Új archaikus emberfajt fedeztek fel tudósok: Ki az a Homo juluensis?

2024. december 03

A kutatók az ősi emberek egy új faját azonosították, amelyet Homo juluensisnek neveztek el, ami "nagy fej"-et jelent, részben egy Kínában talált rendkívül nagy koponya alapján.

De mi ez az új faj, és hogyan segíti a paleoantropológusokat a középső pleisztocén korszakban, körülbelül 300 000 és 50 000 évvel ezelőtt élt hominin változatosság megértésében?

hirdetés

Az H. sapiens őseink nagyjából 300 000 évvel ezelőtti evolúciója után gyorsan elterjedtek Afrikából Európába és Ázsiába. Évtizedek óta próbálják a paleoantropológusok kideríteni, hogyan fejlődtek a homininok a modern emberek megjelenése előtt, különösen 700 000 és 300 000 év között, amikor több korai emberi faj is létezett. Például a kutatók találtak fosszíliákat az H. heidelbergensis fajból Nyugat-Európában és a Homo longi fajból Közép-Kínában, bár nem mindenki értett egyet abban, hogy ezek külön fajokat képviselnek. Ezeket a fosszíliákat gyakran összefoglaló kifejezésekkel, például "archaikus H. sapiens" és "középső pleisztocén Homo" néven illették, és néha informálisan "a közép zűrzavaraként" emlegették, írja a LIVE SCIENCE.

A kínai fosszilis hominin bizonyítékokról a The Innovation folyóiratban 2023-ban publikált tanulmányukban Christopher Bae, a Hawaii Egyetem antropológusa, Xiujie Wu, a Kínai Tudományos Akadémia Paleoantropológiai Intézetének szakértője és kollégáik azt írták, hogy az összefoglaló kifejezések használata akadályozza őseink evolúciós kapcsolatrendszerének teljes megértését.

Egy 2024 májusában a PaleoAnthropology folyóiratban megjelent tanulmányukban Wu és Bae egy Észak-Kínában, Xujiayao területén évtizedekkel ezelőtt talált szokatlan hominin fosszíliák készletét írták le. A koponya nagyon nagy és széles volt, néhány neandervölgyi jellemzővel. Ugyanakkor modern emberre és gyenyiszovai emberre jellemző jegyeket is mutatott.

"Összességében ezek a fosszíliák egy új, nagy agyú hominin formát (Juluren) képviselnek, amely a késő negyedidőszakban [300 000 és 50 000 év között] Ázsia nagy részén elterjedt volt" — írták.

Most, egy 2024. november 2-án a Nature Communications folyóiratban megjelent kommentárjukban Bae és Wu azt állítják, hogy a kelet-ázsiai fosszilis rekord növekedése új terminológiát igényel. Az "archaikus Homo" kategória legalább négy fajra történő felosztása — H. floresiensis, H. luzonensis, H. longi és az újonnan elnevezett H. juluensis — segíthet jobban megérteni a közelmúlt emberi evolúciójának összetettségét.

Az újonnan elnevezett H. juluensis az Xujiayaóból és a közép-kínai Xuchangból származó fosszíliákon alapul, amelyek 220 000 és 100 000 év közötti időre datálhatók. 1974-ben a Xujiayaóban végzett ásatások során több mint 10 000 kőeszközt és 21 hominin fosszilis töredéket fedeztek fel. Az összes koponyacsont azt mutatja, hogy ezeknek a homininoknak nagy agya és vastag koponyája volt. A Xuchangból származó négy ősi koponya szintén nagyon nagy volt, és hasonló a neandervölgyiek koponyájához.

Ezen fosszíliacsoportok jellemzőinek keverékét vizsgálva Wu és Bae úgy döntöttek, hogy 2024 májusában megjelent tanulmányukban új hominin populációként nevezik el a régió számára, azaz Juluren, ami "nagy fejű emberek"-et jelent.

Bár a H. juluensis taxonómiailag új hominin faj, ez nem jelenti azt, hogy genetikailag izoláltak voltak. Lehet, hogy különböző középső pleisztocén homininok, köztük a neandervölgyiek keveredéséből származtak, írják, "támogatva azt az elképzelést, hogy a hibridizáció és a folytonosság jelentős erővel formálta az emberi evolúciót Kelet-Ázsiában".

Bár a H. juluensis még nem széles körben elfogadott, a név egyre népszerűbb a szakértők körében. "A nevek fontosak mind az evolúciós biológiában, mind az antropológiában. Egy név egy mentális eszköz, amely lehetővé teszi számunkra, hogy kommunikáljunk másokkal egy koncepcióról" — írta John Hawks paleoantropológus a Wisconsini Egyetemről egy június 16-i blogbejegyzésben. "A Juluren nevet nem a gyenyiszovai helyettesítőjének látom, hanem egy módnak, hogy hivatkozhassunk egy bizonyos fosszíliacsoportra és azok lehetséges helyére az ősi csoportok hálózatában."

Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa a Live Science-nek írt e-mailjében elmondta, hogy saját munkája kínai kollégáival azt sugallja, hogy a H. juluensis anyag jobban illeszkedhet a H. longi kategóriába. "Nem gondolom, hogy egy nagy koponya nagyon hasznos meghatározó jellemző" — mondta. "Azonban Xuchang valóban másnak tűnik, több neandervölgyi jelleggel, így osztályozása bizonytalanabb."

Bae egy nyilatkozatban azt mondta, hogy egy új faj elnevezése segít tisztázni a fosszilis rekordot, különösen Ázsiában. "Végső soron ez segíthet a tudományos kommunikációban" — mondta.