Globális vízválság: a világ élelmiszer-termelésének fele veszélybe kerülhet a következő 25 évben

A világ élelmiszer-termelésének több mint fele kerülhet veszélybe a következő 25 évben, ahogy a gyorsan fokozódó vízválság szorítása egyre erősebbé válik, hacsak nem történik sürgős lépés a vízkészletek megőrzésére és a friss víz forrását jelentő ökoszisztémák pusztításának megállítására – figyelmeztetnek szakértők egy jelentős elemzésben. 

A világ népességének fele már most is vízhiánnyal küzd, és ez a szám tovább fog emelkedni, ahogy a klímaválság súlyosbodik – állapította meg a Globális Vízgazdasági Bizottság nemrég közzétett jelentése, írja a The Guardian.

A tanulmány szerint az évtized végére a friss víz iránti kereslet 40%-kal meghaladja majd a rendelkezésre álló mennyiséget, mivel a világ vízrendszerei "példátlan stressz alatt" állnak.

A bizottság szerint a kormányok és szakértők nagymértékben alábecsülték az emberek tisztességes életkörülményeihez szükséges víz mennyiségét. Míg naponta 50-100 liter víz elegendő az egészséghez és higiéniához, az embereknek valójában körülbelül 4000 literre van szükségük a megfelelő táplálkozás és a méltóságteljes élet érdekében. A legtöbb régióban ez a mennyiség helyben nem biztosítható, így az emberek az élelmiszerek, ruházati cikkek és fogyasztási cikkek kereskedelmére vannak utalva.

A világ esőzéseinek körülbelül fele egészséges növényzetből származik, mely vízpárát bocsát vissza a légkörbe, felhőket képezve, amelyek a széllel további területekre jutnak. Kína és Oroszország a fő haszonélvezői ezeknek a "légköri folyóknak", míg India és Brazília a legnagyobb exportőrök, mivel a földterületeik támogatják a zöld víz áramlását más régiók felé.

„Ebben az értelemben a kínai gazdaság fenntartása Ukrajna, Kazahsztán és a balti régió fenntartható erdőgazdálkodásától függ” – mondta Johan Rockström professzor, a Potsdami Klímakutató Intézet igazgatója és a bizottság egyik társelnöke. „Ugyanez igaz Brazíliára is, amely friss vízzel látja el Argentínát. Ez az összefonódás azt mutatja, hogy a friss vizet globális közjóként kellene kezelni a világ gazdaságában.”

Együttműködésre lenne szükség a vízkészletek kezelésében

Tharman Shanmugaratnam, Szingapúr elnöke és a bizottság másik társelnöke szerint az országoknak együtt kellene működniük a vízkészletek kezelésében, mielőtt túl késő lenne. „Radikálisan kell gondolkodnunk arról, hogyan fogjuk megőrizni a friss víz forrásait, hogyan fogjuk hatékonyabban használni, és hogyan biztosíthatjuk, hogy minden közösség, beleértve a sérülékeny csoportokat is, hozzáférjen a friss vízhez.”

A Globális Vízgazdasági Bizottságot Hollandia hozta létre 2022-ben, a világ vezető tudósainak és közgazdászainak munkájára építve, hogy átfogó képet kapjon a globális hidrológiai rendszerek állapotáról és kezeléséről. A bizottság 194 oldalas jelentése a vízválság minden aspektusát vizsgálja, és megoldásokat javasol a döntéshozók számára.

A jelentés eredményei rendkívül megdöbbentőek

A jelentés eredményei rendkívül megdöbbentőek, mondta Rockström. „A víz az első számú áldozata a klímaválságnak, az átalakuló környezeti hatások globális szintre emelkedve veszélyeztetik a Föld rendszereinek stabilitását. Az éghajlati válság elsősorban aszályok és áradások formájában jelentkezik, de a hőhullámok és tüzek esetén is a nedvesség az elsődleges tényező – a globális felmelegedés először kiszárítja a tájakat, hogy azok éghetővé váljanak.”

Minden 1°C hőmérséklet-emelkedés további 7%-kal növeli a légkör nedvességtartalmát, ami sokkal intenzívebbé teszi a hidrológiai ciklust a normál változásokhoz képest. A természet pusztítása tovább súlyosbítja a válságot, mivel az erdők kiirtása és a vizes élőhelyek lecsapolása megzavarja a fákról párolgó és a talajban tárolt víz körforgását.

A nem megfelelő támogatások is torzítják a világ vízrendszereit, és ezeket sürgősen kezelni kell – állapították meg a szakértők. Évente több mint 700 milliárd dollár támogatás irányul a mezőgazdaságra, és ezek nagy része nem megfelelően van kiosztva, arra ösztönözve a gazdákat, hogy több vizet használjanak öntözésre, mint amennyire szükségük lenne.

