A kép csak illusztráció (Forrás: Wikimedia)
Az Egyesült Államokban fejlesztett évelő gabonafélék új bevételi lehetőséget kínálhatnak az ismétlődő aszályokkal küzdő gazdáknak. Ezek a növények mély gyökérzetükkel javíthatják a talaj állapotát, ellenállóbbak lehetnek a szárazsággal és a heves esőzésekkel szemben, termesztésük azonban egyelőre számos nehézséggel jár, írja az euronews.
Bryce Black egy súlyos aszály által megtépázott búzatáblán térdelve két kalászt tart a kezében. Megjegyzi, hogy a bennük található magok mennyivel kisebbek a megszokottnál.
Az előző év októberének végén érkezett eső után a negyedik generációs gazdálkodó még bizakodó volt az 1800 acre, vagyis 728 hektár területen elvetett őszi búzájával kapcsolatban. A száraz tél és tavasz miatt azonban rendkívüli aszály alakult ki éppen akkor, amikor a búzának vízre lett volna szüksége a megfelelő fejlődéshez. Black végül mintegy 1500 acre, azaz 607 hektár termését tudta betakarítani. A hozam azonban a legalacsonyabb volt azóta, hogy 2017-ben átvette családja gazdaságát.
„Nem maradt más, mint összeszorítani a fogunkat, és valahogy átvészelni ezt az időszakot” – mondta Black, aki családja 4500 acre, vagyis 1821 hektár területű gazdaságában kukoricát, szóját és milót, más néven szemescirokot is termeszt.
„Elkeserítő a helyzet. Nehéz eldönteni, mit kellene tenni” – tette hozzá.
Az ilyen szélsőséges időjárási események idején a gazdák rendszerint új módszereket keresnek terményeik és bevételeik megvédésére.
Az évelő gabonák jobban ellenállhatnak a szélsőséges időjárásnak
Egyes termelők évelő gabonaféléket illesztenek a vetésforgóba, hogy gazdaságaikat ellenállóbbá tegyék az aszállyal és a heves esőzésekkel szemben. A kutatók olyan elterjedt egynyári gabonafélék évelő változatain dolgoznak, mint a búza, a cirok és a rizs. A fejlesztés azonban lassan halad. A növények széles körű mezőgazdasági elterjedését az alacsonyabb terméshozam, a nehezebb betakarítás és a még kialakulóban lévő piac is akadályozza.
A nehézségek ellenére Bryce Black érdeklődik az évelő növényekben rejlő lehetőségek iránt.
„Túlélő üzemmódban vagyok” – mondta. „Ha el lehetne vetni valamit úgy, hogy négy vagy öt évig nem kellene újra hozzányúlni, az rengeteg pénzt, munkaerőt és minden mást megtakarítana. Ez teszi igazán vonzóvá.”
David Mueller öt évvel ezelőtt telepített egy 12 acre, vagyis 5 hektár nagyságú Kernza-táblát. A Kernza olyan évelő gabona, amely az Európa és Nyugat-Ázsia egyes részein őshonos fűfélékhez hasonlít. Az évelő gabonákat nem kell minden évben újra elvetni. A növényeket egyszer telepítik, majd több éven keresztül a területen maradnak, így elmarad az évenként ismétlődő újravetés.
A kutatók szerint gyökérzetük több láb, vagyis akár egy métert meghaladó mélységbe is lenyúlhat, ezért a talaj mélyebb rétegeiben található vízhez is hozzáférhetnek. Ez segíthet nekik jobban átvészelni a rövidebb aszályos időszakokat. Heves esőzés esetén a kiterjedt gyökérzet nagyobb mennyiségű vizet képes felvenni. Ellenkező esetben ez a víz elfolyna a felszínen, és erodálná a termőtalajt. A mélyebbre hatoló gyökerek több szenet is képesek megkötni a talajban, ezzel csökkentve a légkörbe jutó szennyező anyagok mennyiségét.
Kansasban fejlesztik a Kernza és más évelő gabonák változatait
A Kernza egyike azoknak az évelő gabonaféléknek, amelyeket a kansasi Salina városában működő The Land Institute kutatói fejlesztenek. Az intézet körülbelül egyórás autóútra található Mueller gazdaságától. A kutatóintézet 2001-ben kezdte meg hivatalosan a Kernza háziasítását. Munkatársai világszerte együttműködnek kutatókkal és gazdákkal a búza, a rizs, a cirok, valamint más gabona- és olajnövények évelő változatainak kifejlesztésén.
Délkelet-Ázsia és Afrika bizonyos részein egyes gazdák már évelő rizst termesztenek és takarítanak be. A fejlesztések közül azonban a Kernza jutott a legmesszebb, amelyet először 2010-ben takarítottak be egy gazdaságban. Az Egyesült Államokban az előző évben 3511 acre, vagyis 1421 hektár területen termesztettek Kernzát. Összehasonlításként a 2025–2026-os időszakban 37,2 millió acre, azaz 15,1 millió hektár őszi, tavaszi és durumbúzát vetettek vagy takarítottak be.
