Jessica kéz nélkül született, mégis ugyanolyan vidám, mint bárki más. Sőt! Férje van, vezet, azt csinálja, amit szeret. És még jó is benne. Manapság sokan érzik magukat erőtlennek, szerencsétlennek és tehetetlennek. Majd szétnéznek a világban, és azzal vigasztalják magukat, hogy mások szerencsétlenebbül jártak. Ha ilyennek gondolnánk a fejlődési rendellenesség következtében karok nélkül született Jessica Cox-ot, akkor hatalmasat tévednénk.
"Betegsége" sosem tartotta vissza attól, hogy megvalósítsa, amit eltervez, hiszen a boldog házasságban élő Jessica nemcsak arra képes, mint amire bármelyikünk - felöltözni, megfésülködni, vagy evőpálcikával enni -, hanem ennél jóval többre is.
A fiatal amerikai lány hihetetlen akaraterővel rendelkezik. Falra mászik, profin karatézik, autót és repülőt is vezet. A pszichológusi diplomával is rendelkező nő Úgy döntött, repülni fog, mégpedig nem csupán utasként, így aztán fogta magát és beiratkozott egy pilótatanfolyamra. Sorstársai közül a világon elsőként szerezte meg a pilótaengedélyt.
Jessica már gyerekkorában táncolni és zongorázni tanult, búvárkodott, később pedig tékvandózni kezdett. A harcművészetben annyira elmélyült, hogy a fekete övig jutott, ráadásul a férjét is ennek köszönhetően ismerte meg, ugyanis korábban ő volt az edzője. "Együtt edzettünk. Majd átment egy másik iskolába, én pedig nem bírtam nélküle. Csodálatos ember, el kellett vinnem vacsorázni. A többi már történelem" - mesélte Patrick, a férj.
Jessica állítása szerint életünket a körülmények csupán 10%-ban szabják meg, a maradék 90% csak rajtunk múlik. Ez az, ami meghatározza a munkáját is, ami nem más, mint járni a világot és elhitetni az emberekkel, amiben már régóta nem hisznek. Azt, hogy vágyjanak bármire is, ha kitartóan dolgoznak érte, megvalósíthatják álmaikat.
"Amire vágysz és elhatározod, hogy meg akarod csinálni, arra képes is vagy. Persze kitartónak kell lenned. Azt hiszem, túl gyakran hivatkozunk arra, hogy valamire nem vagyunk képesek, pedig ez csupán kifogás, amikor nem vagyunk elég kitartóak és túl könnyen feladjuk” - Jessica Cox