Rotterdami úszó tehénfarm a klímaváltozás kihívásainak kezelésére - Videó

Egy különleges projekt, amely teheneknek ad otthont egy úszó istállóban, azt mutatja be, hogyan változtathatja meg a mezőgazdaság a vízhez és az energiához való viszonyát a klímaváltozás következtében. 

Európa legnagyobb kikötőjének szívében, Rotterdam vizein található egy kis vidéki sarokfarm, ahol 30 tehén telepedhetett meg. Ez az egyedülálló, háromszintes úszó istálló egy réthez van kikötve, amelyet a tehenek bármikor elérhetnek egy gyalogos hídon keresztül, írja az EURONEWS, ahol minderről videó is megtekinthető.

Minke van Wingerden, a Floating Farm társalapítója egy fenntartható gazdálkodási modellt fejlesztett, fejleszt, amely számos technológiát használ a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálására.

Napelemek biztosítják az energiafüggőség csökkentését, és egy kis szélgenerátor is működik a vízen, bár a farm részben még mindig külső forrásokra támaszkodik. Az istálló felső szintjén egy automatizált robot gyűjti össze a trágyát. „Ez felszívja a trágyát, majd elviszi a szeparátorhoz. A trágya azonnal szétválasztásra kerül vizeletre és száraz részre. Ez nagyon fontos, mert ha ezt három órán belül megteszik, 60%-kal kevesebb kibocsátás keletkezik” – magyarázza van Wingerden.

Az úszó farm naponta 600 liter tejet termel, amelyet mindössze 30 méterre értékesítenek. A farm ezenkívül joghurtot és érlelt sajtot is készít, amelyet a vízvonal alatti harmadik szinten állítanak elő.

Az úszó farm koncepciója

Az ötlet mögött az a szándék állt, hogy az úszó istálló minden időjárási körülmény között biztosítsa a tejtermelést, akkor is, ha a szárazföldi farmok a globális felmelegedés által okozott áradások és a tengerszint-emelkedések miatt már nem működhetnek, hisz Hollandia az egyik olyan ország a világon, melynek területét, annak egy tekintélyes részét elöntheti az emelkedő tengervíz.

A víz áll a farm koncepciójának a közepében

A rotterdami kikötőben található istállónak két rendszere van a vízhasználat csökkentésére:

1. Az első a tetőről összegyűjtött esővíz tisztítása és újrafelhasználása a farmon.
2. A második a kikötőből származó brakkvíz sótalanítása. A sótalanításhoz csak hőre van szükség, amelyet a trágya hőjéből nyernek.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb jelentése szerint a mezőgazdaság jelenti a legnagyobb terhelést a vízkészletekre. A szektor szennyezése a talajvíz 32%-át és a felszíni víz 29%-át érinti.

Körforgásos gazdaság

A Floating Farm a körforgásos gazdaság részét képezi. A teheneket részben a városi hulladékból származó takarmánnyal etetik. Például egy, a szomszédos sörfőzdéből származó maradékokat újrahasznosítják, míg hasonló együttműködés alakult ki egy helyi cidergyártóval is.

A projekt sikeresnek bizonyult, így van Wingerden és férje hasonló farmokat tervez építeni máshol. Ugyanakkor a következő farmok valószínűleg más helyszíneken jönnek majd létre, mivel a rotterdami kikötő ezen része átalakulóban van.

Nemzetközi érdeklődés

A projekt elején nehéz volt meggyőzni a szkeptikus kikötői hatóságokat, amelyek aggódtak amiatt, hogy a tehenek tengeri betegséget kaphatnak. Hosszas kutatás után azonban megállapították, hogy az állatok alkalmasak a vízen való életre.

Az úszó farm világszerte nagy érdeklődést váltott ki; szakemberek Ázsiából és Amerikából utaznak Hollandiába, hogy tanulmányozzák a koncepciót, és helyi igényekhez igazítsák.

Kapcsolódó anyagok:

Globális vízválság: a világ élelmiszer-termelésének fele veszélybe kerülhet a következő 25 évben

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Leopictures képe a Pixabay -en.