A város - A környezettudatos városátalakítás - Új épületek, új technológiák a gyakorlatban

6. oldal / 11: Input - A környezettudatos városátalakítás - Új épületek, új technológiák a gyakorlatban

A környezettudatos városátalakítás - Új épületek, új technológiák a gyakorlatban

A város életében mindennapos probléma, hogy állandóan változni, bővülni akar. Komoly gondot okoz a falvakból való elvándorlás is, főleg a fejlődő országokban, ahol ez a jobb élet reményében egyre nagyobb méreteket ölt. Mi mindennek a következménye?

A város építkezése és infrastruktúrája egész egyszerűen nem képes úgy követni ezt a növekedést, ahogy kellene, így a város egyre inkább fenntarthatatlan. Emellett igen komoly probléma az is, hogy az 1900-as évek eleje óta a városok környezetvédelmi szempontból abszolút rosszul tervezettek. Azt gondolhatnánk, hogy ma már ez nem így van. Azonban sajnos tévednénk. Még ma is a hagyományos építészet az uralkodó, bár már világszerte épülnek zöld lakó- vagy irodaházak.[11]

Azonban a világ más térségeiben, például Kínában vagy Indiában, ahol a feltörekvő középréteg munkavállalás céljából egyre inkább a városokba vándorol, precízen másolja azt az amerikai életformát, amiről ma már tudjuk, hogy teljességgel élhetetlen kertvárosrészekbe telepítette az állampolgárait.[12] Teszi ezt Kína vagy India még akkor is, amikor az Egyesült Államokban mára már ezzel ellentétes folyamatok indultak el. Így például mintavárossá vált Atlantában Serenbe városa, mely egy erdő mellé települve harmóniában él a természettel. Koncepciójának lényege a közösségteremtésen, a lokális összefogáson alapszik. A város, felhasználva a ökofalu vívmányait, abszolút fenntartható életteret hozott létre, például mocsár végzi el a szennyvízkezelést, míg a település élelmezése egy kb. 4 hektáros, esővizet is felhasználó földterületen termesztett bio zöldségekkel és gyümölcsökkel egyszerűen megoldható.[13]

Miért is unikum Serenbe?

Azért, mert kiemeli a természetes környezettel való kooperálást, hisz a házak végében lévő erdő lehetővé teszi az évmilliók óta kialakult biodiverzitás fenntartását. Az ún. zöldfolyosók biztosításával a növények és az állatok élettere továbbra is adott, például a növényi magvak szabadon elvándorolhatnak, ami egy betonvárosban eleve lehetetlen. Az erdő megőrzi a talaj szerkezetét is, így nem kell tartani az eróziótól.[14]

Összegezve elmondható Serenbe-ről, hogy tudatos együttműködést feltételezve képes ellenállni a nagyváros hódításának, így a települést nem tudja ”bekebelezni” Atlanta.

Ha a természettel való abszolút harmóniát tartjuk szem előtt, más megoldást is kereshetünk, mint az erdőbe építkezést, vagy magunk köré természetes erdő és táj emelését. Csak érdekességként mutatjuk be az autonóm földházakat, régies nevükön dombházakat.[15] Energetikai szempontból jóval optimálisabban működnek, mint egy hagyományos épület, ugyanakkor a századokkal ezelőtt használt dombház technológiákhoz képest (is) jobbak, hisz megújuló energiaforrásokat használnak, a szennyvizet helyi tisztítóban semlegesítik, egyébként pedig komposzt toalettet működtetnek.

Manapság egyre jobban gyökeret ver a köztudatban – az autonóm, a nullenergiás, a zéró CO₂ kibocsátású ház mellett – az energiakímélő építőanyagok felhasználásával készülő passzívház fogalma.

Bár ma még az Európai Unióban sem fogalmazódott meg a komplex nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás igényére való egyértelmű törekvés, egyes területeken már most is látható a tagországokra való ”pozitív nyomásgyakorlás”. Nyomásgyakorlásról azért beszélhetünk, mert az unió, mint köztudott, bármely tagország számára kötelező jelleggel írhat elő valamely (jogi) normát, ha pedig azt az adott ország nem tartja be, szankciókra számíthat. Az öreg kontinensen az építészet és így a várostervezés kapcsán 2020-tól, vagyis már a közeljövőben csak passzívházak (lakások) építhetők, hisz az épületek felelősek a CO₂ kibocsátás 45%-áért.[16]

Mi lesz eddigi épületeinkkel, városainkkal? Bizonyára át kell alakulniuk, teljes zöld rehabilitációra van/lesz szükség.

Magyarországon, mint ahogy máshol is a világon az a leglényegesebb kérdés, „… hogy milyen mértékig érdemes egy épületet felújítani.” Kérdés az is, hogy „… a felújításba befektetett pénzösszeg milyen energiamegtakarítási szintnél, százaléknál térül meg a leggyorsabban.” „A költségmegtakarítás optimális szintjét a már megépült/kivitelezett felújítások alapján célszerű vizsgálni.” Ennek tükrében mi magunk is elvégezhetünk egy-egy számítást, de ezt érdemes inkább szakemberekre bízni. „A következtetések levonásához ugyanis „tervező-építész vállalatok, kivitelező cégek, a felújítási támogatások pályázatait elbíráló szervezetek, lakószövetségek, illetve a mintaként szolgáló külföldi honlapok közvetlen adataira lehet csak támaszkodni.”[17]

