A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
A Déli-óceánban drámai és váratlan változást fedeztek fel a kutatók: nő a felszíni víz sótartalma, miközben a tengeri jég kiterjedése meredeken csökken.
2015 óta az Antarktisz annyi tengeri jeget veszített, amennyi Grönland területének felel meg – ez az elmúlt évtizedek legnagyobb környezeti átalakulása a Földön. A Déli-óceán sótartalmának növekedése tovább súlyosbítja a problémát, írja a phys.org.
Évtizedeken át az óceán felszíni vizei édesedtek (vagyis kevesebb sót tartalmaztak), ami elősegítette a tengeri jég növekedését. A tudósok szerint ez a folyamat most élesen megfordult.
A Southamptoni Egyetem által vezetett kutatás – európai műholdas adatok segítségével – hirtelen növekedést mutatott ki a felszíni sótartalomban az 50° déli szélességi kör alatt. Ez a változás egybeesik az antarktiszi tengeri jég látványos csökkenésével, valamint a Maud Rise polynya újra megjelenésével a Weddell-tengeren. Ez utóbbi egy hatalmas lyuk a tengeri jégmezőben, amely csaknem négyszer akkora, mint Wales, és amelyhez hasonló nem fordult elő az 1970-es évek óta.
Az eredményeket június 30-án publikálták a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban.
Dr. Alessandro Silvano, a Southamptoni Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője így nyilatkozott:
„A sósabb felszíni víz megkönnyíti a mélyóceáni hő felemelkedését, ami alulról olvasztja a tengeri jeget. Ez egy veszélyes visszacsatolási kör: kevesebb jég több hőt jelent, ami még kevesebb jeget eredményez.”
„A Maud Rise polynya visszatérése azt mutatja, mennyire szokatlanok a jelenlegi körülmények. Ha ez a sós, kevés jéggel jellemezhető állapot fennmarad, az végleg átalakíthatja a Déli-óceánt – és vele együtt a bolygót is. A hatások már globális szinten jelentkeznek: erősebb viharok, melegebb óceánok és csökkenő élőhelyek a pingvinek és más ikonikus antarktiszi fajok számára.”
A sarki vizekben hideg, friss vízréteg fekszik a melegebb, sósabb mélyvíz fölött. Télen, amikor a felszín lehűl és a tengeri jég kialakul, a vízrétegek közti sűrűségkülönbség (rétegződés) csökken, lehetővé téve a rétegek keveredését és a hő feljutását, amely alulról olvasztja a jeget, és akadályozza annak növekedését.
Az 1980-as évek eleje óta a Déli-óceán felszíne fokozatosan édesedett, a rétegződés erősödött, ami hőt csapdázott a mélyben és elősegítette a tengeri jég kiterjedését. Most azonban az új műholdas technológia és az óceánoszlopban le-fel mozgó lebegő robotműszerek adatai alapján láthatóvá vált, hogy ez a folyamat megfordult: a felszíni sótartalom nő, a rétegződés gyengül, és a tengeri jég többször is történelmi mélypontra süllyedt – a jégmezőkben pedig ismét nagyméretű nyílt vízfelületek (polynyák) jelentek meg.
Ez az első alkalom, hogy a tudósok valós időben tudják figyelemmel kísérni ezeket a változásokat a Déli-óceánon.
A legújabb eredmények ellentétben állnak az eddigi várakozásokkal. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozástól eddig azt várták, hogy az Antarktisz körüli tengeri jégtakaró még évekig fennmarad.
Aditya Narayanan, a Southamptoni Egyetem posztdoktori kutatója és a tanulmány társszerzője így fogalmazott:
„Bár a tudósok arra számítottak, hogy az ember okozta éghajlatváltozás végül a tengeri jég csökkenéséhez vezet, ennek időzítése és jellege bizonytalan volt. A korábbi előrejelzések fokozott felszíni édesedéssel és erősebb óceáni rétegződéssel számoltak, ami fenntarthatta volna a tengeri jégtakarót. Ehelyett most gyors jégcsökkenést látunk – pedig a tengeri jég fontos szerepet játszik a napenergia visszaverésében –, ami akár fel is gyorsíthatja a globális felmelegedést.”
Prof. Alberto Naveira Garabato, a tanulmány társszerzője és a Southamptoni Egyetem óceántudományi professzora hozzátette:
„Az új eredmények arra utalnak, hogy jelenlegi tudásunk nem elegendő a jövőbeli változások pontos előrejelzéséhez. Ez még sürgetőbbé teszi a folyamatos műholdas és helyszíni megfigyelések szükségességét, hogy jobban megértsük a jég–óceán rendszer közelmúltbeli és jövőbeli változásainak mozgatórugóit.”
A kutatás világossá teszi: a Déli-óceánban zajló változások már most hatással vannak az egész bolygóra, és a jövőbeli fejlemények pontos megértéséhez és kezeléséhez elengedhetetlen az átfogó, valós idejű megfigyelési rendszerek fenntartása.
Kapcsolódó anyagok:
Megmenthető az Északi-sark? Új módszerrel vastagítanák a jégtakarót
Hogyan segíti a pingvinürülék a felhőképződést és miért érdekes ez?
Egy leszakadt jégtábla miatt 10.000 pingvinfióka pusztult el
Egyre zöldebbé válik az Antarktisz
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Jan Van Bizar from Pixabay
TOP 5
