A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

A kutatók a Marambio bázis közelében, az Antarktisz-félszigeten végeztek méréseket egy 60 000 egyedből álló Adélie-pingvin kolónia közelében.

Megfigyelték, hogy amikor a szél a kolónia irányából fújt, az ammónia koncentrációja az átlagos szinthez képest akár 1000-szeresére is emelkedett. Ez az ammónia a pingvinek guanójából származik, amely a halakban és krillben gazdag étrendjük következtében magas nitrogéntartalmú.

hirdetés

Az ammónia a tengeri fitoplanktonok által kibocsátott kénvegyületekkel, például dimetil-szulfiddal (DMS) reagálva aeroszolokat képez, amelyek felhőkondenzációs magként szolgálnak. Ez a folyamat akár 10 000-szer gyorsabb lehet a guanó jelenlétében, mint nélküle. A kutatók megfigyelték, hogy az aeroszolok koncentrációjának növekedése után néhány órával köd képződött, ami alátámasztja az aeroszolok és a felhőképződés közötti kapcsolatot.

Milyen hatással van ez az éghajlatra?

A felhők általában hűtő hatással vannak a felszínre, mivel visszaverik a napsugárzást. Azonban az Antarktisz esetében, ahol a jégfelszín már eleve nagyon reflektív, a felhők hatása összetettebb lehet. Ha a felhők kevesebb sugárzást vernek vissza, mint a jég, akkor hozzájárulhatnak a felszín melegedéséhez azáltal, hogy csapdába ejtik a hőt. A kutatók szerint azonban a netó hatás valószínűleg hűtő, különösen a tenger feletti területeken.

Ez a felfedezés hangsúlyozza a természetes ökoszisztémák és az éghajlati folyamatok közötti szoros kapcsolatot, valamint azt, hogy a pingvinek és más tengeri madarak szerepe jelentős lehet a helyi éghajlati viszonyok alakításában, írja a ScienceNews.

Kapcsolódó anyagok:

Egy leszakadt jégtábla miatt 10.000 pingvinfióka pusztult el

Egyre zöldebbé válik az Antarktisz

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Siggy Nowak képe a Pixabay -en.