Skip to main content

Mostanában sok lakásban, házban gondot okoz, hogy miután kicserélték az ablakokat modern nyílászárókra, megjelent a penész. Gyakran persze enélkül is megjelenik. Számtalan megoldás létezik a penész elleni harcban, kezdve a szellőztetéstől, penészölő szerektől, a különféle speciális vakolatoktól és festéstől, résszellőzőktől egészen a szellőző rendszerekig. Megvizsgáljuk, mi lehet a megfelelő megoldás.

A penésszel senki nem szeret együtt élni, joggal, hiszen sem nem esztétikus, sem nem egészséges (hatásaival már foglalkoztunk korábbi cikkeinkben). Pedig egyre több embernek okoz fejtörést a penész megjelenése a lakásban, miután az elmúlt években olyannyira elterjedt a nyílászáró-csere, s a modern ablakok sokkal jobban zárnak, mint a régi, megvetemedett faablakok. Így viszont nem tud a réseken a levegő folyamatosan cserélődni.

Állandóan, résnyire nyitva tartani egy ablakot?

Nem megoldás persze, hogy rosszul záródó nyílászárókat hagyjunk, vagy helyezzünk el a lakásban, vagy akár résnyire folyamatosan nyitva legyen az ablak. Ezzel ugyanis megugrik a fűtésszámlánk, hiszen az állandóan és kontrollálatlanul beáramló hideg levegő miatt jelentős fűtési többletre van szükség, valamint a hideg levegő egy idő után bizonyos pontokon lehűti a falakat, így ott lecsapódik a pára, majd megindul a penészesedés.

Szigetelni soha nem árt

Egy még szigeteletlen, vagy rosszul szigetelt lakás esetében ilyenkor a legtöbbször fel szokott merülni a szigetelés, mint megoldás (persze csak akkor megoldás ez, ha már nincs más okból történő vizesedés: tipikusan csőtörés, talajvíz, terasz rossz szigetelése, tető beázása. Ezeknek tehát utána kell járni, s esetleg vízszigetelésre is szükség lehet előbb). A hőszigetelés nemcsak a falakon kiáramló hőmennyiséget csökkenti, hanem egyenletesebb falhőmérsékletet eredményez, többek között a hőhidakra gyakorolt hatás miatt, ezáltal a kritikus pontokon nem fog lecsapódni a pára, így nem alakul ki penész.

A hőhíd azért marad

Arra azonban már kevesen figyelnek, hogy hőhidakat szigeteléssel csak mérsékelni lehet, teljesen megszüntetni nem. A hőhíd ugyanis mindössze annyit jelent, hogy egy fal esetében vannak hidegebb pontok, jellemzően olyan helyeken, ahol különböző hővezetési tulajdonságú anyagok találkoznak (pl. a fal és a koszorú), illetve ahol a külső fűtetlen falfelület jóval nagyobb, mint a belső fűtött, jellemzően a sarkok. A lényeg azonban az, hogy nincs az a tökéletes szigetelés, amelynek esetében ne lenne hidegebb pont a falon. A kérdés ilyenkor pusztán az, hogy van-e olyan hideg ez a pont, illetve olyan magas a páratartalom, hogy lecsapódjon itt a pára. Egy jól szigetelt épület esetében ez a különbség minimális (1-2 °C), de rossz esetben ez akár 5-15 °C is lehet!

A lényeg: a harmatpont

A kulcskérdés tehát igazából nem a hőhíd jelenléte, hanem a harmatpont. A harmatpont pedig a hőmérséklet és a páratartalom függvényében alakul ki. Erre van egy táblázat is, mely bemutatja, hogy adott hőmérséklet és relatív páratartalom esetében hány foknál csapódik le a pára egy adott felületen:

Relatív páratartalom/ hőmérséklet 30% 35% 40% 45% 50% 55% 60% 65% 70% 75% 80% 85% 90% 95%
30°C 10,5 12,9 14,9 16,8 18,4 20,0 21,4 22,7 23,9 25,1 26,2 27,2 28,2 29,1
29°C 9,7 12,0 14,0 15,9 17,5 19,0 20,4 21,7 23,0 24,1 25,2 26,2 27,2 28,1
28°C 8,8 11,1 13,1 15,0 16,6 18,1 19,5 20,8 22,0 23,2 24,2 25,2 26,2 27,1
27°C 8,0 10,2 12,2 14,1 15,7 17,2 18,6 19,9 21,1 22,2 23,3 24,3 25,2 26,1
26°C 7,1 9,4 11,4 13,2 14,8 16,3 17,6 18,9 20,1 21,2 22,3 23,3 24,2 25,1
25°C 6,2 8,5 10,5 12,2 13,9 15,3 16,7 18,0 19,1 20,3 21,3 22,3 23,2 24,1
24°C 5,4 7,6 9,6 11,3 12,9 14,4 15,8 17,0 18,2 19,3 20,3 21,3 22,3 23,1
23°C 4,5 6,7 8,7 10,4 12,0 13,5 14,8 16,1 17,2 18,3 19,4 20,3 21,3 22,2
22°C 3,6 5,9 7,8 9,5 11,1 12,5 13,9 15,1 16,3 17,4 18,4 19,4 20,3 21,2
21°C 2,8 5,0 6,9 8,6 10,2 11,6 12,9 14,2 15,3 16,4 17,4 18,4 19,3 20,2
20°C 1,9 4,1 6,0 7,7 9,3 10,7 12,0 13,2 14,4 15,4 16,4 17,4 18,3 19,2
19°C 1,0 3,2 5,1 6,8 8,3 9,8 11,1 12,3 13,4 14,5 15,5 16,4 17,3 18,2
18°C 0,2 2,3 4,2 5,9 7,4 8,8 10,1 11,3 12,5 13,5 14,5 15,4 16,3 17,2
17°C -0,6 1,4 3,3 5,0 6,5 7,9 9,2 10,4 11,5 12,5 13,5 14,5 15,3 16,2
16°C -1,4 0,5 2,4 4,1 5,6 7,0 8,2 9,4 10,5 11,6 12,6 13,5 14,4 15,2
15°C -2,2 -0,3 1,5 3,2 4,7 6,1 7,3 8,5 9,6 10,6 11,6 12,5 13,4 14,2
14°C -2,9 -1,0 0,6 2,3 3,7 5,1 6,4 7,5 8,6 9,6 10,6 11,5 12,4 13,2
13°C -3,7 -1,9 -0,1 1,3 2,8 4,2 5,5 6,6 7,7 8,7 9,6 10,5 11,4 12,2
12°C -4,5 -2,6 -1,0 0,4 1,9 3,2 4,5 5,7 6,7 7,7 8,7 9,6 10,4 11,2
11°C -5,2 -3,4 -1,8 -0,4 1,0 2,3 3,5 4,7 5,8 6,7 7,7 8,6 9,4 10,2
10°C -6,0 -4,2 -2,6 -1,2 0,1 1,4 2,6 3,7 4,8 5,8 6,7 7,6 8,4 9,2

A táblázat aztmutatja, hogy adott hőmérsékleten, milyen páratartalom mellett, hány fokos falfelületen csapódik le a pára.

Ebből következik tehát, hogy egyrészt szigetelni kell annak érdekében, hogy a falak felületi hőmérséklete minél magasabb legyen, másrészt viszont, ha ez nem hozza meg a megfelelő eredményt, tehát szigetelés után is megjelenik a penész valahol, akkor csak a páratartalom csökkentésével érhetünk el eredményt.

Az ablakokról is folyhat a víz

További probléma, hogy ha a falak esetében nem is éri el a harmatpontot a hőmérséklet, egyes hideg napokon elérheti azt az ablaküvegnél, valamint az ablakkereteknél. Az ablakok is egyfajta hőhidak tehát, különösen a tokszerkezet, amelyek hőátbocsátási tényezője gyengébb, mint az üvegezett szerkezeteknek (ezért is szeretik az ablakgyártók ezt, az úgynevezett Ug-t, az üvegezés hőátbocsátási tényezőjét megadni, az Uw, az egész ablak adata helyett). Gyakori panasz, hogy némely lakásokban reggelente gyakorlatilag folyik a víz az ablakok belső részéről a falakra. Egy idő után pedig a kereteken kialakul a penész, a fa elkezd tönkremenni, a fal pedig foltos lesz.

Egy ideiglenes megoldás: a penészölő vegyszerek

Sokan bevetik ilyenkor – s a falak penészesedése esetében is – a háztartási vegyszereket az egyszerű hipótól egészen a speciálisan erre a célra kifejlesztett termékekig. Nem árt azonban tudni, hogy ezek csak átmeneti, tüneti kezelést nyújtanak, ráadásul mivel erősen maró vegyszerek, terhelik a környezetet, a lakásban élő embereket, s egyáltalán nem tesznek jót sem az ablaknak, sem a falaknak. Ha gyakran alkalmazzuk őket egy adott helyen, az látható lesz, miközben a penész is újra meg újra megjelenik. Ezek csak ideiglenesen alkalmazandó megoldást jelentenek, olyan esetekben, amikor valahonnan el kell tüntetni a penészt, egy adott területet fertőtleníteni kell, viszont nem kell azzal számolni, hogy újból megjelenik a penész, mert továbbra is vizesedik a felület.