Mueller Kernza-táblája része annak a csaknem 100 acre, vagyis 40 hektár területnek, amelyet 2018 óta telepített be ezzel a növénnyel. A gazdálkodó a rossz vízelvezetésű talajok helyreállítására, valamint a szervesanyag-tartalom növelésére használja a Kernzát családja Kansas állambeli, halsteadi birtokán. A gazdaságban emellett mintegy 600-600 acre, vagyis 243-243 hektár kukoricát és szóját is termesztenek. Mueller szerint a Kernza körülbelül harmadannyi műtrágyát igényel, mint a búza. Mivel csak néhány évente kell újratelepíteni, a gazdának ritkábban kell üzemanyagot égető mezőgazdasági gépeket működtetnie.
„Nemcsak nyereségesen tudjuk hasznosítani ezeket a területeket, hanem közben javítjuk a talajt is. Olyan előnyöket próbálunk elérni, amelyek remélhetőleg később más növények termesztését is jövedelmezőbbé teszik ezeken a földeken” – mondta Mueller.
A talajromlás több mint 20 ezer milliárd dolláros veszteséget okozhat
Egy 2024-es ENSZ-jelentés szerint 2050-re a talajromlás több mint 20 ezer milliárd dolláros veszteséget okozhat a világgazdaságnak. Az évelő növények termesztése kevésbé bolygatja meg a szén megkötésére képes talajt.
A szakértők szerint a termőföld tározóként működik: megköti a légkörből a bolygó felmelegedését előidéző, az éghajlatváltozásban szerepet játszó szén-dioxidot. Az egynyári növények termesztésére jellemző szántásból, vetésből és betakarításból álló, rendszeresen ismétlődő folyamat megterheli a talajt. A termőréteg kialakulása több ezer évet vesz igénybe, miközben a mezőgazdasági területek gyorsan leromolhatnak.
Laura van der Pol, a The Land Institute vezető talajökológusa szerint az évelő növények gyökerei mélyebbre juttathatják a szenet, ahol kisebb valószínűséggel bolygatják meg. A több szenet tartalmazó talaj általában a növények számára is kedvezőbb.
„Ha a következő generációk számára is meg akarjuk őrizni a termőtalajt, miközben továbbra is élelmiszert termelünk, akkor az évelő növények bevonása a mezőgazdaságba szinte az egyetlen lehetőségnek tűnik” – mondta van der Pol.
„Nehéz elképzelni, hogyan biztosíthatnánk egyszerre a termőtalajt és a bőséges élelmiszer-ellátást évelő növények nélkül” – tette hozzá.
Az alacsonyabb hozam és a betakarítás is gondot okozhat
Világszerte kísérleti programok vizsgálják, hogyan termeszthetők az évelő gabonafélék eltérő térségekben, éghajlati viszonyok között és különböző talajtípusokon. A kutatások azonban még korai szakaszban járnak, és lassan haladnak. Lee DeHaan, a The Land Institute Kernza-háziasítási programjának vezetője szerint az egyik legnagyobb probléma az alacsony gabonahozam.
A Kernzát termesztő gazdák jelenleg az adott térségben elérhető búzatermés körülbelül 20–40 százalékát tudják betakarítani. Ennek oka, hogy az évelő növény nemcsak a magok kifejlesztésére használja fel energiáját, hanem olyan mélyre hatoló gyökérzetet is növeszt, amely lehetővé teszi számára, hogy egy évnél tovább életben maradjon. Ezzel szemben az egynyári növényeket úgy nemesítették, hogy egyetlen tenyészidőszak alatt energiájuk lehető legnagyobb részét minél több mag előállítására fordítsák.
A Cornell Egyetem kutatói azt is megállapították, hogy egy Kernza-állomány kialakítása nehéz lehet, mert a növénynek az első évben meg kell küzdenie a gyomokkal. Matthew Ryan, a Cornell Egyetem fenntartható növénytermesztéssel foglalkozó professzora szerint még mindig vizsgálják azt is, milyen vetési mennyiséggel érhető el a legnagyobb hozam.
Mueller szerint az újabb Kernza-változatok már többet teremnek a korábbiaknál, a hozam azonban a növényállomány öregedésével csökkenhet. A The Land Institute munkatársai szerint az évelő rizs terméshozama ugyanakkor hasonló lehet az egynyári rizséhez.
Különösen a Kernza betakarítása jelent kihívást. Magja például kisebb a búzaszemnél, ezért a gazdák és a kutatók még keresik annak legjobb módját, miként alakíthatják át a mezőgazdasági gépeket úgy, hogy azok ne sértsék meg a szemeket a betakarítás során.
Ryan szerint azonban az aszály vagy súlyos áradás miatt termésveszteséget elszenvedő gazdák egyre inkább kereshetik azokat a megoldásokat, amelyek ellenállóbbá teszik gazdaságukat.
„Úgy gondolom, a gazdák másoknál jobban érzékelik, hogy változik az éghajlat” – mondta. „Ezek az események gondolkodásra késztetik az embereket, és szerintem arra ösztönzik a termelőket, hogy alkalmazkodjanak.”
Kapcsolódó anyagok:
Apróra őrölt, újrahasznosított üveghulladékkal javítják, trágyázzák a termőföldet az ausztrál gazdák
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Jpukabeals - Own work, CC BY-SA 4.0, wikimedia
TOP 5
