Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

aszteroida űrbányászat 

Az elmúlt években az űrbányászat egyre izgalmasabb terület lett, noha manapság ez egyelőre még mindig sokszor inkább elméleti, mintsem gyakorlati kérdés.

Különösen igaz ez az aszteroidákra, amelyek elképesztő kincseket rejthetnek magukban, de egyáltalán nem biztos, hogy belátható időn belül képesek lehetünk hozzáférni ezekhez.

Nemcsak a sci-fi-írók, de a befektetők és bányacégek fantáziáját is megmozgatja az aszteroidabányászat gondolata. Nem véletlen, hogy manapság több olyan vállalat is van, amely kutatja az aszteroidák nyersanyagkincseinek kinyerését, ennek lehetőségeit.

A Planetary Resources mögött például olyan befektetők állnak, mint Larry Page és Eric Schmidt az Alphabettől, illetve a hollywoodi rendező, James Cameron.

A VÁLLALAT AZT KUTATJA, HOGYAN LEHET ASZTEROIDÁKON BÁNYÁSZNI, MAJD AZ OTT KITERMELT FÉMEKET EGYFAJTA HABBÁ FINOMÍTVA VISSZAJUTTATNI A FÖLDRE.

A cég egyik fontos riválisa a Deep Space Industries, és bár jelenleg mindkét startupot felvásárolták nagyvállalatok, úgy tűnik, az űrbányászat az akadályok ellenére is izgalmas területnek számít – legalábbis az elméleti belátások szerint.

Mindazonáltal vannak olyan elemzők, akik szerint a belátható jövőben teljesen valószerűtlennek tűnik, hogy az emberiség aszteroidákon bányásszon, majd az ott kitermelt fémeket nagy tételben visszaszállítsa a Földre.

A Bloomberg elemzője, David Fickling szerint jelenleg több olyan akadályba ütközik az emberiség, amelyet egyelőre nem igazán lehet megugrani.

Az egyik ilyen akadály a gravitáció. Ha a földi bányászatról van szó, a gravitáció a barátunk. Ez tette ugyanis lehetővé, hogy a bolygónk földfelszíne alatt jelentős nyersanyagkészletek gyűljenek össze. Ha azonban kilépünk a világűrbe, a gravitáció már hatalmas gondot jelent.

A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, HOGY ELKÉPESZTŐEN DRÁGA LEGYŐZNI A GRAVITÁCIÓT, HA NAGY MENNYISÉGŰ NYERSANYAG SZÁLLÍTÁSÁRÓL VAN SZÓ.

Az Elon Musk által alapított SpaceX fejlesztése, a Falcon Heavy például hatalmas sikert ért el azzal, hogy sikerült mindössze kilogrammonként 5357 dollárra csökkentenie a teherszállítási költséget a Mars pályájára.

Ám itt viszont új problémák jelentkeznek. Ha ugyanis azzal számolunk, hogy ezen a nagyon kedvező áron el kellene szállítani egy mindössze féltonnás fúróberendezést egy aszteroidára, az egy kisebb bányavállalat teljes éves feltárási költségvetését tenné ki.

A másik nagy gondot az energiafelhasználás jelenti.

A NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS JELENLEG 35.000 NÉGYZETMÉTERNYI NAPELEMPANEL FELHASZNÁLÁSÁVAL AKÁR 120 KILOWATT ÁRAMOT IS MEG TUD TERMELNI.

De egyetlenegy fúróberendezés működtetése nagyjából ennyi energiát igényelne – és a legtöbb bányacég egyszerre több fúrót használ.

Ráadásul itt még csak a feltárási fúrásról lehet beszélni, ebben még nincs benne a tényleges bányászat, valamint a feldolgozás. Végül pedig haza is kellene szállítani ezeket a nyersanyagokat, ami szintén óriási pluszköltséget jelentene.

Jól mutatja a nagyságrendeket és a jelenlegi állapotot, hogy a japán Hajabusza2 nevű űrszonda - mely épp most, decemberben tért vissza a Földre - hat év alatt sikeresen teljesítette azt a feladatot, hogy egyetlen gramm nyersanyagot kinyert a Ryugu nevű aszteroidából, és visszahozta a Földre.

ENNEK AZ EGY GRAMM NYERSANYAGNAK A KINYERÉSE 157 MILLIÓ DOLLÁRBA, AZAZ HOZZÁVETŐLEGESEN 47 MILLIÁRD FORINTBA KERÜLT.

Végül Fickling felvet egy utolsó problémát is, amely akadályként merül fel az aszteroidabányászat kapcsán. Ez pedig a nyersanyagok földi piaci értéke.

HA UGYANIS MAGA A BÁNYÁSZAT ÉS A SZÁLLÍTÁS RENDKÍVÜL KÖLTSÉGES, AKKOR AZ EGÉSZ FOLYAMAT CSAK ÚGY ÉRHETI MEG, HA OLYAN NYERSANYAGOK KINYERÉSÉRŐL VAN SZÓ, AMELYEK NAGYON DRÁGÁK.

Amennyiben viszont beindulna az aszteroidabányászat, akkor a Földön igencsak felborulhatnak a keresleti-kínálati viszonyok. Ráadásul az űrbányászat kapcsán sokéves kutatási, tervezési, valamint kivitelezési folyamatról van szó, vagyis elvileg arra lenne szükség, hogy egyes nyersanyagok tartósan olyan drágák legyenek, hogy végül megérje befektetni a hatalmas összegeket. Mindez tehát arra utal, hogy

A FÖLDI PIACI VISZONYOK ÉS AZ ŰRBÁNYÁSZAT EGYELŐRE MÉG OLYAN TÁVOL ÁLL EGYMÁSTÓL, HOGY BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL IGEN NEHÉZ ELKÉPZELNI A STABIL MŰKÖDÉST.

Az tehát jól látszik, hogy az űrbányászat a jövőben óriási lehetőségeket jelenthet, és akár üzletileg is rendkívül izgalmas terep lehet. Ez azonban - valószínűleg - nem a közeljövő története lesz.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: pixabay