A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Újabb fordulatot vett az egyik legnagyobb hatású egyiptológiai vita: olasz kutatók szerint egy hatalmas, több kilométer mély föld alatti megastruktúra rejtőzik az egyiptomi Gízai-fennsík alatt.
A felfedezés tavasszal keltett világszerte feltűnést, most pedig a kutatócsoport egyik kulcsszereplője új bizonyítékokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerinte „alig hagynak teret a kételynek”, írja a Daily Mail, ahol radarfelvételek és rajz is látható a struktúrákról.
Több műhold, azonos adatok: a radareredmények egyeznek
Filippo Biondi radarmérnök, aki a vizsgálatok alapját adó képalkotó módszert fejlesztette ki, a Jesse Michels által vezetett American Alchemy podcastben beszélt részletesen az eredményekről. Elmondása szerint négy független műholdüzemeltető – az Umbra, a Capella Space, az ICEYE és Olaszország Cosmo-SkyMed rendszere – egymástól függetlenül ugyanazokat a nyers tomográfiai adatokat szolgáltatta, amelyek mind ugyanazokat az óriási föld alatti struktúrákat mutatják.
„Mind a négy műhold pontosan ugyanazt az eredményt adta. Ez valóban lenyűgöző” – fogalmazott Biondi. Hozzátette: tudományos szempontból nem lehet bejelentést tenni ilyen alapvető módszerek nélkül.
A kutatócsapat az úgynevezett szintetikus apertúrájú radar Doppler-tomográfiát alkalmazza, amelyet Biondi maga fejlesztett ki. A módszer nem közvetlenül a talajba hatoló radarhullámokra épít, hanem a felszín mikroszkopikus rezgéseit méri. Ezek a rezgések akusztikus „ujjlenyomatokat” hordoznak a több ezer méterrel a felszín alatt található objektumokról, így a szoftver háromdimenziós képeket képes rekonstruálni.
Spirális tengelyek és hatalmas kamrák a piramisok alatt
A szkennelések szerint a Khephrén-piramis – a három nagy gízai piramis középső tagja – alól nyolc hatalmas, üreges hengeres akna húzódik függőlegesen lefelé. Mindegyik tengely közepén egy oszlop található, amelyet tökéletes spirálisan futó struktúra vesz körül, és több mint 3500 láb, azaz körülbelül 1060 méter mélységben végződik.
Ezek az alsó kamrák körülbelül 260 × 260 × 260 láb méretűek, vagyis nagyobbak, mint a legtöbb modern sportaréna. „A piramisok csak a jéghegy csúcsát jelentik” – mondta Biondi. „Olyanok, mint egy kalap, amely valami sokkal nagyobb dolgot fed el. A lényeg lent van.”
Amikor arról kérdezték, hogy a spirális szerkezetek lehetnek-e természetes eredetűek, Biondi határozottan reagált: „Száz százalékban emberi kéz alkotta. A geológiában nem léteznek ilyen tökéletes spirálok.”
A felfedezéseket azonban több neves szakértő, köztük Zahi Hawass egyiptológus is elutasította, „álhírnek” nevezve az eredményeket. Hawass szerint a radartechnológia nem képes olyan mélységbe hatolni, mint amit az olasz kutatók állítanak.
A kritika ellenére a csapat további hasonló mintázatokat azonosított: kisebb léptékben a Menkauré-piramis alatt, valamint egyetlen hatalmas tengely formájában a Szfinx alatt is. Ugyanilyen spirális geometria jelent meg mintegy 50 kilométerrel távolabb, Hawarában, ahol az ókori források által említett Labirintus állt.
A gízai piramiskomplexum – Kheopsz, Khephrén és Menkauré piramisával – mintegy 4500 évvel ezelőtt épült a Nílus nyugati partján. A jelenlegi mérések szerint a feltárt struktúrák több mint 3280 láb, vagyis fél mérföldnél is nagyobb mélységbe nyúlnak.
Bár a kutatók egyelőre nem tudják, mi volt a spirális tengelyek és kamrák pontos funkciója, feltételezik, hogy a spirálok lépcsők vagy a tengelyek köré tekert kábelek lehettek. „Ez a szerkezet – a piramis alatti csőszerű struktúrák – valamilyen módon információhoz kapcsolódhat” – fogalmazott Biondi. „Az energiatermelés is információ. Az információ minden.”
Az AI-val kapcsolatos kételyek eloszlatására Biondi vakteszteket említett, köztük azt, hogy módszerük százszázalékos pontossággal képezte le az olaszországi Gran Sasso föld alatti fizikai laboratóriumot, amely egy hegy belsejében található.
A csapat már hivatalos kutatási javaslatot nyújtott be az egyiptomi hatóságoknak a Khafre Research Project keretében. A terv nem igényel fúrást, mivel a Szfinx és a Khephrén-piramis közötti, évszázadok óta törmelékkel telt járatok a mérések szerint közvetlen bejáratok lehetnek a több kilométer mély komplexumba.
„Csak engedélyre van szükségünk, hogy kitisztítsuk ezeket és leereszkedjünk” – mondta Biondi. „Ha az év végéig jóváhagyják, 2026-ban megkezdődhet a fizikai feltárás.”
A podcast végén Jesse Michels így fogalmazott: „Ez a beszélgetés meggyőzött sok mindenről. Az ilyen felfedezések egyre gyorsulnak. Úgy tűnik, az emberiség készen áll.”
Kapcsolódó anyagok:
Rejtélyes földalatti város lenne a piramisok alatt? Heves vita a tudósok között
Egy titokzatos fáraó sírját tárták fel régészek Egyiptomban
Eddig ismeretlen piramist találtak Egyiptomban, újraírja a történelmet
A GIZAI PIRAMIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS KÓDOLT ÜZENET?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by DEZALB from Pixabay
TOP 5
