Paranormális élmények nyomában: egy titokzatos hang állhat a háttérben

Sokszor számolnak be emberek furcsa, megmagyarázhatatlan érzésekről régi épületekben vagy zárt terekben. Bár ezek az élmények gyakran természetfelettinek tűnnek, a tudomány szerint egészen más állhat a háttérben. Egy új kutatás arra utal, hogy egy számunkra nem hallható hangfajta, az infrahang, jelentős hatással lehet hangulatunkra és testi reakcióinkra. 

Az infrahang nagyon alacsony frekvenciájú hang, amely 20 Hertz (Hz) alatt van, így az emberi fül általában nem érzékeli. Származhat természetes forrásokból, például viharokból, de emberi tevékenységből is, mint a közlekedés vagy ipari gépek működése. Egyes állatok kommunikációra használják, míg mások kifejezetten kerülik. A kutatók megállapították, hogy bár az emberek nem hallják, mégis reagálnak rá: növelheti az ingerlékenységet és a kortizolszintet, írja a MedicalXpress.

Rodney Schmaltz professzor, a kanadai MacEwan Egyetem kutatója szerint az infrahang szinte mindenhol jelen van a mindennapi környezetben, például szellőzőrendszerek, közlekedés vagy ipari berendezések közelében. Hozzátette, hogy sokan anélkül vannak kitéve ennek a hatásnak, hogy tudnának róla, és már rövid idejű kitettség is képes megváltoztatni a hangulatot és megemelni a stresszhormonnak számító kortizol szintjét.

A szakértő egy hétköznapi példát is felhozott. Ha valaki egy állítólag kísértetjárta épületbe látogat, előfordulhat, hogy nyugtalan lesz, miközben semmit nem lát vagy hall. Egy régi ház pincéjében például nagy eséllyel jelen van az infrahang, amelyet az elöregedett csövek és szellőzőrendszerek alacsony frekvenciájú rezgései keltenek. Ha valaki előre úgy tudja, hogy az épület kísértetjárta, könnyen természetfeletti okoknak tulajdoníthatja a nyugtalanságot, miközben valójában infrahang hatásának volt kitéve.

Kísérlet bizonyítja a rejtett hatást

A kutatók 36 résztvevőt vontak be a vizsgálatba, akiket arra kértek, hogy egyedül üljenek egy szobában, miközben nyugtató vagy nyugtalanító zenét hallgattak. A résztvevők felének esetében rejtett hangszórók 18 Hz-es infrahangot is sugároztak. A kísérlet után a résztvevők beszámoltak érzéseikről, értékelték a zenét, és meg kellett mondaniuk, szerintük jelen volt-e az infrahang. Emellett a kutatók nyálmintákat is vettek a vizsgálat előtt és után.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál, akik infrahangnak voltak kitéve, magasabb volt a kortizolszint. Ezek a résztvevők ingerlékenyebbnek érezték magukat, kevésbé érdeklődtek a zene iránt, és szomorúbbnak ítélték meg azt. Ugyanakkor nem tudták megmondani, hogy hallották-e az infrahangot.

Schmaltz szerint ez azt bizonyítja, hogy a szervezet reagál az infrahangra akkor is, ha tudatosan nem érzékeljük. A résztvevők nem tudták megbízhatóan azonosítani annak jelenlétét, és az sem befolyásolta a hangulatukat vagy kortizolszintjüket, hogy mit gondoltak róla.

Kale Scatterty, az Albertai Egyetem doktorandusza hozzátette, hogy az ingerlékenység és a megemelkedett kortizolszint természetes módon összefügg, hiszen a stresszreakció részeként a hormon szintje emelkedik. Az infrahang azonban ezen a természetes kapcsolaton túl is hatással volt mindkét tényezőre.

Érezzük, de nem halljuk

Az eredmények arra utalnak, hogy az emberek képesek érzékelni az infrahangot, még ha nem is tudják azonosítani. A pontos mechanizmus azonban egyelőre nem ismert. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség annak megértéséhez, hogy a hosszabb ideig tartó kitettség milyen hatással lehet az egészségre, különösen a tartósan magas kortizolszint és a hangulati problémák miatt.

Trevor Hamilton professzor szerint a megemelkedett kortizolszint segíti a szervezetet az azonnali stresszhelyzetek kezelésében, mivel fokozza az éberséget. Ez evolúciós szempontból hasznos reakció, de ha tartósan fennáll, különféle élettani problémákhoz és mentális zavarokhoz vezethet.

A kutatás viszonylag kis mintán alapult, ezért a tudósok érzékenységi elemzéseket is végeztek az eredmények megerősítésére. Megállapították, hogy a vizsgálat alkalmas volt közepes és nagy hatások kimutatására, de a jelenség teljes megértéséhez nagyobb és változatosabb mintákon végzett kutatásokra van szükség.

Scatterty hangsúlyozta, hogy ez a tanulmány csak az első lépés az infrahang emberi hatásainak feltárásában. Egyetlen frekvenciát vizsgáltak, miközben a valóságban sokféle frekvencia és kombináció létezhet, amelyek eltérő hatásokat válthatnak ki. Emellett csak a résztvevők szubjektív beszámolóira támaszkodtak, és nem figyelték meg közvetlenül reakcióikat a kísérlet során.

Schmaltz szerint a jövőben fontos lenne szélesebb frekvenciatartományokat és különböző kitettségi időket vizsgálni. Az infrahang a valós környezetben ritkán jelenik meg tiszta hangként, így még nem ismert, hogyan hatnak a különböző kombinációk az emberi szervezetre. Ha ezek a mintázatok világosabbá válnak, az eredmények hozzájárulhatnak akár zajszabályozási előírásokhoz vagy építészeti tervezési irányelvekhez is.

A kutató végül arra is felhívta a figyelmet, hogy az infrahang kézzelfogható, mérhető reakciókat vált ki anélkül, hogy látható vagy hallható lenne. Ezért ha legközelebb valaki megmagyarázhatatlan nyugtalanságot érez egy pincében vagy régi épületben, érdemes inkább a rezgő csövekre gondolnia, nem pedig nyugtalan szellemekre.

Kapcsolódó anyagok:

Rejtély, mi okozza a titokzatos zajokat egy amerikai városban

Ismét rejtélyes morajlást lehet hallani, most épp Észak-Írországban

A nyitókép csak illusztráció, Image by Sandy Flowers from Pixabay