Egy város, ahol már alig szállítják a szemetet, vákuumcsövek szippantják el a hulladékot

Norvégia 955 éves történelmi belvárosában a világ egyik legmodernebb hulladékkezelési rendszere működik. A macskakövek alatt olyan vákuumcső-hálózat húzódik, amely félmillió háztartási porszívó erejével szívja el a szemetet. 

A lakók speciális hulladék- és újrahasznosító nyílásokon keresztül dobják be a szemetet, amely automatikusan kiürül, ha megtelik. Ennek köszönhetően jóval kevesebb szemetesautó járja Bergen szűk utcáit, 90 százalékkal csökkentve a dízelkibocsátást és a légszennyezést. A város utcái rendezettebbek, a patkányok száma látványosan visszaesett, és a tűzveszély is mérséklődött a főként fából épült, többször leégett házak környékén, írja a The Washington Post.

Drága, de jövőbe mutató beruházás

A város 2007 óta már 1 milliárd norvég koronát (100 millió dollárt) költött a rendszer kiépítésére, de még nem készült el teljesen. A hátralévő szakaszok kiépítése további 300 millió koronát (30 millió dollárt) és több évet igényel. Terje Strom, a városi hulladékgazdálkodási vállalat infrastruktúra-vezetője szerint az utcák felbontása igazi logisztikai kihívás, ezért a munkát összehangolják a villamosvonal-bővítéssel és az elöregedett közművek cseréjével.

Hogyan működik a szemétszívó rendszer?

Amikor egy utcai nyílás megtelik, a szemét egy 50 centiméter átmérőjű acélcsőbe hullik. Egy mérfölddel arrébb a hulladékállomáson ipari ventilátorok 40 mérföld/óra (64 km/óra) sebességgel szívják végig a szemetet, amely egy 6 méteres konténerben gyűlik össze. Innen daru emeli teherautóra, majd égetőbe vagy újrahasznosító üzembe kerül. Az üveg és a fém külön gyűjtőbe megy, mert a csövekben károsodna. A rendszer üzemeltetője, az Envac szerint a központosított begyűjtés 90 százalékkal csökkenti a kukásautók által megtett utat, üzemanyagot és munkaerőt spórolva.

„Fizess, ahogy dobsz” – ösztönzés az újrahasznosításra

A hulladéknyílások használatához a lakóknak kulcstartós azonosítót kell leolvasniuk, így a város nyomon követi, mennyi vegyes hulladék kerül az égetőbe. A papír, karton és műanyag újrahasznosítása ingyenes, de aki havonta négynél többször dob be vegyes szemetet, annak körülbelül 1 dollárnyi díjat kell fizetnie alkalmanként. A Norvég Közgazdasági Iskola kutatása szerint az érintett negyedekben 15 százalékkal nőtt az újrahasznosítás aránya.

Hosszú út a teljes kiépítésig

Eddig két hálózat köti össze 10 ezer otthon hulladékát legfeljebb 2 kilométeres távolságban lévő gyűjtőállomásokkal, ami a csövek szívóképességének határa. A harmadik rendszer építését a villamoshálózat bővítésének csúszása hátráltatja. Bár a világon mintegy 200 városban működik hasonló pneumatikus hulladékgyűjtés – például Stockholm, Szöul és Doha új negyedeiben – Bergen különleges, mert egy középkori belvárost modernizál ezzel a technológiával.

Terje Strom, aki a kezdetektől vezeti a projektet, már utódján gondolkodik: „Lesz valami feladat a következő generációnak is. Nem fejezhetünk be mindent mi magunk” – mondta.

Kapcsolódó anyagok:

Hogyan lett a lepusztult ipari zónából Oslo legélhetőbb városnegyede?

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Jonathan Borba: pexels