A kép csak illusztráció (Forrás: Midjourney)
Egy 60 méter átmérőjű aszteroida 2032 végén akár el is találhatja a Holdat. Bár ennek az esélye jelenleg mindössze körülbelül 4 százalék, a lehetőség elég komoly ahhoz, hogy a tudósok már most felkészüljenek mind a veszélyekre, mind a váratlan tudományos hozadékokra. Ha a 2024 YR4 jelű kisbolygó valóban becsapódik, az esemény egyszerre jelenthet fenyegetést a Föld körüli műholdakra és példátlan lehetőséget a Hold belső szerkezetének, geológiájának és kémiai összetételének tanulmányozására.
Egy friss tanulmány, amelyet Yifan He, a Tsinghua Egyetem kutatója és munkatársai tettek közzé az arXiv előnyomtatási adatbázisban, azt vizsgálja, milyen tudományos előnyökkel járhatna egy ilyen kozmikus ütközés. Számításaik szerint 2032. december 22-én az aszteroida 4 százalékos eséllyel csapódhat a Hold felszínébe. Ha ez megtörténik, az energiafelszabadulás egy közepes méretű termonukleáris fegyver robbanásával lenne egyenértékű, írja a science alert.
Ez a becsapódás körülbelül egymilliószor erősebb lenne, mint a Holdat 2013-ban ért utolsó jelentősebb ütközés, amelyet egy jóval kisebb meteoroid okozott.
Tudományos aranybánya egy kozmikus katasztrófa
A fizikusok és bolygókutatók számára egy ilyen esemény rendkívüli lehetőséget jelentene. Bár a becsapódások modellezhetők számítógépekkel, egy valódi ütközés valós idejű megfigyelése olyan adatokat szolgáltatna, amelyekhez más módon egyszerűen lehetetlen hozzájutni.
Az ütközés során kőzet párologna el, plazma keletkezne, és a jelenség jól látható lenne a Csendes-óceán térségéből, ahol éppen éjszaka lenne a becsapódás idején. Még napokkal később is hűlne az olvadékmedence, így az infravörös tartományban működő műszerek, például a James Webb űrtávcső, részletes adatokat gyűjthetnének a lehűlés folyamatáról és a kráterképződésről.
A kutatók szerint egy körülbelül 1 kilométer átmérőjű és 150–260 méter mély kráter alakulna ki, közepén egy mintegy 100 méteres olvadt kőzetmedencével. Ennek összehasonlítása a Hold más krátereivel segítene feltárni az égitest bombázási történetét.
A becsapódás egy globális, körülbelül 5-ös magnitúdójú „holdrengést” is kiváltana, amely minden eddiginél erősebb lenne a Holdon mért szeizmikus események között. Az így keletkező rezgések terjedésének megfigyelése betekintést adna a Hold belső szerkezetébe anélkül, hogy mesterséges robbantásokra lenne szükség.
A robbanás következtében törmelékfelhő is keletkezne. A számítások szerint akár 400 kilogrammnyi holdi anyag is elérhetné a Földet, ami gyakorlatilag egy ingyenes, nagyléptékű mintahozó küldetésnek felelne meg, még akkor is, ha a darabok a légkörön való áthaladás során erősen megégnek.
Látványos égi jelenség és komoly kockázatok
A jelenség nemcsak tudományos szempontból lenne figyelemre méltó, hanem látványában is. A szimulációk szerint 2032 karácsonya körül óránként akár 20 millió meteor is beléphetne a Föld légkörébe. A bolygó „vezető élén” ezek többsége szabad szemmel is látható lenne, óránként 100–400 nagyobb tűzgömbbel.
Ennek azonban ára van. A Földre hulló mintegy 400 kilogrammnyi törmeléknek valahová le kell esnie, és a számítások szerint Dél-Amerika, Észak-Afrika és az Arab-félsziget térsége lenne a leginkább érintett. Bár ezek nem a világ legsűrűbben lakott területei, néhány kilogramm űrkőzet egy nagyvárosban, például Dubajban, már komoly károkat okozhatna.
Még nagyobb veszélyt jelenthet azonban a Föld körüli műholdrendszerekre gyakorolt hatás. Egy ilyen esemény kiválthatja az úgynevezett Kessler-szindrómát, amikor az ütközések láncreakciója miatt a Föld körüli pályák hosszú időre használhatatlanná válnak. Ez megbéníthatná a navigációs és internetes műholdhálózatokat, és évekre ellehetetleníthetné az új eszközök biztonságos pályára állítását.
Éppen ezért egyes űrügynökségek már most fontolgatják egy eltérítő küldetés lehetőségét, amely elmozdítaná a 2024 YR4 aszteroidát a Hold felé vezető pályáról. Erről azonban még nem született végleges döntés.
Az ütközés esélye továbbra is mindössze 4 százalék, ami nem elhanyagolható, de messze nem biztos. Ha azonban a következő években ez az arány emelkedni kezd, az emberiségnek döntenie kell: megéri-e eltéríteni a kisbolygót, megmentve ezzel az orbitális infrastruktúrát és potenciálisan életeket, vagy vállaljuk a kockázatot egy példátlan tudományos esemény reményében.
Kapcsolódó anyagok:
Kiderült, mekkora eséllyel csapódhat a Holdba a 2024 YR4 jelű „városölő” aszteroida
Nőtt az esély annak, hogy a Föld helyett a Holdba csapódik egy aszteroida?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney
TOP 5
