A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
„Az emberiség valódi problémája a következő: paleolit érzelmeink vannak, középkori intézményeink és istenekhez méltó technológiánk.” – fogalmazott több mint egy évtizede Edward O. Wilson, a szociobiológia atyja. Bár technológiai fejlődésünk azóta tovább gyorsult, ősi biológiánk változatlan maradt.
Ezt a gondolatot erősíti meg a Loughborough Egyetem és a Zürichi Egyetem kutatóinak új tanulmánya is, amely szerint számos modern kori stressz és egészségügyi probléma abból fakad, hogy fajunk evolúciójának túlnyomó részét természetes környezetben töltötte, míg ma gyors, mesterséges világban élünk – autók, villogó fények, szennyezés és digitális képernyők között, írja az IFLSCIENCE.
Őseredetű stresszreakciók modern környezetben
„Ősi környezetünkben jól alkalmazkodtunk az akut stresszhez, például egy ragadozó elől való meneküléshez. Az oroszlán csak ritkán bukkant fel, de készen kellett állnunk rá, hogy megvédjük magunkat – vagy elfussunk. A kulcs az volt, hogy az oroszlán el is tűnt” – magyarázta Colin Shaw, a tanulmány szerzője és a Zürichi Egyetem Human Evolutionary EcoPhysiology kutatócsoportjának társvezetője.
Ma már a ragadozók és a törzsi harcok helyét átvették a zsúfolt utcák, a munkahelyi nyomás, a közlekedési dugók és a közösségi média stresszei. A testünk azonban továbbra is ugyanúgy reagál ezekre, mintha egy vadállattal kellene szembenéznünk.
Csakhogy van egy lényeges különbség: míg a vadállat elmenekül vagy legyőzzük, a modern stresszorok – például egy állandó értesítés vagy a városi zaj – nem múlnak el attól, ha reagálunk rájuk. Így folyamatos, alacsony szintű feszültségben tartják szervezetünket.
A modern élet rejtett egészségügyi ára
A kutatók szerint ez a tartós stressz több szinten károsíthatja az egészséget. Tanulmányuk alapján:
-
Rontja a reproduktív funkciókat, hozzájárulhat meddőséghez és a spermiumszám csökkenéséhez.
-
Gyengíti az immunrendszert, növelve az allergiák és autoimmun betegségek kockázatát.
-
Rontja a kognitív működést, lassabb fejlődést és gyorsabb mentális hanyatlást okozva.
-
Visszaveti a fizikai teljesítményt, csökkentve az erőnlétet és állóképességet.
Shaw így fogalmazott: „Paradox helyzetben vagyunk: az elmúlt 300 évben rendkívüli jólétet, kényelmet és egészségügyi ellátást teremtettünk, ugyanakkor az ipari vívmányok egy része kedvezőtlenül hat az immunrendszerre, a kognitív, fizikai és reprodukciós funkciókra.”
A probléma világszinten csak súlyosbodhat. Jelenleg a Föld 8,2 milliárd lakosának kb. 45%-a él városban, és ez az arány 2050-re várhatóan kétharmadra nő. Vagyis emberek százmilliói kerülnek ki még inkább a természetes környezetből, fokozva az egészségügyi kockázatokat.
Mi lehet a megoldás?
A kutatók szerint a legfontosabb lépés a természet és az urbanizáció közti kapcsolat újragondolása. Shaw javaslata:
-
„Alapvetően át kell gondolnunk viszonyunkat a természethez – egészségügyi tényezőként kezelve azt, és olyan tereket megőrizve vagy visszaállítva, amelyek hasonlítanak őseink vadászó-gyűjtögető környezetéhez.”
A szakemberek kutatása alapján az is meghatározható, mely környezeti ingerek hogyan hatnak vérnyomásra, pulzusra vagy immunrendszerre, és ezeket az adatokat várostervezők számára is át lehet adni.
„Jól kell megterveznünk városainkat, ugyanakkor regenerálni és értékelni a természetes tereket, ahol több időt tölthetünk.” – tette hozzá Shaw.
Kapcsolódó anyagok:
Az evolúcióban nincs „helyes” irány, nincs előre meghatározott cél
A Föld története során számos kihalási esemény alakította az élővilágot
Egyszer már kihalt az emberiség 98.7 százaléka
Egy szakértő szerint nőtt az esélye, hogy az AI 30 éven belül eltörli az emberiséget
Szuperszámítógépek jósolták meg, mikor következhet be a világvége
Egy zoológus szerint egy állat léphet az emberiség helyébe, ha az utóbbi kihalna
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Mar_olivres from Pixabay
TOP 5
