voltak, a valódi fejlesztések azonban lassan haladtak. Az áttörést a Rotterdam Rooftops kutatási program hozta meg. Ennek során feltérképezték a város tetőfelületeit, és megállapították, hogy elméletileg akár 60 ezer új lakás is épülhetne a meglévő tetőkre.
Yvonne Rijpers szerint Rotterdamban 18,5 négyzetkilométernyi lapos tető található, ami nagyjából 3000 futballpályának felel meg. Hozzátette, hogy a holland városok közül Rotterdam rendelkezik a legtöbb modern építészettel, mivel gyors újjáépítése során rengeteg lapos tető készült, ami óriási lehetőséget jelent.
Megfizethető tetőlakások és fenntartható városfejlesztés
Korábban a tetőlakások elsősorban a tehetősek kiváltságának számítottak. Rotterdam most ezen szeretne változtatni. Az önkormányzat úgy döntött, hogy minden olyan beruházó, aki Topping Up lakásokat épít, köteles azokat szociális vagy középosztálybeli, megfizethető lakásként kialakítani.
Cserébe mentesülnek bizonyos önkormányzati díjak alól, amelyeket általában az új ingatlanfejlesztések során kell megfizetni. Yvonne Rijpers büszkén úgy fogalmazott, hogy valóban „tetőlakásokat építenek az embereknek”. Szerinte ezek megfizethető otthonok lesznek, ami rendkívül fontos.
A projekt azonban nem csupán a megfizethetőségről szól. A város a körforgásos gazdaság elveit is szeretné alkalmazni. Ennek érdekében ösztönzőket kínálnak azoknak a fejlesztőknek, akik biológiai alapú vagy körforgásos építési rendszereket alkalmaznak.
Ilyenek például a könnyű faszerkezetek vagy a moduláris épületelemek, amelyek nem terhelik túl a meglévő épületek alapjait, és csökkentik az építkezések szén-dioxid-kibocsátását. Yvonne Rijpers szerint ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen, az önkormányzatnak aktívan segítenie kell a megvalósítást.
A parkolási szabályok, a telekárak és a társasházak szabályzatai gyakran rendkívül bonyolulttá teszik az ilyen beruházásokat. Ezért a város ma már nem csupán szabályozóként működik, hanem segítő, támogató szerepet is vállal. Az önkormányzat támogatja például a társasházakat abban, hogy bevételhez jussanak a tetőterületek értékesítéséből. Ezt a pénzt később az eredeti épületek energiahatékonyságának javítására és fenntarthatóbbá tételére fordíthatják.
Yvonne Rijpers reményei szerint tíz éven belül Rotterdam több száz, sőt akár több ezer új lakással gazdagodhat. Úgy véli, a város megőrzi majd saját karakterét, tiszteletben tartja a meglévő városszerkezetet és a városrészek értékeit, miközben az új lakások harmonikusan illeszkednek a már meglévő épületekhez.
A cél egy sűrűbben beépített, zöldebb és befogadóbb Rotterdam megteremtése.
Kapcsolódó anyagok:
Fenntartható építészet: Rotterdamban épül fel a város új, 30 ezer négyzetméteres szuperkomplexuma
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Jurgen Weber from Pixabay
