A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A megújuló energiaforrásokat sokáig a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legbiztosabb megoldásaként emlegették, ám egyre több jel utal arra, hogy ezek a rendszerek maguk is ki vannak téve a felmelegedő bolygó hatásainak. Európa az elmúlt időszakban nagyon komolyan szembesült ezzel a dilemmával, miközben az energiafüggetlenség kérdése a geopolitikai feszültségek miatt is előtérbe került.
Az iráni háború például váratlanul új lendületet adott a megújulók felé fordulásnak, mivel az ország jelentős befolyással bír a Hormuzi-szoros felett, amelyen keresztül a világ olajellátásának mintegy 20 százaléka halad át. Az árak heves ingadozása miatt sok európai fogyasztó és vállalat kezdett el elektromos autókba, hőszivattyúkba és napelemes rendszerekbe beruházni. Bár ezek a technológiák enyhíthetik a fosszilis energiahordozók okozta sokkot, hatékonyságukat éppen a klímaváltozás teszi próbára, írja az euronews.
A napenergia paradoxona és a hőség hatása
Az ENSZ figyelmeztetése szerint minden egyes foknyi globális felmelegedés egyre súlyosabb következményekkel jár, beleértve az intenzívebb hőhullámokat és szélsőséges időjárási eseményeket. Thomas Balogun megújulóenergia-befektető szerint ez az egyik legjelentősebb működési és stratégiai kihívás a zöldenergia-rendszerek számára, a megújulók ugyanis szorosan függnek a környezeti hatásoktól, melyek egyre kiszámíthatatlanabbá válnak.
A SolarPower Europe elemzése szerint a napenergia márciusban több mint 3 milliárd eurót takarított meg Európának, és ha a gázárak magasak maradnak, az év végére ez az összeg elérheti a 67,5 milliárd eurót is. Ugyanakkor a 2026-ra várható extrém hőség komoly kihívás elé állíthatja a rendszereket, Ioanna Vergini szerint a napelemek hatékonysága minden 25 Celsius-fok feletti fokkal 0,4–0,5 százalékkal csökken. Mint ismeretes, a tavalyi spanyol és görög hőhullámok idején a panelek felszíni hőmérséklete elérte a 65 Celsius-fokot, ami közel 20 százalékos teljesítménycsökkenést eredményezett, éppen akkor, amikor a légkondicionálás iránti igény a legmagasabb volt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy 2025 nyarán Európa-szerte átlagosan 3,6 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet a klímaváltozás miatt, amit az Imperial College London és a London School of Hygiene and Tropical Medicine kutatása is alátámasztott. Még az általában hűvös Finnországban is három héten át 30 fok körüli hőség uralkodott.
A szélenergia és a vízerőművek új kihívásai
A szélenergia ideális esetben erős, de nem túl viharos légmozgást igényel. Az Egyesült Királyságban 2024. március 26-án rekordot döntött a szélenergia-termelés 23 880 megawattal, ami mintegy 23 millió háztartás ellátására volt elegendő. Ugyanakkor túl erős szél esetén a rendszer túlterheltté válhat, és a turbinákat le kell állítani. Az Octopus Energy szerint ez olyan, mintha csúcsforgalom alakulna ki az elektromos hálózaton, így az energiát nem lehet oda eljuttatni, ahol szükség lenne rá.
Ennek következményeként Nagy-Britanniában tavaly 1,47 milliárd fontot, azaz mintegy 1,78 milliárd eurót költöttek arra, hogy gázerőműveket újraindítsanak a kieső kapacitás pótlására. Németországban 2025-ben 435 millió eurót fizettek ki hasonló célokra, miközben Spanyolországban és Franciaországban is rekordmagas lekapcsolási arányokat mértek.
A turbinák ráadásul biztonsági okokból is leállhatnak, ha a szélsebesség meghaladja a 90 kilométer per órát. A 2023-as Ciarán vihar idején több nagy tengeri szélerőművet is le kellett állítani az Egyesült Királyságban és Franciaországban, ami hirtelen megnövelte a gázalapú energiatermelés iránti igényt. A világ más részein már alkalmazkodnak ehhez, például Kínában olyan turbinákat fejlesztettek, amelyek akár 215 kilométer per órás szelet is képesek elviselni.
A vízenergia sem kivétel a változások alól. Norvégiában, amelyet gyakran Európa „legnagyobb akkumulátorának” neveznek, a száraz és enyhe tél miatt a hótartalékok az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére estek. Ez mintegy 25 terawattóra hiányt jelent, ami körülbelül 2,5 millió háztartás éves energiaigényének felel meg. Alex Truby szerint a csapadékmintázatok átalakulása miatt egyre több eső esik hó helyett, ami rövid távon növeli a vízhozamot, de hosszú távon kiszámíthatatlanná teszi az energiatermelést.
A megoldás a szakértők szerint a rendszerek alkalmazkodóképességének növelése, például jobb előrejelzésekkel, nagyobb tárolókapacitással és rugalmasabb hálózatokkal. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az elektromos hálózat fejlesztése lépést tart a megújulók terjedésével.
Jelenleg Európában több mint 120 gigawattnyi új zöldenergia-projekt van veszélyben a hálózati kapacitás hiánya miatt. Az Ember elemzése szerint a hálózatüzemeltetők fele nem rendelkezik elegendő kapacitással az új projektek csatlakoztatásához, különösen Ausztriában, Bulgáriában, Lettországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában. Az Európai Unió becslése szerint 2031 és 2050 között évente mintegy 85 milliárd eurót kellene beruházni az elektromos hálózat fejlesztésébe.
Kapcsolódó anyagok:
Ingyen árammal csábítanák a lakosokat: így pazarolja el Európa a megújuló energiát
Szélenergia: mégis miért kapcsolják le a szélturbinákat Nagy-Britanniában?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Andreas from Pixabay
TOP 5
