Apróra őrölt, újrahasznosított üveghulladékkal javítják, trágyázzák a termőföldet az ausztrál gazdák

Egyre több ausztrál gazdaságban szórnak apróra őrölt üveget a termőföldekre. Az anyagot nem hulladékként, hanem talajjavítóként használják, a kísérleti eredmények szerint pedig alkalmazásával 25–30 százalékkal is növekedhet a növénytermesztés teljesítménye. Az eljárás az állattenyésztésben ugyancsak kedvező változásokat hozhat, írja a JournalArta. 

Az ausztrál földeken megjelenő zúzott üveg nem illegálisan eldobott szemét, hanem tudatosan alkalmazott mezőgazdasági alapanyag. A finomra őrölt termék a tapasztalatok szerint váratlanul jelentős javulást eredményezhet a növények fejlődésében és a haszonállatok teljesítményében.

Az eljárás Victoria és Queensland államban válik egyre elterjedtebbé. A gazdák az őrölt, újrahasznosított üvegpalackokat részben a hagyományos műtrágyák alternatívájaként használják. Peter Norwood agronómus évek óta ajánlja ügyfeleinek a hintőporhoz hasonló állagú készítményt. A szántóföldi eredményekre hivatkozva azt állítja, hogy használatával 25–30 százalékkal növekedhet a növényi hozam.

Az állattenyésztő gazdaságokból származó korai adatok szintén mérhető javulást mutatnak. Az üveggel kezelt legelőkön tartott tejelő szarvasmarhák több tejet adhatnak, míg a húsmarhák és a juhok napi súlygyarapodása is emelkedhet.

Az üvegvisszaváltástól a termőföldekig vezet az út

A feldolgozási lánc körforgásos rendszert alkot. A Queensland államban működő Containers for Change visszaváltási program keretében összegyűjtött üvegpalackokért darabonként 10 centet fizetnek, majd a hulladék egy új, 4 millió dollárból létrehozott brisbane-i feldolgozóüzembe kerül. A gyárban az üveget egy kerámiával bélelt forgódobban őrlik meg. A berendezésben 35 tonnányi, nagyjából ökölnagyságú kerámiagolyó zúzza különböző szemcseméretűre a beérkező palackokat.

A gazdák kétféleképpen használhatják fel az elkészült anyagot. Egyesek vízzel keverik össze a finom üvegport, majd közvetlenül a növények leveleire permetezik. Mások száraz formában szórják szét a szemcséket a szántóföldeken és a legelőkön. A megfelelő kijuttatási módszer kiválasztása a termesztett növény fajtájától és a talaj állapotától függ.

A szilícium erősebbé teheti a növényeket

Az üvegben nagy mennyiségben jelen lévő szilícium hozzájárulhat a növényi sejtfalak megerősítéséhez, és javíthatja a tápanyagok felvételét. Ennek eredményeként ellenállóbb növények fejlődhetnek, amelyek könnyebben viselik a kedvezőtlen környezeti hatásokat. A kezelt legelőkön termesztett takarmány az állattenyésztésre is kedvező hatással lehet. A jobb minőségű növényzet hozzájárulhat ahhoz, hogy a szarvasmarhák és a juhok gyorsabban gyarapodjanak.

Az eljárás előnyei nem korlátozódnak a terméshozam növekedésére. Az egyszer használatos palackok mezőgazdasági alapanyaggá alakítása csökkenti a hulladéklerakókba kerülő üveg mennyiségét, miközben mérsékelheti a gazdák kitermelt ásványi eredetű műtrágyáktól való függőségét. David Archer agronómus, a brisbane-i üzem társtulajdonosa gazdaságokban végzett kísérletek során ismerte fel az anyag lehetséges előnyeit. A kedvező eredmények után nagyobb léptékűvé tette a gyártást.

Az újrahasznosított üveg gazdaságossága jelentős részben a logisztikától függ. A szállítás költsége és a szükséges kijuttatási mennyiség határozza meg, hogy az eljárás pénzügyileg versenyképes-e a hagyományos mezőgazdasági alapanyagokkal.

Azoknak a gazdáknak azonban, akik a termelékenység növelése mellett a fenntarthatóságot is fontosnak tartják, a számítások egyre inkább az újrahasznosított üveg alkalmazása mellett szólhatnak.

Kapcsolódó anyagok:

Ne húzd le, add oda a gazdáknak! Egy város, ahol a vizelet aranyat ér

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Håkon Fossmark from Pixabay