Hogy a gyakorlatban hogyan lehet gazdaságosabbá tenni épületeinket, életterünket, jól mutatja az a videó, mely hazánk településein energiahatékonysággal kapcsolatban megvalósított projektekről készült. Köztük is kiemelést érdemel az óbudai „Faluház”, mely szemléletes példáját adja az emberi összefogásnak.[18] A zöld rehabilitációban az innovatív új technológia is az ember segítségére siethet. Egy amerikai tudós 2009-ben kezdett bele egy olyan alumíniumszilikátból készülő festék kikísérletezésébe, mely képes semlegesíteni a kipufogógázokból a nagyvárosi légtérbe kerülő nitrogén-dioxidot.[19] A hírekben való megjelenés óta azonban nem sok újat tudhattunk meg a technológiáról, noha nyilvánvaló, hogy a városi levegő – nemcsak szabaddá – hanem beteggé is teheti az embert, ezért a technológia fejlesztésére mindenképpen szükség lenne.Sok ötletes példa lenne még e helyen felsorolható, de véleményünk szerint igazi áttörést nem az ilyen, tömegtermelésbe nemigen állítható technológiák hozzák majd, hanem például a zöld energiák rendszerbe állítása. Ezen belül is a szél, a nap és a geotermikus energia használható fel a legeredményesebben, habár elviekben az óceánok áramlatai is termelhetnek elektromos áramot. (Bár az energetikáról szóló részben bővebben is írunk ezen technológiákról, e helyen is érdemes utalni néhány gyakorlati példára.)

Teljesen új gondolkodásmódról tett tanúbizonyságot Bil Becker amerikai szélturbina dizájner. Szerinte nem messziről kell igen fáradtságos munkával és energiafelhasználással a városba szállítani a szélenergiát, hanem ott helyben kell előállítani. Menet közben ki kell ugyan iktatni egy-egy specifikus problémát, mint amilyen a kiszámíthatatlan szélmozgásból eredő energetikai bizonytalanság, de ha ezt sikerül megoldani, akkor az alternatív energia helyben alkalmazható.[20] Bilnek sikerült, turbinája igazolta elképzelésit.Nem véletlen, hogy a meggazdagodás reményében minden feltaláló a saját ”portékáját” igyekszik dicsérni (és értékesíteni), ha egy épület energetikai megtervezése a cél. Ennek ellenére az integritásra való törekvés alapkövetelmény a XXI. században, így az új épületeknek energetikai szempontból érdemes több lábon állniuk, hiszen városonként, területenként mások és mások lehetnek a természeti adottságok. Milyen megoldás javasolható? Például a geoterm, ha jók a hivatkozott adottságok.

Bár a geotermikus energia szinte mindenhol a felszínre hozható, mégis igen pontos és költséges fúrások kellenek ahhoz, hogy ez az energia hasznosítható legyen, arról nem is beszélve, hogy veszélyekkel is járhat. Az Egyesült Államokban, Franciaországban, de még Svájcban is a fúrások kisebb földrengéseket okoztak. Ettől függetlenül, ahol kedvezőek a lehetőségek, érdemes lakóházainkat, vagy akár épületegyütteseinket is ezzel az energiával ellátni. Magyarország egyes területei kifejezetten alkalmasak az alternatív energia hasznosítására, így Kisteleken már évek óta minden közintézmény energiafogyasztása a geotermre épül.[21] Kínában, az Egyesült Államokban és más országokban is hasonlóan jók az adottságok, de földhő szempontjából kétségtelenül a legszerencsésebb ország Izland, ahol a múlt század második harmadától kezdve minden ház fűtése geotermikus technológiára állt át. Az olcsó energiaforrás ugyanis szinte mindenhol fellelhető volt, hisz nem okoz ott túl nagy szenzációt, ha a meleg víz akár a kert végében tör fel a földfelszínre. Az olcsó energiaforrás miatt a zöld szigetnek nem kell olajat, földgázt exportálnia, csak autóit működteti hagyományos üzemanyaggal.

Milyen más alternatív megoldások létezhetnek még a világon?

Nyilvánvalóan Jim Pendergastnak is igaza van akkor, amikor azt állítja, hogy üzemeltetés közben nem az őáltala megépített ház fogyasztja a széntüzelésű erőmű áramát, hanem az a házét. Hogy lehet ezt elérni? Megfelelő solar technikák alkalmazásával és azon elv alapján, hogy ha süt a nap, a ház képes legyen annyi felesleges áramot termelni az erőmű felé, amennyit az befogadhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy annyit mindig süt a nap, hogy a ház megfelelő energiával legyen ellátható, így Jim házában a villanyóra nem előre, hanem hátrafelé jár. A fűtés párhuzamosan egy másik technológia alkalmazásával is megoldható, hisz a tetőn olyan speciális folyadékkal ellátott üveghengerek állíthatók hadrendbe, melyek összegyűjtve a napsugarat, az abból keletkeztetett hőt a pincében külön e célra elhelyezett, jól szigetelő tartályba vezetik. Onnan pedig a ház már könnyen fűthető. Jim gondolkodását és az ebből származó tervezés alaposságát jól mutatja, hogy a ház akkor is ellátható lenne energiával, ha egyszerre mindkét solar technológiája meghibásodna.[22]

Ezek az alternatív energetikai megoldások azt mutatják be, hogyan lehet a már meglévő házainkat, lakó és egyéb épületeinket egyszerűen áttervezni, átépíteni. Tömeges alkalmazásukra azonban csak akkor lesz lehetőség, ha a felhasználandó technikai eszközök jóval olcsóbbak lesznek, mint manapság. Tervezni ugyanis csak akkor lehet ésszerűen, ha a tapasztalatok szerint a megtérülés öt, legfeljebb tíz év alá szorítható. Többet jelenleg a hétköznapi emberek gondolkodása még nem ”bír el”.

Ha teljes városrészeket akarunk átalakítani, arra jó példa lehet a fentebb írt malmöi, és a lentebb írt freiburgi ökováros, melyek már komplett városrésztervezést, egységes koncepciót igényelnek.