A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

2023 volt a Föld valaha mért legmelegebb éve, amikor az átlaghőmérséklet 2,12°F-fal (1,18°C-kal) haladta meg a 20. század átlagát. Ez az érték meghaladta a korábbi, 2016-ban beállított rekordot is.

Mint ismeretes, az elmúlt évtizedben tapasztalták a tíz legmelegebb éves átlaghőmérsékletet. Továbbá, 2024 a legforróbb nyár és a legforróbb nap után újabb rekord megdöntése felé tart.

hirdetés

Bár ez az információ nem biztos, hogy mindenki számára újdonság, az átlaghőmérsékletek emelkedésével egy új, feltűnő jelenség bontakozik ki: bizonyos régiók ismétlődő hőhullámokat tapasztalnak, amelyek olyan szélsőségesek, hogy túlmutatnak minden globális felmelegedési modell által megjósolt vagy magyarázott értéken, írja a phys.org.

Egy új tanulmány, amely a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban jelent meg, elkészítette az ilyen régiók első világméretű térképét. Ezek a területek – Antarktisz kivételével – minden kontinensen megjelennek, és hatalmas, „dühös bőrfelületi foltokhoz“ hasonlíthatók. Az elmúlt években ezek a hőhullámok több tízezer ember halálát okozták, megperzselték a növényeket és az erdőket, valamint pusztító erdőtüzeket indítottak el.

„Az, hogy a közelmúltbeli regionális szélsőségek a korábbi rekordokat váratlanul nagy mértékben döntötték meg, kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy az éghajlati modellek milyen mértékben képesek megfelelően becsülni a globális átlaghőmérséklet változásai és a regionális éghajlati kockázatok közötti összefüggéseket” – állítja a tanulmány.

„Ez olyan szélsőséges trendekről szól, amelyek olyan fizikai kölcsönhatások eredményei, amelyeket talán nem értünk teljesen” – mondta Kai Kornhuber, a Columbia Climate School Lamont-Doherty Földmegfigyelő Intézetének tudományos munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. Kornhuber az osztrák Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet kutatója is, a folyamatról így kezdte a nyilatkozatát. „Ezek a régiók ideiglenes hőkamrákká válnak.”

A tanulmány az elmúlt 65 év hőhullámait vizsgálta, és azonosította azokat a területeket, ahol a szélsőséges hőség lényegesen gyorsabban fokozódik. Ez gyakran oda vezet, hogy a mért maximális hőmérsékletek szokatlan, néha megdöbbentő mértékben dőlnek meg.

Például egy kilenc napos hőhullám, amely 2021 júniusában sújtotta az Egyesült Államok csendes-óceáni északnyugati részét és Kanada délnyugati részét, egyes helyeken napi rekordokat döntött meg 30°C-kal (54°F). Ez magában foglalta Kanada valaha mért legmagasabb hőmérsékletét is, 49,6°C-t (121,3°F), Lyttonban, Brit Columbiában. A város másnap leégett egy erdőtűzben, amelyet nagyrészt a rendkívüli hőség miatti növényzet kiszáradása okozott. Oregon és Washington államban több száz ember halt meg hőguta és más egészségügyi problémák miatt.

Ezek a szélsőséges hőhullámok főként az elmúlt öt évben csaptak le, bár néhány a 2000-es évek elején vagy még korábban történt.

Új térkép született

A legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik Kína sűrűn lakott középső része, Japán, Korea, az Arab-félsziget, Kelet-Ausztrália és Afrika szétszórt területei. Más érintett területek Kanada északnyugati területei és magas sarkvidéki szigetei, Grönland északi része, Dél-Amerika déli csücske, valamint Szibéria egyes részei. Texas és Új-Mexikó bizonyos részei is megjelennek a térképen, bár nem a legszélsőségesebb zónák között. A jelentés szerint a legintenzívebb és legkövetkezetesebb jelek Északnyugat-Európából érkeznek, ahol a hőhullámok sorozata 2022-ben mintegy 60 000, 2023-ban pedig 47 000 halálesethez vezetett. Ezek Németországot, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Hollandiát és más országokat érintették.

Ezen a területen az év legmelegebb napjai az elmúlt években kétszer olyan gyorsan melegedtek, mint a nyári átlaghőmérsékletek. A régió különösen sebezhető, részben azért, mert – az Egyesült Államokhoz hasonló helyekkel ellentétben – itt kevés embernek van légkondicionálója, mivel hagyományosan szinte soha nem volt rá szükség. A hőhullámok továbbra is folytatódnak; idén szeptemberben Ausztriában, Franciaországban, Magyarországon, Szlovéniában, Norvégiában és Svédországban új maximális hőmérsékleti rekordokat állítottak fel.

A kutatók a statisztikai trendeket „farokszélesedésnek” nevezik – vagyis a hőmérsékleti értékek anomális előfordulását a legfelső határon, vagy azon túl, amelyeket az egyszerű nyári átlaghőmérséklet eltolódásával várhatnánk. Azonban a jelenség nem mindenhol figyelhető meg; a tanulmány kimutatta, hogy sok más régióban a maximális hőmérsékletek valójában alacsonyabbak, mint amit a modellek jósolnának.