A KORMÁNY ÉVEKIG TÚLBECSÜLTE AZ ÉPÍTŐIPARI CÉGEKTŐL KAPOTT EGYES ÉPÍTÉSI MEGRENDELÉSEK ÉRTÉKÉT.
Az újság arról számolt be, hogy az illetékes szaktárca utasított kormányzati tisztviselőket, hogy javítsák fel az elmúlt nyolc év építési szerződéseinek adatait. Ezzel a lépéssel pedig jelentősen torzították a világ harmadik legnagyobb gazdaságának kulcsfontosságú gazdasági statisztikáit.
Az Aszahi Shimbun több minisztériumi forrásra hivatkozva azt állítja, hogy
ÉVENTE MINTEGY 10 EZER ILYEN JELENTÉST ÍRTAK ÁT.
A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy megvizsgálja, milyen lépéseket lehetne tenni annak érdekében, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő újra.
A KORMÁNY BEJELENTETTE, HOGY LÉTREHOZ EGY FÜGGETLEN BIZOTTSÁGOT, AMELY KIVIZSGÁLJA A TÉVES ADATSZOLGÁLTATÁSOKAT, ÉS EGY HÓNAPON BELÜL NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK AZ EREDMÉNYEKET.
A földügyi, infrastrukturális, közlekedési és idegenforgalmi minisztérium adatai szerint az építési szerződések teljes összege 2020-ban elérte a 79,598 billió jent (700 milliárd dollár).
A botrány miatt egyes ellenzéki törvényhozók megkérdőjelezik a kormány gazdaságpolitikájának hitelességét, mivel a megváltoztatott adatokat használták Japán bruttó hazai termékének megállapításához is, ennélfogva a GDP-adatok sem lehetnek azok, amiket a kormányzat hivatalosan jelentett.
Daishiro Yamagiwa gazdasági miniszter azonban kijelentette, hogy a
történteknek valószínűleg csekély hatása lesz a GDP-mutatóra."
A kormányzati statisztikákkal kapcsolatos kételyek már korábban is felmerültek Japánban, például 2018-ban, amikor hibát fedeztek fel az egészségügyi minisztérium béradataiban.
Szintén 2018-ban történt - az Origo is beszámolt róla -, hogy egy Excel-tábla téves olvasása miatt, mintegy 340 ezer külföldi muinkavállaló sorsa vált kérdésessé a felkelő nap országában.