Szellőztetni kell!

Mit lehet tenni ilyenkor? Szellőztetni. Egy rövid ideig, néhány percig tartó, lehetőleg kereszthuzatos szellőztetéssel, gyorsan a megfelelő szintre csökkenthető a lakás páratartalma, miközben nem hűtjük ki a falakat. Ha tél van, és hidegebb a kinti levegő, mint a benti, akkor annak abszolút nedvességtartalma alacsonyabb, mert a hideg levegő nem tud annyi nedvességet megtartani, mint a meleg. Szellőztetésnél ez az alacsony páratartalmú levegő jut be a lakásba, vagyis bent is csökken a páratartalom. A rendszeresen beáramló levegő megoldhatja a problémás helyzetet. Ha elérjük a biológiailag szükséges óránkénti 0,5-0,7-es légcsereszámot (a légcsereszám azt mutatja, hogy 1 óra alatt hányszor cserélődik ki a helyiség levegője), az egy átlagos lakás esetében a termelődő páramennyiséget el tudja távolítani.

Gondok lehetnek azonban a szellőztetéssel is

Ezzel azonban a gyakorlatban gondok adódnak: meddig is kell szellőztetni, milyen időközönként, mi van, ha éjjel nem szellőztetünk, vagy nem vagyunk otthon és ezért nem tudunk szellőztetni? Ha túl hosszú ideig, vagy túl gyakran szellőztetünk, akkor lehet, hogy nem lesz probléma már a páralecsapódással, viszont kihűl a lakás, megemelkedik a fűtésszámla.

A következő lépés az lehet, hogy beszerzünk egy higrométert is, és akkor az általa kijelzett értéknek megfelelően nyitjuk és zárjuk az ablakokat. A relatív páratartalom értéke akkor optimális, ha 50 százalék körül változik. A higrométer és az ablaknyitogatás egy nem túl drága megoldás, s sok esetben működik. Végezheti azonban helyettünk ezt egy automatika is: a páratartalomra nyitódó és záródó résszellőzők.

Légbevezetők

Ezek a szerkezetek az ablaktokba vannak beépítve, s a páratartalom mértékétől függően engednek be 35-40 köbméter levegőt, mely biztosítja már a 0,5-ös légcsereszámot egy 50 köbméteres helyiségben. Sokszor elegendőek szoktak lenni, azonban vannak olyan lakások, melyeknél még az ablakokon elhelyezett résszellőző is kevésnek bizonyul. Attól sem kell tartani, hogy egy ilyen légbevezető beépítésével rés nyílik az ablakon, s így megnő a zaj a lakásban, hiszen vannak kifejezetten olyan megoldások, ahol erre is figyelnek, s hangcsillapítással rendelkeznek.

A végső megoldás: a szellőző rendszerek

Ezzel már el is jutottunk az utolsó lépéshez: amikor már szellőztető rendszerekben kezdünk gondolkodni. Ezek között vannak pusztán a gravitációt kihasználó szellőző rendszerek, ahol a légelvezetőket kiépítik, de nincs szükség még ventillátorokra. Ha ventilátort építenek be, azok többnyire higroszabályozásúak, de vannak közöttük hővisszanyerős megoldások is, melyek biztosítják a maximális energiamegtakarítást, mivel ezek akár 95 százalékban is visszajuttathatják a lakásba a hőt, mely egyéb esetben eltávozna.

Egy ilyen rendszernél minden lakószobában elhelyeznek légbevezetőket, míg a vizes helyiségekbe (tehát a fürdőszobába, vécébe, konyhába) kerülnek a légelvezetők, melyek az elszívó ventilátorhoz csatlakoznak. A rendszer megtervezése, méretezése természetesen szakemberek feladata. Egy jól megtervezett rendszer alkalmazása esetében már biztosan nem fogunk feleslegesen energiát elpocsékolni, mint a kézi szellőztetésnél, hiszen teljesen szabályozottan zajlik a szellőzés, mindig olyan mértékben cserélődik a levegő, mint amire szükség van, s egyben tökéletesen szinten tartjuk a páratartalmat is.

Forrás: http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/van-biztos-megoldas-a-penesz-ellen-bemutatjuk-a-lehetosegeket/

TOP 5