A WTO főigazgatója és a bizottság társelnöke, Ngozi Okonjo-Iweala szerint az országoknak át kell alakítaniuk a támogatásokat, megszüntetve a nem megfelelőeket, miközben gondoskodnak arról, hogy a szegény emberek ne kerüljenek hátrányba. „Egy olyan politikai eszközrendszerre van szükségünk, melynek célja, hogy elérjük a három főbb kritériumot: hatékonyságot, egyenlőséget és környezeti fenntarthatóságot és igazságosságot.”

Konkrét lépések a cél érdekében

A fejlődő országoknak hozzáférést kell biztosítani a szükséges pénzügyi forrásokhoz, hogy átalakíthassák vízrendszereiket, biztonságos vizet és szanitációt biztosíthassanak, és megállítsák a természetes környezet pusztítását – olvasható a jelentésben.

Mariana Mazzucato, a Londoni Egyetem professzora és a bizottság társelnöke szerint a közszektorbeli bankok kölcsöneit a vízügyi reformokhoz kellene kötni. „Ezek lehetnek a vízmegőrzés javítása, a vízfelhasználás hatékonyságának növelése vagy közvetlen beruházás a vízigényes iparágak számára.”

A vízproblémák különösen súlyos hatással vannak a nőkre és lányokra. „Yvonne Aki-Sawyerr, Sierra Leone fővárosának, Freetownnak polgármestere elmondta, hogy a legtöbb erőszak és visszaélés a nők ellen akkor történik, amikor vizet keresnek” – tette hozzá Mazzucato.

Öt fő tanulság a jelentésből

1. A világ vízválsággal küzd

  Több mint 2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és 3,6 milliárd – a világ népességének 44%-a – nem fér hozzá megfelelő szanitációhoz. Naponta 1000 gyermek hal meg a tiszta víz hiánya miatt. A becslések szerint a friss víz iránti kereslet az évtized végére 40%-kal fogja meghaladni a kínálatot. Ez a válság egyre súlyosbodik, ha nem történik változás, 2050-re a vízproblémák a globális GDP 8%-os csökkenését eredményezhetik, a szegény országok akár 15%-os veszteséggel is szembesülhetnek. A világ élelmiszer-termelésének több mint fele olyan területekről származik, ahol a vízellátás megbízhatatlan.

2. Nincs összehangolt globális erőfeszítés a válság kezelésére

  Annak ellenére, hogy a világ vízrendszerei összekapcsolódnak, nem létezik egységes globális irányítás a víz kapcsán. Az ENSZ az elmúlt 50 évben mindössze egy vízügyi konferenciát tartott, és csak a múlt hónapban nevezett ki egy különmegbízottat a vízügyekre.

3. Az éghajlati válság súlyosbítja a vízhiányt

  A klímaválság hatásai elsősorban a világ hidrológiai rendszereiben érzékelhetők, és bizonyos régiókban ezek a rendszerek komoly zavarral vagy akár összeomlással is szembesülnek. Az Amazonas-medencében tapasztalt aszályok, az Európa és Ázsia szerte bekövetkező áradások és a hegyvidéki gleccserek olvadása mind példái a szélsőséges időjárás hatásainak, amelyek a közeljövőben valószínűleg súlyosbodnak. Az emberek vízpazarlása szintén fokozza a klímaválságot – például a széntartalmú lápok és vizes élőhelyek lecsapolása szén-dioxidot juttat a légkörbe.

4. A víz egyeseknek mesterségesen olcsó, másoknak túl drága

  A világ mezőgazdasági támogatásai gyakran kedvezőtlen hatással vannak a vízhasználatra, mivel a gazdákat felesleges öntözésre vagy pazarló vízfelhasználásra ösztönzik. Sok országban az ipari vízhasználatot szintén támogatják, vagy a szennyezést figyelmen kívül hagyják. Eközben a szegény országokban az emberek gyakran magas árat fizetnek a vízért, vagy csak szennyezett forrásokhoz férnek hozzá. A kormányoknak prioritásként kell kezelniük a víz árának reális meghatározását, amely megszünteti a káros támogatásokat, miközben védi a rászorulókat.

5. A víz közjó

  Az emberi élet teljes mértékben a víztől függ, de nem ismerjük el ezt az alapvető fontosságú erőforrást. A jelentés szerzői azt szorgalmazzák, hogy gondoljuk újra a vízről alkotott képünket – ne tekintsük végtelenül megújuló erőforrásnak, hanem globális közjónak, és a kormányok kössenek egy globális vízegyezményt, amely biztosítja a vízforrások védelmét, valamint egy „körforgásos gazdaság” kialakítását, amelyben a vizet újrahasznosítják, és a szennyezést megtisztítják. A fejlődő országoknak pénzügyi forrásokat kell biztosítani, hogy véget vethessenek a hidrológiai ciklus alapját képező természetes ökoszisztémák pusztításának.

Kapcsolódó anyagok:

9 térségben törhet ki vízháború egy amerikai adjunktus szerint

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Arek Socha képe a Pixabay -en.