A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)

Az Antarktiszi-félsziget növénytakarója több mint tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtizedben – mutat rá egy új kutatás.

Az Antarktiszi-félsziget, mint sok más sarkvidéki terület, gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, és egyre gyakoribbak az extrém hőmérsékleti események is, írja a University of Exeter.

hirdetés

A tanulmány – amelyet az Exeteri és a Hertfordshire-i Egyetem, valamint a Brit Antarktiszi Kutatóintézet végzett – műholdas adatokat használt fel annak felmérésére, hogy az Antarktiszi-félsziget mennyire „zöldül” a klímaváltozás hatására. Az eredmények szerint a növénytakaróval borított terület 1986-ban kevesebb mint egy négyzetkilométerről 2021-re majdnem 12 négyzetkilométerre növekedett.

A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány arra is rámutatott, hogy ez a zöldülési tendencia jelentősen felgyorsult az elmúlt években (2016-2021) a teljes vizsgált időszakhoz (1986-2021) képest – ebben az időszakban évente több mint 400 000 négyzetméterrel bővült a növényzet.

Egy korábbi tanulmány, amelyben moha uralta ökoszisztémákból vett magmintákat vizsgáltak az Antarktiszi-félszigeten, már akkor bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az utóbbi évtizedekben drámai mértékben felgyorsult a növényzet növekedése. Ezt a megállapítást az új kutatás műholdképekkel is igazolta, eszerint egy széleskörű zöldülési folyamat van folyamatban és gyorsul a térségben.

„Az Antarktiszi-félszigeten található növények – főként mohák – talán a Föld legzordabb körülményei között növekednek” – mondta Dr. Thomas Roland, az Exeteri Egyetem munkatársa. „A tájat továbbra is szinte teljes egészében hó, jég és sziklák uralják, és csak egy apró részét hódította meg a növényzet. Azonban ez az apró rész drámaian megnövekedett – ami azt mutatja, hogy még ez a hatalmas és elszigetelt 'vadon' is érintett az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban.”

Dr. Olly Bartlett, a Hertfordshire-i Egyetem kutatója hozzátette: „Ahogy ezek az ökoszisztémák egyre inkább megerősödnek, és a klíma tovább melegszik, valószínű, hogy a zöldülés mértéke tovább fog növekedni. Az Antarktisz talaja többnyire gyenge vagy nem létezik, de a növényzet növekedése szerves anyagot ad hozzá, így elősegítheti a talajképződést – ami lehetőséget teremthet más növények számára is, hogy megtelepedjenek. Ez ugyanakkor növeli annak a kockázatát is, hogy nem őshonos és invazív fajok érkezzenek a területre, amelyeket ökoturisták, tudósok vagy más látogatók hozhatnak be a kontinensre.”

A kutatók hangsúlyozzák, további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy mely klíma- és környezeti tényezők mozgatják a zöldülési tendenciát. „Az Antarktiszi-félsziget növényzetének érzékenysége a klímaváltozásra mára egyértelművé vált, és ha a jövőbeli emberi tevékenység okozta melegedés folytatódik, alapvető változásokra számíthatunk ennek az ikonikus és sérülékeny régiónak a biológiájában és tájképében” – mondta Dr. Roland, majd hozzátette: „Eredményeink komoly aggodalmakat vetnek fel az Antarktiszi-félsziget és a kontinens egészének környezeti jövőjével kapcsolatban. Annak érdekében, hogy megvédhessük az Antarktiszt, meg kell értenünk ezeket a változásokat, és pontosan meg kell határoznunk, mi okozza őket.”

A kutatók most azt vizsgálják, hogyan kolonizálják a növények a nemrégiben jégmentessé vált (gleccsermentes) tájakat, és hogyan alakulhat ez a folyamat a jövőben.