Város / Közlekedés
Az idén Ljubljana nyerte el Európa Zöld Fővárosa címet. Az elismerést az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik. Az értékelés során figyelembe veszik a helyi közlekedést, a zöld területek fenntartható használatát, a levegő minőségét, a zajszennyezés mértékét, milyen a város hulladékkezelése és a vízgazdálkodása, illetve a város energiapolitikáját, energiahatékonysági mutatóit.
Vajon hogyan lesz egy olyan városból Dél- és Közép-Európa zöld oázisa, amit egy évtizede még Európa autóktól zsúfolt, legrosszabb közlekedésű települései közé soroltak?
hirdetés
A szlovének a választ a tudatos, fenntartható, környezettudatos településfejlesztésben találták meg. A tudatos építkezés hat alappilléren, a természeti környezet, a hulladékügy, a közlekedés, a turizmus, a víz és a levegő minőségi változtatásán alapult.
A Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégia fokozatos megvalósításával, a lakosság környezettudatosságra nevelésével és közlekedési hálózatuk reformálásával jutottak el az Európa Zöld Fővárosa címig.
A pár évvel ezelőtt még autóktól nyüzsgő városközpontot gyalogosok és kerékpárosok vették birtokba. Ez több városfejlesztési elem együttes megvalósításával történt. Első lépésként a városközpontból kizárták az autós és motoros közlekedést, az autóssávok helyére kerékpárossávokat építettek. Az autósokat elérhető, ingyenes elektromos minibuszokkal kárpótolták. A városi buszokat fokozatosan cserélik le földgázzal működő, az emberi egészségre ártalmatlanabb autóbuszokra.
Az új közlekedési szabályozással 10 év alatt – 2003 és 2013 között – az autós közlekedést közel 30%-kal csökkentették, miközben a gyalogosan közlekedők száma majdnem kétszeresére nőtt. Bevezették a Bubihoz hasonló szisztémában működő BICIKE(LJ) közösségi bringázási rendszert.
A zöldítési program keretében 63 fiatal kőrisfacsemetét ültettek, és mintegy 500 db természetes kőzetből álló útburkolatot raktak le a belvárosban.
A település rehabilitációs folyamataiban kiemelt szerepet kapott a város egyik legrégebbi parkjának, a Tivolinak az összekapcsolása a Várheggyel és a Glovec-dombbal. Ugyanígy gyalogos- és kerékpárosbarát átalakításokat hajtottak végre a város legnépszerűbb és egyben a közlekedés szempontjából legkaotikusabb utcájában, a Slovenska utcában, ami mára egy élhető, sétálható, kerékpározható utca lett.
A Kongresszus tér, ami 2011 előtt tele volt parkoló autókkal, sétáló-, pihenő- és rendezvénytérré változott, miközben 720 férőhelyes mélygarázsba terelték az autókat. A közlekedési szabályozással, a fenntarthatóságra törekvő, lakossági és turistabarát településfejlesztési változtatásokkal a város szénkoncentrációja 70%-kal csökkent, a városközpont zajterhelése pedig mintegy 6%-kal.
A nagy változásokat számos kiegészítő funkció megjelenése követte: bevezették a kártyás, egységes fizetési rendszeren alapuló utazási rendszert, így az utasok viteldíja a felére csökkent az integrált vonalak mentén. A következetesen kidolgozott menetrendek eredményeként 18,5%-kal nőtt a városi utasok száma, és a 34%-kal többen használják az interregionális közlekedést.
A város fontos kincse az iható, előtisztítást nem igénylő csapvíz. Ehhez kapcsolódóan nagy súlyt fektettek arra, hogy a lakosság tudatosan ügyeljen arra, hogy minél kevesebb olyan dolgot használjon, aminek a gyártása sok vizet igényel, ezzel is csökkentve a szeméthalmozást és a káros anyagok csatornarendszerbe jutását.
A városban 2008 óta egyre több ellenőrzött ivókút lett elérhető, amiket településképi szempontból is fontosnak tartanak. A lakosságnak és turistáknak egyaránt lehetőségük van csatlakozni a ljubljanai ivókutak elhelyezkedését megmutató mobilalkalmazásra.
A városi vezetés kiemelt programként kezeli a víz fontosságának a tudatosítását, ezért létrehozta a Vízmúzeumot, ahol a vízzel kapcsolatos globális környezeti problémákat boncolgatják.
A ljubljanai vízellátási és szennyvízkezelési rendszer kabalája Cevko, ami egy emberi tulajdonságokkal ellátott mesebeli cső kalandjain keresztül mutatja be a vízzel kapcsolatos történeteinket. Cevko történetei nyomtatásban, rádiójáték, film és oktatási segédanyag formájában jutnak el az óvodásokhoz és az általános iskolásokhoz, nagy sikerrel.
A város Vision 2025 nevű fenntarthatósági stratégiája magában foglalja a település integrált környezetkezelési programját is. Ez olyan komplex program, amely a szemétkezelést, a közlekedést és az energiaellátást a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentése tükrében fejleszti.
Az Európa Zöld fővárosa címet legelőszőr Stockholm kapta meg, majd Hamburg, a baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága és Bristol következett.
A 2017-es díjért Pécs is versenybe szállt, ahol – Isztambullal egyetemben – lemaradt a versenybe kerülők listájáról. Jelenleg a németországi Essen, a hollandiai ’s-Hertogenbosch és Nijmegen, valamint a svédországi Umea verseng az Európa Zöld Fővárosa 2017 címért. Pécs már a 2018-as versenyre készül.
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Kapcsolódó cikkeink:
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
